Elsőként a  szerkesztőségi vagy közönségszavazáson a legjobbnak választott művészeket kérdeztem.

Borbély Mihály azonkívül, hogy a közönség szavazatai szerint ’A legjobb egyéb jazzfúvósa’ hazánknak – emiatt az első részben ezekről az egyéb hangszereiről fog mesélni -, de több kategóriában összesen nyolcszor jelent meg a neve, sőt, volt ahol saját zenekaraival vagy zenekarai ellen versenyzett.

Borbély Mihály klarinét és szaxofonművész, aki tucatnyi hangszeren játszik, többnyire fúvóson, a többin ritkán hallani koncerttermekben. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művész nem csak a jazz-zenében mozog otthonosan, de népzenei és kortárs zenei előadásokkal is rendszeresen színpadra lép. Főbb jazz-zenekarai a Borbély Műhely vagy Borbély Quartet, a Borbély Mihály Balkán Jazz Project, a Borbély Mihály Polygon, a Binder-Borbély Duó és a Borbély-Dresch Quartet. Amellett, hogy Borbély a jazzélet prominens alakja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a fiatalok oktatása ugyanúgy az életéhez tartozik évtizedek óta.

Borbély Mihály a róla és hangszereiről szóló sorozat első részében a klarinétról és a tárogatóról fog részletes tájékoztatót adni, olyan dolgokra kitérve, ami amúgy rejtve marad a nagyközönség előtt.

- Milyen márkájúak a hangszereid?

BUFFET CRAMPON PARIS, S1 KLARINÉT
Az utóbbi években ezen a legendás vintage modellen játszom, amely “húsos” hangja miatt a klasszikus klarinétosok mellett főleg a jazzmuzsikusok és a balkáni népzenészek körében vált különösen népszerűvé. Korábban is Buffet klarinéton játszottam, de a mostani hangszeremen tudom leginkább kifejezni azokat a hangszínárnyalatokat, amelyekre igencsak éltérő műfaji kalandozásaim során szükségem van. Ehhez persze megfelelő kiegészítők, fúvókák, nádak, szorítók kellenek - ezen a téren is sok próbálkozás, kísérletezés előzte meg a jelenleg használt felszerelésemet:
Fúvókák:
Gleichweit Varga Gábor modell - klasszikus és jazz műfajhoz
Vandoren B45 Lyra (Gruber János átalakításával) - jazz és népzene
Brilhart Ebolin, 5 (Gruber János korrekcióival) - főleg népzene és jazz műfajhoz
Szorítók: SaxxaS (egykori tanítványom, Djordje Radisavljevic fejlesztése), Vandoren Optimum
Hordó: Fritz AccuBore
Nádak: D’Addario Reserve Classic 3.5, Vandoren 56 rue Lepic 3.5+, Vandoren White Master 2 & 2.5

 Gleichweit fúvóka és Fritz AccuBore hordó (fotó: Palotai Mihály)

TÓTH TÁROGATÓ
Tóth József hangszerész mester hosszú ideje dolgozik megszállottan a tárogató megújításán, tökéletesítésén. Tevékenysége tiszteletet érdemlő, s azt hiszem, a magyar hangszerész társadalom egyik legjelentősebb mesterét mondhatom barátomnak. Számomra készített, különleges, hibrid tárogatója (felső részén nyitott, alsó részén fedett billentyűkkel) tíz éve társam: ezt a típust azóta sokan megkedvelték és rendeltek is belőle.
Van egy eredeti Schunda és Stowasser tárogatóm is (az utóbbival kezdtem jazzkoncerteken és lemezfelvételeken játszani 1998-ban), amelyek a hangszer történetének fontos tanúi. Ezeket használtam korábban, ám a Tóth tárogató tette lehetővé, hogy képzeletemnek ne szabjon határt az instrumentum, hangja és technikai lehetőségei egyaránt lenyűgözőek, még ma is azt érzem, fel kell hozzá nőnöm.
Fúvókák: Gruber János kifejezetten az én számomra készített fúvókáit használom, amelyekkel nagyon elégedett vagyok, pedig van 3 eredeti Stowasser, fából készült fúvókám is.
Nádak: Vandoren 56 rue Lepic 3, Vandoren Classic 2.5 & 3 klarinétnádak, de néha szoprán- szaxofonnádat (Vandoren Classic 2.5 & 3) is használok a tárogatón.

Borbély Mihály klarinéton játszik.

Borbély Mihály tárogatón játszik.

- Mióta játszol rajtuk?

A Buffet S1 klarinétot 2019 áprilisa óta fújom, a Tóth tárogató pedig 2013 januárja óta gazdagítja hangszerparkomat. Utóbbira különösen élénken emlékszem, mivel akkor volt tárogató-cimbalom kettősversenyem bemutatója a MÜPA nagytermében (a cimbalomszólamot Lukács Miklós játszotta). A darab megírásával már rég elkészültem, s olyan szólamot írtam magamnak, amelynek előadásához a már jó egy évvel korábban megrendelt hangszer lehetőségeivel számoltam. Közeledett január 22. - a bemutató dátuma - és decemberben felhívtam Tóth Jóskát, hogy jelezzem, hogy az ő hangszere nélkül egyszerűen nem fogom tudni eljátszani a saját darabomat! Ha jól emlékszem, a két ünnep között mentem el érte, és néhány nap múlva még pár apró beállítást egyeztettünk a mesterrel, aztán rögtön “rávetettem” magam, napról-napra óvatosan növelve a gyakorlási adagot, hisz a fából készült új fúvóshangszerek használatba vétele, “befújása” különös elővigyázatosságot igényel. A napi 2-3 x 10 perctől a négy-öt órás igénybevételig fokozatos terheléssel játszottam be a tárogatót, miközben én is sokat tanultam, alakultam, vagyis hamar összecsiszolódtunk. A bemutató sikere a fantasztikus hangszernek is szólt.

  Lloyd trióval, Dresch Mihállyal, Lukács Miklóssal a Müpában (fotó: Dorothy Darr)

- Miért választottad ezeket a hangszereket?

Mindkét hangszer esetében elsődleges szempont volt a sound, vagyis hogy olyan típust válasszak, amely rezonál a hangi elképzeléseimre - tudjon finom és hajlékony lenni, de ha kell, energikus és “dögös” is, gazdag hangszínkészletéből kedvemre keresgélhessem-válogathassam a sötét, mélybarna, telt hangszínektől a gazdag, fényes felhangokig egyaránt. Az általam használt ún. szimplanádas fafúvós hangszerek (klarinét, basszusklarinét, tárogató) esetében a jó minőségű alapanyag már eleve elég költséges, hisz általában különleges, nagy szilárdságú és jó vízálló tulajdonságokkal rendelkező trópusi fafajtákról van szó. A klarinétok, basszusklarinétok esetében már régóta grenadillából készítik a hangszerek többségét, de a cocobolo, buxus és paliszander klarinétok sem ritkák. Hatalmas élmény volt a tárogató anyagának kiválasztása idején a hanglyukak és billentyűk nélküli “csöveket” megfújni, érezni a rostszálak rezgését, a hangszín lehetőségeinek ígéretére hangolódni. Az előzetes terveimet megerősítette a próba: a grenadilla határozottabb és számomra teltebb hangja állt hozzám közelebb, így azt választottam. Természetesen nem a hangszerektől várok mindenre megoldást. Az egyéni elképzelések megvalósítását rengeteg befúvási módszer és trükk, valamint hangszerenként eltérő hangképző gyakorlatok segítik, melyek szerepe meghatározó. A mai napig kutatom, tanulom ezeket, nem csak azért, hogy a saját elképzeléseimet meg tudjam valósítani, de azért is, hogy a tanítványaimnak is tudjak segíteni.

 Paquito D'Riveraval Tóth József műhelyében (fotó: Ale Attila)

- Mikor cserélsz le egy hangszert másikra? Más zenészek ajánlanak új zeneszerszámot vagy áruházakban nézel körül?

A vonós hangszerekkel ellentétben a fafúvósok hangminősége és értéke az életkorral, ill. a használattal általában csökken, hisz az állandó hőmérsékleti, nedvesség és páraingadozások igencsak megviselik a fát. Emiatt nagy gonddal bánok a hangszereimmel, gyakorlás közben és után, s persze a koncerteket követően is alaposan áttörlöm, gyakran tisztítom, s egy-másfél évenként át is olajozom őket. Az előző klarinétomat 1979 decemberében vettem újonnan, s negyven évig szolgált engem hűségesen. Ma is megvan, most épp darabokban, billentyűitől megszabadítva várja, hogy alapos tisztítás után egy-két napos paraffinolaj fürdőt kapjon, majd alapos szárítás, áttörlés után visszakapja megtisztított billentyűit, s ha szükséges, párná(ka)t is cserélek rajta, de a nagyobb karbantartást mindig hangszerész mesterre bízom. Most már ez a tartalék hangszerem. Ebből is látszik, hogy egy-egy új típus megjelenése vagy kollégáim pozitív jelzései sem hoznak vásárlási lázba (ebben persze pénztárcám lehetőségei is határt szabnak :) , noha szeretek minden újdonságot (új hagszermodellek, fúvókák, szorítók, nádak stb.) kipróbálni, hogy véleményt tudjak formálni vagy tanácsot tudjak adni, hisz sokszor kérnek segítséget kollégák, tanulók hangszervásárlás előtt. Aztán persze, ha találok valamit, ami nagyon kedvemre való, akkor nem hezitálok, pl. így döntöttem a mai tenorszaxofonom mellett jó pár évvel ezelőtt, amikor egy hangszerkiállításon szerettem bele egy akkor kipróbált új hangszerbe. No, de most nem a szaxofonokról van szó, ám ez a példa ide kívánkozott a kérdés kapcsán.

 Borbély Mihály klarinéttal (fotó: Sztraka Ferenc)

- Mit tartasz fontosnak egy hangszer kiválasztásánál? Számodra mik a legfontosabb tulajdonságai egy hangszernek?

Talán a korábbiakból is világosan kitűnt, hogy az adott hangszertől azt várom el, hogy azt a hangi elképzelést, amely bennem elevenen szól, segítse megvalósítani, és emellett technikai lehetőségei (főleg a billentyűk mechanikai felépítése, billentése, rugalmassága stb.) ne jelentsenek korlátot számomra. Vagyis tisztában vagyok azzal, hogy nem A Hangszer fog jól szólni vagy engem virtuózzá tenni, hisz ezekért nekem kell megdolgoznom, de ha ezt a munkát nem nehezíti az adott istrumentum, hanem megkönnyíti, akkor leteszem a voksom mellette.

Azt hiszem, egy fontos dologról még kell szólnom: igen hálás vagyok, hogy csodálatos mesterek gondoskodnak hangszereim „egészségi állapotáról”. A tárogató kapcsán már sokat dicsértem Tóth József munkásságát, Gruber János pedig szinte az összes fúvókám kialakítását tökéletesítette, akár valamelyik híres cég szaxofon vagy klarinét fúvókájáról, akár a saját maga által készített fúvókáról van szó - időről-időre felkeresem őt, hogy ezek finomhangolását vagy akár csak kozmetikai ápolását elvégezze. Minden alkalommal csodálattal tapasztalom, hogy munkája nyomán ismét jobban szólnak fúvókáim. Szilágyi Miklós pedig az a hangszerész mester, akihez bármikor bizalommal fordulhatok. Klarinétjaim, basszusklarinétom és összes szaxofonom biztos kezekben van nála, rendszeresen felkeresem, hogy átnézze, ellenőrizze azokat. Ha valami apró probléma adódik, amit én nem tudok gyorsan orvosolni, már megyek is hozzá, de olyan is előfordult, hogy a koncert előtt egy-két órával az állvány mellé tett, ezért aztán felborult szoprán szaxofonom reménytelen állapotát egy hihetetlenül bravúros szakmai fogással pár perc alatt orvosolta, s már roboghattam is a hangversenyre. Természetesen a tervszerűen esedékes ún. generáljavításokat is ő végzi, amelyek után biztos lehetek benne, hogy évekig üzembiztos hangszer lesz a kezemben.
A színpadra lépve vagy a stúdió piros lámpáját látva egyaránt nyugodt vagyok: hangszereim, fúvókáim a lehető legjobb állapotban várnak rám - csakis rajtam múlik, hogy mit tudok előcsalni belőlük. Hálás vagyok mindhárom mesternek a folyamatos támogatásért és lelkiismeretes munkájukért!

Fotó: Palotai Mihály, Dorothy Darr, Ale Attila, Posztós János, Somgoyvári Péter, Sztraka Ferenc

(Grenadilla 15 - klarinét) 

(Gyere hozzám estére - tárogató) 

(Lábunk alatt/Under Our Feet - tárogató)