Füsti Balogh Gábor (1958 -1988) tehetségét felmenőitől örökölte, bár egy ideig tanította, és nagy hatással volt rá Szakcsi Lakatos Béla és Csík Gusztáv, félévig Bartók Konzis volt, jórészt autodidakta módon tanult zongorázni, fejlesztette képességeit. 1976-ban alakult együttesével, az akkor három éve feloszlott legendás Rákfogó útját folytató, zenéjét továbbvivő Kis Rákfogóval 1977-ben megnyerte jazz-rock kategóriában az I. díjat, a Magyar Televízió történetének legnépszerűbb műsorai között jegyzett „Ki mit tud” vetélkedőjén. Az évtizedek során olyan fiatal tehetségek mérték össze tudásukat neves művészekből álló zsűri előtt különböző kategóriákban és szerezték meg országos nézettség előtt első sikereiket, mint például Schiff András, Kincses Veronika, Rost Andrea, Kern András, Gálvölgyi János, Kubik Anna, Koncz Zsuzsa…

A jazznél és 1977-nél maradva a zsűriben még ott ült Pernye András, Pleszkán Frigyes nyert a szólóhangszeresek között, a jazz-rock kategóriában a Kaszakő, és a Pantha Rhei is kiesett. A Füsti Balogh Gábor alapította Kis Rákfogóban Lakatos Tóni szaxofonozott, az olasz származású Johnny Lambizi gitározott, Kunu László basszusgitározott, Lakatos László dobolt, Dely László kongázott, és mehetett a többi győztessel az első díj jutalmaként kapott Varsó–Leningrád–Helsinki körutazásra.

A körülbelül 1981-ig működő, rendkívül népszerűvé vált zenekart azonban a fesztiválsikerek, a rádió felvételek ellenére a mindenható ORI nem igazán fogadta kegyeibe, így a példakép, a „nagy” Rákfogóhoz hasonlóan feloszlottak, többen közülük külföldön vállaltak szerződést. Érdemes meghallgatni Halper László interjúját, melyben Lakatos "Pecek" László, Kunu László és Tony Lakatos mesél a Kis Rákfogóról, a korszakról, és természetesen a közben szép egyéni sikereket elért, többek között 1978-ban a lengyelországi Kalis-ban a 30 év alatti jazz-zongoristák nemzetközi versenyén első díjat szerzett Füsti Balogh Gáborról. Azt már én teszem hozzá, az idősebbek emlékezhetnek, a rá egy évre a Lengyel Kultúra Házában adott nagyszerű szólókoncertjére, és persze a spontán alakult estekre, mikor alkalmanként szinte mindegyik jelentős muzsikusunkkal játszott. A jazz-rock egyeduralmának enyhülésével figyelme egyre inkább a nemzetközi trendben is újra erősödő hard bop felé irányult (lásd Hancock VSOP zenekarát), Füsti Balogh Gábor Quintet néven szervezett új zenekart, a Kis Rákfogóból csak Lakatos Tóni maradt, trombitán és szárnykürtön Fekete István játszott, Vasvári Pál bőgőzött és Lakatos Pecek Géza dobolt. Ezzel a klasszikus kvintet felállással a Magyar Rádióban felvett öt hard bop stílusú szerzemény került az 1982-ben Krém márkanéven kiadott lemez „B” oldalára, míg a hat évvel előbbi felvételekből álló  „A” oldalon a Johnny Lambizi kiválása után, a később világhírű pánsípossá lett szaxofonos, Kegye János közreműködésével a Kis Rákfogó hallható. Végül csak ez a Krém sorozatra jellemző, „minimalista” borítóval kiadott, 1976-1982 közötti időszakból válogatott, két stílusában erősen eltérő lemezoldal őrzi hanghordozóként Füsti Balogh Gábor életművét, melynek hard bop részére a „B” oldalról válogatva, most a Tribute Band debütáló lemezén megjelent, és a koncerten bemutatott feldolgozásai újra ráirányították a figyelmet.

A zenekar bemutatása után Egri János hosszan méltatta Füsti Balogh Gábor kivételes tehetségét, megemlítve pályafutásának főbb állomásait, köztük az Őrült Triót, amelyben ő maga is részt vehetett. Pályakezdő tizenévesként nagy megtiszteltetés érte, mikor a már ismert huszonéves meghallgatásra hívta, és bár akkor még a kötelező standard irodalom töredékét sem ismerte, Füsti bevette a csapatba, melyben Lakatos Pecek Géza dobolt. Erre mondható, az őstehetség felismerte az őstehetséget, és Egri János is egy őstehetséget konferált be, igaz, mivel szokás szerint épp a világ valamelyik pontján lépett fel, szerzőként. Tony Lakatos még Lakatos Tóniként Füsti Balogh Gábor mindkét zenekarának meghatározó muzsikusa volt, és vendégként az emlékzenekar lemezén is játszott. Ahogy a „The Big Things”, a koncert is az ő szerzeményével indult, címe, a „Bop-Be” a zene gyökereire utaló szójáték volt, amit annak idején, az 1982-es Füsti lemezen „Bop-beat”-re „javított” a Krém kiadó. A „The Big Things” lemezre a feldolgozásokon kívül, Egri Jr. lányának írt szerzeménye, a „Song For My Daughter” is felkerült, és a lemez sorrendjéhez hűen, a címadó következett. John Lewis örökzöldje, az első részt záró „Afternoon in Paris”, mint Egri János elmondta, bár lemezükön nem szerepel, de Füsti Balogh Gábor nagyon szerette, gyakran játszotta, ezért került a koncert repertoárba.

Nem szerepelt a lemezen Egri János 2001-ben kiadott albumának címadója, a második részt nyitó „Soft Waves” sem, de stílusában és előadásában tökéletesen illett az addig játszottakhoz.

Füsti Balogh Gábor lányának írt kompozícióját eredetileg Tony Lakatossal duóban játszotta, most a nyolcados lüktetést megtartva, az „Abigél” kvintettre hangszerelt változatát ismerhettük meg. Az „I Woke Up This Morning in Good Mood / Ma reggel jól ébredtem” optimizmusát, lehengerlő ritmusát, majd Egri János Jr. egyelőre Charlie Parker munkacímen jegyzett vadonatúj szerzeményét már menet közben hangos ovációk kísérték, és a végén boldogan, vastaps közepette és a bemutatott cd-t kínálva vonulhatott le a színpadról.

A lemezbemutatón John Coltrane szerzeménye, a „Giant Steps” és a lemezen Egri János Jr. – Uher-Győrfi Bálint zongora-tenorszaxofon duó által előadott Füsti kompozíció, a „Paper Clip / Gemkapocs” kivételével hallhattuk a „The Big Things” album számait. Érdekesség, hogy a borítók fotóit Füsti Balogh halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett Magyar Rádió Füsti Balogh Gábor Jazz-Zongora Tehetségkutató Versenyen Szabó Dániellel megosztott első díjat kapott Tzumo készítette, akinek kiváló dobos édesapja, Oláh Árpád sokat játszott a fiatalon elhunyt zongoristával. Füsti Balogh Gábor 3 hónapig játszott Rotterdamban Kunu Tamás gitárossal, Horváth Lajos nagybőgőssel és Oláh Árpád dobossal, innen a Párizsba szóló szerződésnek már nem tudott eleget tenni, betegsége miatt hazatért. Budapesten született 1958. március 17-én és ugyanitt halt meg 1988. december 16-án.

Csaknem 50 év távlatából is Füsti Balogh Gábor kompozíciói abszolút megfelelnek a mai kornak és időállónak bizonyultak, ráadásul a zenekar stílusához közel álltak, így a közönség örömére mindegyiket élvezettel játszották. Mivel többségükről kotta nem maradt fenn, Egri Jr. és Uher-Győrfi Bálint összeült és a lemezt hallgatva kottázta Füsti szerzeményeit, a koncertvégi vastaps lenyűgöző játékuk mellett a fülüknek is szólt. Oláh Kálmán Jr. remekül illeszkedett ebbe a formációba is, csak remélni lehet, hogy tagsága valóban hosszú távú lesz. Lakatos Pecek András dobolása ezúttal is ámulatba ejtett mindenkit, nem véletlen, hogy ő az egyik legkeresettebb dobos a jazzéra bármelyik ágában. Egri János virtuóz szólói közben bőgőjével történeteket is mesélt, és azt a dögöt hozta, amit az óceán túlpartján is kevesen tudnak. Külön köszönet, hogy létrejött ez a formáció, és csak halkan jegyzem meg, hogy Füsti Balogh lemezének „A” oldala is van. Egri Jánosnak jól áll a basszusgitár is, a jazz-rockra is lenne kereslet, a fiúk a zenekarban mindent tudnak, úgyhogy várjuk a folytatást!

I. rész

• Bop-Be (Tony Lakatos)
• Song for My Daughter (Egri János Jr.)
• The Big Things / A nagy dolgok (Füsti Balogh Gábor)
• Afternoon in Paris (John Lewis)

II. rész

• Soft Waves (Egri János)
• Abigél (Füsti Balogh Gábor) 05:53
• I Woke Up This Morning in Good Mood / Ma reggel jól ébredtem (Füsti Balogh Gábor)
• Mr. Charlie Parker (Egri János Jr.)

Harmónia Jazzműhely / Budapest Jazz Club, 2025. február 28.

Fotó:  Somogyvári Péter