Végül Johnny Griffin amerikai szaxofonost idézve kívánt jó szórakozást: „A jazz olyan emberek által olyan emberek számára készített zene, akik úgy döntöttek, hogy a körülmények ellenére jól érzik magukat. Hogy éppen milyenek a körülmények, azt döntse el ki-ki saját maga, de a JazzFest Budapest programjain minden körülmények között érezzétek jól magatokat!” Zsófi által angolul is elhangzott köszöntőjét nagy taps fogadta, és a tapsok Snétberger és Jormin bejövetelével felerősödtek, ütemesebbé váltak, akik őszintén meghatódtak a lelkes, ovációval kísért fogadtatáson.
Mindketten az ECM művészei, Snétberger Ferenc 2016-ban szerződött a Manfred Eicher alapította rangos kiadóval. Még az évben az „In Concert”, a 2013-ban, a budapesti Zeneakadémián felvett szólókoncertje jelent meg, majd ezt követte a 2017-ben trióval készült, magyar címet kapott „Titok”.
A tervezett lemezbemutató 2020 májusában a még GetCloser néven futó fesztiválon a koronavírus járvány miatt elmaradt, a trió svéd bőgőse, Anders Jormin, és amerikai dobosa, Joey Baron a repülőgépjáratok korlátozása miatt hazájában rekedt, de a székhelyét 1988 óta Berlinbe helyező, és Budapesten is itthon-otthon lévő gitárművészünk azonban megérkezett, megmentve a koncertet csodálatos szólókoncertet adott, amely végén mindenki örömére az éppen előzőleg fellépett Richard Bona is csatlakozott hozzá. Azért a „Titok” is megoldódott, a happy endre 2022 januárjáig kellett várni, a 65. születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt-díjas Snétberger Ferenc a MoMkult-ban bemutathatta lemezét társaival. „Számomra egyedülállónak tűnt a párbeszéd, Andersnek van egy különleges „hangzása”, egy különleges módja annak, hogy belépjen a zenémbe, olyan inspirációkat kínált, amelyek tükröződnek a játékomban.” – mondta Snétberger Ferenc a lemezfelvétel után adott interjújában, akinek összetéveszthetetlen, bensőséges hangú gitárját, és a vonóval kezdő Anders inspiráló bőgőjét a GetCloser fesztivál után az Erkel Színházban újra élvezhettük.
Úgy érzem, ez most jó koncert lesz! – mondta mosolyogva szokásos szerénységével Snétberger, és a szűkszavú bejelentését kellő derűvel fogadó közönség erről már a húrok első pengetésénél meggyőződhetett. A talán leginkább Charles Lloyd kilencvenes években kezdődött „skandináv korszakából” ismert Anders Jormin játékában ugyanúgy felfedezhető volt a klasszikus zenei előképzettség, a jazz latin, leginkább flamenco, és esetében a svéd népi hagyományokkal való ötvözete, mint a közel négy évtizede hasonló ösvényen induló, esetében nyilván a jazzbe a klasszikus és latin, leginkább flamenco beépítése mellett, a magyar, cigány, közép-európai hagyományokból merítő Snétbergerében. A zene határok nélkül legjobb példázatát hallhattuk, ahogy a földrajzilag távol eső helyek közel kerültek, kultúrák valaha valahol létezhetett közös gyökerei egybefonódtak.
Jormin Bobo Stenson formációiban került az ECM főnök, Manfred Eicher látókörébe, és a kiadónál saját projectjein kívül, Lloyd mellett többek között Don Cherry, Tomasz Stańko lemezein is felbukkant neve. Hitvallásáról ekképp fogalmazott: „Művészként mindig is az volt a célom, hogy egyszerűen megtaláljam és felfedezzem a saját természetes hangomat, a hangszeremen való játékom saját koncepcióját és a zenémet azon a nagyon nagyvonalú, de mégis stílusalapú területen belül, amelyet „improvizatív zenének” nevezünk.” Ez a saját természetes hang remekül illett az ECM egyetlen magyarja, Snétberger Ferenc ugyancsak egyedi hangjához, és az ebből kialakult, természetesen lélegző, ragyogó szólókkal fűszerezett magas szintű összjáték közelebb hozott minket, a teltházas nézőtéren ülőket is. Hozzájuk, a színpadon játszókhoz, és egymáshoz.
A kitartó tapsok végül két ráadást hoztak, elhangzott a Kis kece lányom is, amelyet csendben magunkban dúdoltunk. Ezen az estén csodálatos ajándékot kaptunk, és úgy érzem, a hosszan kitartó tapsviharral a két művész, a két fantasztikus muzsikus számára a legcsodálatosabb ajándékot adtuk. Mindkettő szívből jött.
A május 15-éig tartó Jazzfest Budapest gazdag programkínálatban mindenki megtalálhatja a kedvére valót, érdemes hát áttekinteni a kínálatot.
Erkel Színház, 2024. április 28.
Fotó: Somogyvári Péter