Vasárnap este hétkor került sor arra a koncertre, amelyről a fesztivál előző napjain mindig kapott valamilyen információt a közönség. A negyedik napra eredetileg session szerepelt a programban, de már a meghívott zenészek előzetes próbái alatt kiderült, az elején alkalminak gondolt nemzetközi társulat úgy összekovácsolódott, hogy tagjai közös elhatározással úgy döntöttek, zenekarrá alakulnak. A fesztivál zárónapjára nevet is választottak, így végül a Budapesten alakult „Sexto Elemento” – azaz a Hatodik Elem bemutatkozó koncertjét jelenthette be a MOMkult közönségének a fesztivál alapítója, Kleb Attila.

A GetCloser fesztivál harmadik, szombati latinnapjának második koncertjén a sokadszorra visszatérő, de mindig újat hozó Omar Sosa most is fantasztikus élményt nyújtott. A Barcelonában élő kubai zongorista hosszú évek óta változatlan összeállítású Quarteto AfroCubano zenekarával érkezett Budapestre, így a kvartett tagjai is régi ismerősnek számítottak a hazai közönségnek. Barcelonából vele tartott a szintén több, mint egy évtizede óta a katalán fővárosban élő, Mozambikban született basszusgitáros, Childo Tomas. A többiek, a szaxofonos-fuvolás Leandro Saint-Hill Hamburgból, valamint a London és Athén között ingázó dobos, Ernesto Simpson pedig a két város valamelyikéből. Mindketten Sosa szülővárosában, Kuba harmadik legnagyobb városában, Camagüeyben születtek, és Sosa nélkül is jártak fővárosunkban.

Máté Péter-díjat idén sem kapott jazz-zenész, immár két éve, hogy nem jut eszébe a szavazóbizottságnak egy jazz-zenész neve sem. Azonban idén Dresch Mihály Kossuth-díjat kapott!

A MOMkult-ban március 3-6. között zajlott GetCloser Jazz Fest harmadik napján a latin jazz került a fókuszba. Az este hét órakor kezdődött szombati kettős koncerten először az év elején alakult Révész Richárd Latin Quartet lépett fel. A latin-amerikai zenei kultúra népszerűsítése érdekében kifejtett tevékenységéért Mexikó budapesti nagykövetétől 2006-ban kitüntetést kapott zongorista kvartettjében Fonay Tibor basszusgitározott, Molnár Mátyás dobolt, és az ütőhangszereken Tar Gergely játszott.

Pallai Péter, aki 83 évesen is dolgozik, méghozzá időnként 10 órát is naponta, vezeti a Harmónia Jazzműhely Alapítványt és nagy megtiszteltetés, hogy a MagyarJazz főmunkatársa, sőt a főszerkesztő legfontosabb támasza, egyben oktatója.

Nem szoktam írni saját rendezvényeinkről a Budapest Jazz Clubban. (A Harmónia Jazzműhelyről lévén szó, melynek - Kerekes György és Irk Réka mellett - én vagyok az egyik szervezője.) Ez a hazai szaksajtó feladata, melyhez én is tartozom, de nem szeretem magam kitenni az összeférhetetlenség vádjának. Most mégis kiteszem, mivel, noha jelen volt a szaksajtó egyik jelessége (a minősítés egyáltalán nem ironikus), eddig nem jelezte, hogy írni is óhajt róla, legalább is a MagyarJazznek nem. (Ezzel a cikkel szeretnénk minden női olvasónknak és női zenésznek boldog nőnapot kívánni, különösen a négy fantasztikus énekesnőnek, akikről Pallai Péter ír – a szerk. )

“Zsolt nagyszerű gitáros. Mindig is csodálója voltam hangszínének, dallam- és kompozíciós érzékének.” – mondta róla egykori bostoni évfolyamtársa, Lionel Loueke, akivel a barátság még a Berklee-ben töltött időszakban szövődött. Bende Zsolt tehetségét kedden a Budapest Jazz Club közönsége is megcsodálhatta, a tapsokból ítélve teljes egyetértés alakult ki, a csaknem három évvel ezelőtt ugyanitt emlékezetes koncertet adott, világhírű benini gitárossal, mely után az alábbi kép készült a két egykori Berklee ösztöndíjasról.

Keveset beszélünk a női zenészek, jazz-zenészek, hangszeres jazz-zenészek helyzetéről Magyarországon. Máté J. György ’Készíts salátát’ című könyve jó kezdetnek és alapnak bizonyult, hogy körbenézzünk a hazai pályán is. Ha a hangszeres jazz-zenészekre gondolunk, igazán kevesen jutnak eszünkbe, de nem azért, mert rosszabbak lennének, mint férfi társaik, hanem mert olyan kevesen játszanak, lépnek fel a mindennapokban rendszeresen. A külföldi interjúk után, megpróbáljuk hazánkban is megkeresni az okokat, vajon miért mellőzöttek a nők ebben a kreatív szakmában, és van-e remény, hogy ez megváltozzon.

A Nagykanizsai Jazz Klub megalakulásának 50. évfordulójára ünnepi rendezvényt szervezett Halász Gyula a Magyar Jazz Szövetség és a Magyar Jazzkutatási Társaság tagja, valamint a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó. A jubileumi program nyitányaként felavatták a Magyarország első jazztörténeti pontját, amely az 1972. február 22-én megalapított Nagykanizsai Jazz Klub emlékét őrzi.

Lantos Zoltán hegedűművész pályafutása során világsztárokkal dolgozott együtt, a világ különböző pontjain adott koncertet, és rengeteg zenei stílusba belekóstolhatott, miközben a saját, másra nem hasonlító zenei világát kialakította. Már második éve választja meg a közönség a legjobb különleges jazz-hangszeresnek és elektronikus jazz-zenei médiaművésznek. Az év végén pedig Artisjus-díjban részesült.

2020-ban az utolsó fesztiválként zárták a karantén előtti időszakot, aztán 2021-ben már nem voltak ilyen szerencsések, de szeptemberben hosszas előkészítés után sikerült megrendezni a GetCloser Fesztet. Idén pedig sztárparádéval újra visszakerült eredeti helyére az ünnep, március 3-6. között a MoMKultban várják a közönséget a duplakoncertekre.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

2018-as album után ismét lemez megjelentetésre készül a Varga Bendegúz Quartet. A február 24-ei Fonó koncertjükön már fognak belőle számokat bemutatni a közönségnek.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

Gyula egy pesti jelenség volt, igazi egyéniség – öltözködésben, viselkedésben, ahogy beszélt, gesztikulált, ahogyan fehér cérnakesztyűben, mint értékes múzeumi tárgyakat pakolta dobszerelésének összes darabját. Határtalanul népszerű volt, nemcsak kedvelt muzsikus, de azonnali atmoszféra-teremtő rendkívüli színészi adottságokkal rendelkező színpadi figura is. (Mint kiderült közeli rokona volt Somlay Artúr, a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja.) Mint tudjuk, humor nélkül nem lehet élni. Ő aztán értette a humort, pedig bőven lett volna oka a búslakodásra is.