Tehát itt egy kilenc számos album, amely – egy dal kivételével – megjelent digitálisan; letölthető formában. A tizenegy számos digitális anyagban viszont az András nigunja egy másik felvétele szerepel: ez a változat csak a nagylemezről hallható.

A Párniczky Quartet a lemezen: Párniczky András Gábor (gitár), Bede Péter (altszaxofon, tárogató), Ajtai Péter (nagybőgő), Szabó-Sípos Ágoston (dobok). Fontos kihangsúlyozni, hogy Párniczkynak van egy másik, ma is működő zenekara, a Nigun. A két négyes tagsága nagyjából három poszton azonos, illetve volt némi tagcserélődés is mire a mostani lemez szereplőgárdája kialakult. Míg a Nigun elsősorban a zsidóság vallási- és népzenéjéből szemezget (pl. a klez-jazz stílusú dalok stb.), addig a mostani album a négyes Bartók-lemezének a folytatásaként tekinthető. De! Amíg ott Bartók Béla – több erdélyi és bolgár – dalai mellett zsidó zene nem volt műsoron, itt az erdélyi dalok mellett moldvai román és erdélyi zsidó életérzés, hangulatokra is vannak utalások; a „tisztán” zsidó műfaj megnevezések (nigun) mellett. – A nigun vagy niggun az askenázi zsidó vokális zene egy formája, amelyet csoportos keretek között énekelnek. A nigunim dallamos dallamok, amelyek gyakran ismétlődő, jelentés nélküli szószavakat használnak, mint például a „bim-bim-bam”, „lai-lai-lai”, „yai-yai-yai” vagy „ai-ai-ai”, nem pedig formális szövegeket. (Wikipédia)

Tehát menjünk csoportonként! Bartók-eredetre – a szerző megjelölésével dokumentáltan – két dal utal.

A Mikrokozmosz sorozat 98. darabja – a IV. füzet második dala – az „Alátevés”. A két kéz unisono – együtthangzó – dallama most, a lassabb tempó mellett, inkább kánonszerű bontásban szerepel. A rövidke darabban a két dallamhangszer alá-fölérendeltsége követhető nyomon. Tulajdonképpen ez egy kamarazenei átirat négy egyenrangú hangszerre, ahol mindössze a végső ütemekre alakul ki jazzes hangzás a sétálóbasszus-imitációval.

A „Nagy szekundok” szintén a Mikrokozmosz hozadéka, de ez már nem átirat, hanem átdolgozás. Eredeti címén, „Nagy másodhangközök egyszerre és törve” címen az V. füzetben lett közölve, a sorozat 132. darabjaként. Lépegető hangok sora hangnemnélküliséggel kombinálva: a bartóki dallamalkotás jellegzetes példája, mely itt párniczkys dallamvonallal, ellenpontozással ötvöződik. A beszélgetés-jellegű darabban a bevezetés után a szaxofon játssza a témát, és a gitáros válaszol rá, ismétel vagy továbbgondol a dobos érzékeny, erőteljes színezése mellett. Igazi kortárs jazz, a nagybőgő témajátékára felfűzött darab a szaxofon és a dobok szárnyalásával, a gitár különleges harmóniáival. Végén vonósbasszus és gitár együtthangzásával.

Még az album első vágásaként felhangzó: a „Beteg asszony” is a Bartók-körbe tartozhatna, mivel a mű alapjaként felhasznált magyar népdalt Bartók Béla is feldolgozta! (A „15 magyar parasztdal” feldolgozás-sorozat tizenkettedikként publikált „Beteg asszony, fáradt legény” - más szövegváltozatban: „Sári lovam a fakó…” ) A zeneszerző Párniczky ezt a témát – NEM a bartóki átdolgozást – állította szembe saját „népdalával”; így lett két ellentétes dallamvonalú dalra épülő szám. A darabban elhangzó 2. téma tárogatón szólal meg; ezek ellentétes szemlélete a ritmusszekció játékban is követehető, a gyors-lassú felépítésben. De a végére minden összeérik és egy csodás, a „Beteg asszony” témáján szárnyaló tuttiban végződik.

A zsidó-témáknál csak a címadás „nigunja” utal egy mélyebb rétegre, a zenei témák nem (ez a címalkotás egy ilyen irányultságú zenei pályázat hozadéka). Közülük az „Andrew’ nigun” {András nigunja} egy gyönyörű, bensőséges ballada, ahol a gitár végig elektronikával módosított hangokon – visszhang, sokszorozás, gerjesztés stb. – szól. A téma a gitár-szaxofon együtthangzásában hallható, a bőgő tartott hangjai felett. A fantázia-szerű középrész után pedig a szaxofondallam teszi igazi mesterművé a darabot. Témaismétléssel zárnak.

A „Máramarosi nigun” igazi pörgős jazz, témájában klezmeres hangzással, a témaismétlés után mutatós dobszólóval.

Az „Angoli nigun” bevezetése, első témája egy meditatív fantázia a gitár-szaxofon együtthangzásával, bőgőkísérettel. Ezután szólal meg a darab második témája, egy igazi, bokázós magyar – az „Angoli Borbála” népdal felidézése –; majd először a gitár, utána a szaxofon rögtönöz. A szaxofon mögötti bőgőkíséretben bukkan fel újra a ostinato téma, majd a tuttiban már mindenki „járja”.

Negyediknek a „Jewsbop” {Zsidóbop} tartozik a csoportba. A múltszázad ötvenes évei Amerikájának pörgős jazz stílusát megidéző dal. A nagybőgő-dobok páros játékával induló kétszakaszos – talán – klezmeres témán a gitár-altszaxofon felelgetős rögtönzését, témavariációját hallgathatjuk, majd a téma visszatérése utáni kódában egyre gyorsuló futamok sodornak a zárlatig.

Címe alapján két román kötődésű darabbal ér véget a nagylemez műsora. A „Zenekari doina” című dalban egy szabad gitárbevezetés után hangzik fel a romános téma, először a két dallamhangszer együttesén, majd szaxofonon megismételve. A témarögtönzéseket a szaxofon kezdi, utána a nagybőgő következik. Végül témaismétléssel záródik ez a szép ballada.

A rövid „Moldávos” témája tipikusan román, míg a követő gitárrögtönzés ihletett, és a kortárs jazz jólismert hangzásán szól. A gyors darabban a szaxofon-rögtönzés is pörgős: tulajdonképpen ez az egyetlen dal a lemezen, amely téma – rögtönzések – téma felépítésesével és megszólalási módjával a jazz főáram mentalitását követi.

Amit tehát hallhatunk, érzelmes, olykor sziporkázó kortárs- és kamarajazz. Párniczky András gitárjátéka invenciózus, olykor szárnyaló is, de dallamalkotásában különleges, kicsit a korai Pat Methenyt érzem példaképnek. Bede Péter játéka egyértelműen szárnyaló, szinte minden számban. Páros játéka Párniczkyval, felelgetéseik egészen különleges hangzásokat is eredményeznek. Ajtai Péter bőgőzése alapvetően olyan, mint egy rakéta vagy gőzmozdony: erőteljes, pontos, biztos alap. Emellett kreatív a játéka a rögtönzések kíséretében, vagy saját improvizációjában. És persze a dobos, Szabó-Sípos Ágoston méltó partnere a többieknek.

Egy olyan lemezt sikerült kézhez kapnunk, ami a szakma ismertebb felségterületein is tiszteletet válthatna ki a zenészekből. Nem törekszik a népszerűségre, de a jazzben időnként felbukkanó parttalan magamutogatásnak sem ad otthont. Bensőséges, finom lélekzene. Nekem ennyi elég…

Itthon pedig nincs párja.

Fonó Records, 2025