Az alapítvány a magyar-lengyel zenei összefogásban, kooperációban megvalósuló zenei művek, albumok támogatására írt ki pályázatot. Idén 14 pályázat kapott több mint 25 millió forintos támogatást, köztük jazz-zenészek is. Céljuk, hogy minél több együttműködés és barátság alakuljon ki a zene által is a két nép között.

In the middle of the celebration of the International Jazz Day, there will be a memorial concert to Wes Montgomery. István Gyárfás, Ádám Bögöthy and Billy Prim will remember through music to the guitarist-composer Wes Montgomery who died 53 years ago. The streaming starts on the 29th of April at 18:00 CET from iF.

A szlovákiai Dunaszerdahelyen a DS Jazz Club fiatal jazz-zenészeket mutat be a Jazznapon.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

„Kezdetben volt a jazz, aztán az Úr megteremtette a világot”. Ez volt évekig a rádióműsorom mottója. Mostanában a folytatása lett aktuális: „Ha már minden elhallgat, a jazz még akkor is szólni fog”. Immanuel Wilkins új albuma győzött meg erről.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

A világ tele van jobbnál jobb jazzklubokkal, mégis elmondható, hogy nem sok olyan – bátran mondhatjuk – ikonikus jazz színhely van széles e világon, mint a 85 éves Village Vanguard. A jazz fővárosában, New York Greenwich Village nevű művésznegyedében évtizedek során számos nagyhorderejű koncert színhelye volt, ahol külön kis házi stúdió szolgált arra a célra, hogy megörökíthessék a soha vissza nem térő produkciókat, amelyeket aztán százezrekkel oszthatnak meg lemezeken.

A MagyarJazz közönségszavazásán László Attila több kategóriában is dobogós helyet ért el, ám közülük kettőben a legjobbnak választotta a több mint 2000 szavazó. Az év jazz-zeneszerzője és az év jazz-hangszerelője kategóriák legjobbja lett.

Három éve veszítettük el Babos Gyulát, akit a mai napig sokat emlegetünk, sokszor gondolnak rá a zenészek és a jazzkedvelők, ő volt az a jazz-zenész, akit minden magyar zenét kedvelő ismert, óriási tisztelet övezte. A Liszt-díjas gitárművész a zenén keresztül tovább él velünk. Hazánk kiemelkedő jazz-zenésze, jazzgitárosa fantasztikusan jó zenekarokat hozott létre vagy szerepelt bennük, mindig kereste az újdonságot, frissességet. Az alábbi megemlékezésekben a zenekarai közül néhány előfordul majd.

Földesi Csongor a hazai jazzélet intenzív kibontakozása idején, a 70-es évek legelején tűnt fel. Akkoriban mellékfoglalkozásban, mint tehetséges amatőr zenész játszott a Vox 68 együttesben, amely a progresszív ifjú művészek törzshelyén, a legendás Fiatal Művészek Klubjában volt gyakori vendég. A lelkes amatőrök között volt fogorvos, jogász, technikus, becsüs és lakberendező: utóbbi volt Csongor barátunk… A közönséget elbűvölő swinges modern jazzt játszottak a nagy amerikai elődök nyomdokain.

Azon olvasóim, akik bizonyos rendszerességgel figyelemmel kísérik a Jazz történetének gyöngyszemei folytatásait, már bizonyára megfigyelték, hogy a válogatásom nem mentes a szubjektivitástól. Többségében olyan lemezeket választok a sorozat témájául, amelyeket egyrészt fontosnak tartok, mert szerintem valamilyen formában hozzájárultak a jazz változásához és fejlődéséhez, másrészt azokat, amelyeket olyan muzsikus vagy muzsikusok készítettek, akik élete és munkássága tanulságos, személyisége számomra érdekes és kedves.

Bolyki Sára és unokatestvére Bolyki Tamás a konzis éveikről írtak dalt.

Elsősorban a Ceglédi Dobmúzeum alapítójaként ismert Kármán Sándor 2014-ben kiadott első könyve után hat évig gyűjtötte, érlelte a megírásra érdemesnek tartott élményeit. A tavaly karácsony előtt megjelent „Életem ritmusa” a komoly szakmai elismerést hozó, és az olvasók széles körében megkedvelt „Keep Swinging” folytatásának is tekinthető, de önálló műként is megállja a helyét.

Áldott, békés húsvéti ünnepeket kívánunk! Aki ma sem akar jazz nélkül maradni, nekik az alábbiakat ajánljuk húsvét hétfőre.

Ez az a nekrológ, amit sosem akartam megírni. Papa Fleigh (most már elárulhatom a polgári nevét: Forgács László) ma reggel veszített a coviddal szemben. Mindannyian veszítettünk. Joe Murányi (a  Louis Armstrong All Stars egyetlen magyar muzsikusa) azt mondta, amikor lecipeltem magammal egy budapesti klubba, ahol Papa játszott, hogy Satchmo és Roy Eldridge után ő a harmadik trombitás, aki teljesen ösztönösen játszik. „Nem tudja mit csinál, de nagyon jó!”. Papa teljes mértékben ösztönösen muzsikált, úgy érezte a swinget, ahogy kevesen.