fbpx

Megjelent Snétberger Ferenc gitárművész új lemeze, de most szólókoncertjére hívjuk fel a figyelmét, amit csak január 31-ig tud megnézni.

A blues nem a vidámságról szól. Inkább az élet fájdalmas néha kegyetlen próbáiról. De nem is a szomorúságról. Branford Marsalis szerint, aki a film (és a CD) zenei anyagát gondozta, ez az afrikai kultúrából érkező muzsika a nyelv, amin elmondhatták az ide hurcoltak saját történeteiket. Ezért mindig a keserűség és a büszke lázadás zenéje egyszerre, az élvezettel dacolás balladája. Ha jól játsszák.

Gárdonyi László, aki Magyarországon született, majd 1983 óta az Egyesült Államokban él, a Berklee College of Music-on tanít, online videót közölt diákjai vizsgáiról.

Ismertebb nevén Sammy Nestico az Egyesült Államok Pennsylvania államában született 1924-ben, s alig pár napja, január 17-én vonult végső nyugalomba. Munkásságának jelentős részét valamennyi jazzmuzsikus ismeri és a zenekedvelők tudatában is jelen van Nestico, mint afféle ősatya, akinek nevét a “hangszerelte:” felirat mellett meglátva biztosak lehetünk benne, hogy a következő percekben swingelni fog körülöttünk a levegő. Robosztus mennyiségű, ugyanakkor akadémiai színvonalú életműve azonban jelentősebb, mint sokan gondolnánk. Vessünk néhány pillantást a muzsikuslegenda életútjára.

Idén 20 éves a Nigun

2021. január 20.

Párniczky András által alakított klez-jazz formáció 2001 óta a hazai jazzélet kiemelkedő formációja. Különleges zenéjük, mely a klezmer és jazz zene hatásait ötvözi, elismert egész Európában. Az eredetisége megkérdőjelezhetetlen, a kelet-európai zsidó tradíciókból érkező impressziók átadását tűzték ki célul a jazz nyelvezetén keresztül.

Ilyen filmet csinálna Banksy, a street art fenegyereke, ha érdekelné a mozi. A tavaly májusban debütáló sorozat üzenete egyértelmű a jazz kedvelőinek: ne izguljatok, a jazz nem hal meg, és nem költözik be végleg a panoptikumba sem. Köszöni, jól van, máshol és máshogy, de él és virul tovább.

Lukács Miklós cimbalomművész mindig is a legkedveltebb zenészek között szerepelt. Míg sokaknak a 2020-as év kevés jó dolgot hozott, evvel szemben Lukács Miklós folyamatosan előtérbe került. Legutóbb a MagyarJazz novemberi szerkesztőségi szavazásán, majd az idei januári többezres közönség szavazáson a lemezét, a Music From the Solitude of Timeless Minutes-t a legjobbnak, az év zenekara és az év különleges hangszerese kategóriában első három helyezett közé szavazták. És amíg írtam az interjút, eközben jött a hír, hogy nemzetközi szintéren is jól kezdődött az év Lukács Mikinek, mert Amerikában, egész pontosan New Yorkban is beválasztották az új lemezét a legjobbak közé a New York City Jazz Record magazinban. Ez dupla öröm, mert a Lukács Miklós Cimbiosis Trio mellett a magyar tulajdonú BMC Records is bekerült a legjobb kiadók közé. Gratulálunk Miklósnak és a BMC-nek is!

Három évvel ezelőtt az a szerencse ért, hogy írhattam Gyárfás Attila Hollandiában megjelent Cloud Factory című albumáról, mely üdítően eredeti utakon járt, miközben minimalista formákkal folytatott izgalmas zenei kísérleteket.

A jazz aranykorának minősíthető, a világháború utáni évtizedekben számos jazzkoncertet rendeztek a legendás épületben Ella Fitzgeraldtól Duke Ellingtonig, Oscar Petersontól Miles Davisig. Ezek közül sokat hanglemezen is megjelentettek. Nos, ebben a patinás teremben voltam résztvevője annak az óriási sikerű koncertnek, amelyet a világhírű bőgős, Charles Mingus nagyzenekara adott 1996. október 14-én. Mingus ugyan sok évvel korábban elhunyt, de a különleges zenei világát képviselő együttes tovább folytatta missziónak mondható tevékenységét, Mingus páratlan zenei örökségének gondozását.

Magyarország és a jazz – sokan Amfortas betegségeként érzékelik hazánk és a műfaj viszonyát: egy régi seb, mely csak nem akar behegedni. Miért nem vagyunk markánsabban jelen a nemzetközi jazzéletben? Miért van az, hogy szinte semmilyen jazztradícióval sem rendelkező országok művészeinek egyre-másra jelennek meg lemezei a legpatinásabb kiadóknál és hosszan cikkezik róluk a szaksajtó, miközben a magyar zenészekről alig tud valaki? Pedig az utóbbi években rengeteg minden történt annak érdekében, hogy bekerüljünk a műfaj nemzetközi vérkeringésébe: korábban nem tapasztalt számban látogatnak hozzánk világhírességek, s alkalmanként lemezt is készítenek magyar kollégáikkal. Külföldön szintén nagyobb a becsülete a magyar jazznek, mint évtizedekkel ezelőtt – még Kínában és Japánban is szeretik egyes előadóinkat. A BMC az évek során nemzetközi lemezcéggé vált, akárcsak az európai jazzkiadási élvonalba tartozó finn TUM vagy lengyel Not Two. Sok bíztató jel mutatkozik, de a meghódítandó csúcsok még odébb vannak.

Erős lemez a Butcher Brown nevű formáció nyolcadik CD-je, a #KingButch. Olyan, mintha az amerikai együttes zenei evolúciójának kivirágzását jelentené ez az album.

Bacsó Kristóf január elején ideiglenes vezetője lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének. Pallai Péter kérdezi az ezzel járó kihívásokról.

Mikor kerülhet egy 2020-ban a Sundance Filmfesztiválon bemutatott film ajánlója a MagyarJazz felületére? Ha rendhagyó, mert a filmben a jazznek dramaturgiai szerepe van. A producereket a film megszületésétől érdekelte a jazz. Már az első (csak részben) hangosfilm is a Jazzénekes volt 1927-ben. Hollywood gyorsan ráérzett, hogy filmzeneként is jól működik, és néhány zenész karaktere épp elég érdekes ahhoz, hogy a sztorit is el lehessen adni vele. Megjelentek azok a mozik is, mikor az Amerikában közismert jazztörténések a háttérben zajlanak, de azok befolyásolják a szereplők életét. Ez tipikusan ilyen film.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

December végén jelent meg a Magyar Jazz Szövetség kiadványa a 30. évforduló alkalmából.

1. oldal / 2