A sorozat első kivétele, aki ha nem is a szó legszorosabb értelmében zenész, de a gitárosok jó barátja, a Balázs Béla-díjas hangmérnök, zenei rendező Nyerges András, aki erősítőket tervez és épít.

• Irk Réka / Jazz.hu: Miért kell egy magyar mérnöknek erősítőket tervezni, miközben jobbnál jobbak vannak külföldön, de lehet, hogy tévedek. El tudod mondani leegyszerűsítve az olvasóinknak, hogy miben különleges a tied?
• Nyerges András: Középiskolás korom óta építettem erősítőket több-kevesebb sikerrel az intenzív zenélés mellett. Természetesen volt rockzenekarom is. Műszaki egyetemi éveim alatt kezdtem komolyan erősítőket tanulmányozni és javítani. Minden hozzám került erősítőt végigmértem és az áramköröket lerajzoltam. Komoly kapcsolási rajz gyűjteményem lett a 70-es évek elejére. A mai napig használom őket.
  A Pannónia Filmstúdióban kezdtem hangmérnökként dolgozni és megismerkedni kiváló minőségű stúdió berendezésekkel, keverőasztalokkal. Kialakult egy hangzás ideál bennem, hogy hogyan szól egy profi berendezés. Sokáig nem foglalkoztam erősítőkkel hangmérnöki munkám mellett. Úgy 20 éve kezdtem erősítőt tervezni és kivitelezni ismerős zenészeknek. Érdeklődésem a klasszikus jazzgitárhang felé fordult és ez a vonzódás a mai napig is töretlen.
  Szerettem volna olyan gitárerősítőt készíteni, amellyel nem vall szégyent a gitáros sem a stúdióban, sem a koncert pódiumon. Legyen zajmentes, legyen jó dinamikája, a hangszínszabályzója „jó helyen” működjön - és ami a legfontosabb – a művész számára inspiráló legyen a hangja.
  Kifejezetten jazzgitár erősítőt kevés cég épít világszerte, a kisszériás „boutique” termékek szinte elérhetetlenek voltak a magyar gitárosoknak húsz évvel ezelőtt.
  Én mindig is hallgattam a zenészekre. Sok információt kaptam tőlük, persze nem műszakiakat, de a tapasztalataikat lefordítottam műszaki nyelvre és felhasználtam a tervezésnél.

• Irk Réka / Jazz.hu: Gitáros voltál, aztán döntened kellett, zene vagy matek. Hogyan kerültél közel újra a zenéhez? Nem döntenél másképp utólag?
• Nyerges András: A zenei pályához legközelebb a konzervatórium befejezésekor kerültem, de az akkor elérhető zenetanári karrier nem vonzott igazán. A hang- és stúdió berendezések minden fajtája viszont nagyon. Szerencsére a zene mind a mai napig továbbra is döntő része az életemnek. A mindennapi zenefelvételek, melyeket 50 évig készítettem a magyar animációs filmek számára, a többszáz CD keverése és masteringje, élőkoncertek hangosítása a hangmérnöki munka mindkét pillérét kihasználja. Nevezetesen az villamos mérnöki és a zenei ismereteket.
  Visszatekintve biztos, hogy nem bántam meg!

• IR / Jazz.hu: Csak gitárosoknak készítesz erősítőket?
• NyA: Elsősorban igen, főleg jazzgitárosok számára, testre szabva. Az erősítőim egyik fajtája tökéletesen kiszolgál mágneses hangszedővel ellátott más akusztikus hangszereket is, mint pl. mandolin vagy buzuki stb.

• IR / Jazz.hu: Mi az, amit mindig problémának látnak egy erősítővel kapcsolatban a gitárosok?
• NyA: A gitárosok nagyon kényesek a saját „soundjukra”. Sokan több évig keresgélnek, gitárt cserélnek, hangszedőket cserélnek, csöveket cserélnek és nem hiszik, hogy az erősítőjük nem tudja azt, amit ők keresnek.
  Egy neves amerikai-olasz gitárművész mondott a minap egy kemény véleményt: „igaz, hogy a gitár, a pickup, a hangszóró mind befolyásolják a gitárhangot, de döntően az erősítő az, ami mindent visz!”

• IR / Jazz.hu: Térjünk rá egy kicsit a múltadra? Mire vagy a legbüszkébb a munkáid közül? Milyen hangmérnöki feladataid voltak?
• NyA: Szinte a legelső munkáim között említenék két remekművet melyeket Jankovics Marcell rajzolt, festett és rendezett, a Sziszifusz és a Küzdők c. filmeket. De említhetném a Magyar Népmesék sorozatot, melynek 10 epizódja Hungarikum lett. Sok bábfilmet is készítettem Foky Ottóval és Cakó Ferivel, vagy említhetném a Macskafogót vagy az Ember Tragédiáját, Jankovics Marcell életművének remekét, vagy a legutóbb elkészült Toldi TV sorozat hang keverését. A Kaláka együttes életművének túlnyomó részét én vettem föl, kevertem le és a zenei rendező is mindig én voltam. A mai napig tart ez a kapcsolat. De én kezdtem el Pannonhalmán orgona felvételek és gregorián ének felvételek készítését is.

• IR / Jazz.hu: Kiknek és hányféle erősítőt készítettél az évek alatt?
• NyA: László Attila volt az első, hamarosan utána Gyárfás Pisti, Rieger Attila, Juhász Gábor, Agostino Di Giorgio, Gadó Gábor, Czirják Csaba és elég hosszú a lista egy ilyen egy fős tervező-kivitelező műhelyhez képest. A gitárosok részére 4-5 féle típusú erősítőt készítettem, kinek-kinek az igényei szerint. Fej-láda konstrukciót, csak erősítő fejet és kisméretű kombókat.
  Az erősítő súlya és méretei, valamint az üzembiztonsága nem elhanyagolható tényező a turnézó zenész életében.
  Készítettem néhány bőgő erősítőt is, csak fejet. Szerintem nagyon jól sikerült, sok tervezési és finomítási munkaóra van benne. Szerettem volna, hogy a bőgő ne úgy szóljon, mint egy basszusgitár. Hála többek között Pengő Csabának, Bögöthy Ádámnak és Berkes Balázsnak.

 Nyerges András a Juhász Gábornak épített erősítővel.

• Irk Réka / Jazz.hu: Hangmérnökként a lemezek elkészítésénél és a koncerteken is részt vállalsz egyes munkákból?
• Nyerges András: Korábban sokkal többet, de ma is folyamatosan dolgozom kiadványok hangkeverésén és masteringjén. Nagyobb szabású zenefelvételeken, mint zenei rendező. Kiváló kapcsolatom van a Pannóniában, hajdani munkahelyem a Nagykeverőben dolgozó fiatalokkal. Örülök, hogy megtisztelnek barátságukkal és élvezem a hozzáállásukat és szaktudásukat a mai digitális, mindent elsöprő világunkban.
  Természetesen élő hangot is kevertem sok alkalommal, jazzkoncerteket (László Attila Band, Gyárfás Trio, Horváth Kornél, Szegedi Szabadtér…) és Kalákát.

• Irk Réka / Jazz.hu: Mikor gitároztál utoljára?
• Nyerges András: Be kell vallanom, hogy több évtized kimaradt… Sajnos az ember keze öregkorára alkalmatlanná válik bizonyos mozgásokra. De a múlt héten elkezdtem bemelegíteni, hátha mégis sikerül!

Fotó: Sztraka Ferenc