A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

Chick Corea muzsikája valószínűleg minden zenészre nagy hatással volt. A hazai jazzélet képviselői közül azokat kérdeztem meg a legendás zongoristáról és komponistáról, akik közelebbi kapcsolatba kerültek vele: Egri János Jr., Márkus Tibor, Szabó Dániel (aki még a sofőrje is volt), Szalóky Béla, Szaniszló Richárd. Ketten viszont a budapesti fellépéséit szervezték, így személyes emlékeket is őriznek a híres művészről: Bércesi Barbara a Müpa jazz programjainak szerkesztője, művészeti vezetője és Kleb Attila, aki a Get Closer koncertszervező cég vezetője, és aki a legutolsó koncertjét koordinálta itthon. A bevezető nekrológot Pallai Péter írta. (a szerk.)

Csütörtök késő este futótűzként terjedt a hír a Facebookon, 2021. február 9-én, 79 éves korában elhunyt a 23 Grammy-díjat nyert és több mint 60 alkalommal díjra jelölt Chick Corea. A forrás hiteles volt, családja tette közzé, azóta csaknem százezren osztották meg, több mint 23 ezren szavakban, 140 ezren hangulatjelekben fejezték ki részvétüket, és természetesen a neves sajtóorgánumokban is sorra jelennek meg a nekrológok világszerte, hozzáteszem, nem csak a zenei szaklapokban. Chick egész életében élvezte a szabadságot, és örömét lelte abban, hogy valami újat alkosson" - olvasható a családi közleményben. A világot járva több évtizedes munkássága révén zenéjével milliókat érintett meg és inspirált, és mindezt, ahogy egyik interjújában elmondta, igen egyszerű eszközökkel érte el; "csupán embernek kell lenned és nyitottnak a képzelet játékára”. Mint megtudhattuk, a rák egy nemrég felfedezett, ritka formája okozta halálát. A floridai Tampa Bay körzetében lévő otthonában hunyt el, felesége, Gayle Moran, fia, Thaddeus, lánya, Liane és két unokája gyászában világszerte osztoznak.

Elhasználjuk a szavainkat. Elég egy apró felindulás egy produkcióval vagy művésszel kapcsolatban és mi máris odadobjuk a verdiktet: zseniális.  Ilyenkor nem gondolunk arra, hogy mit fogunk mondani, ha olyasvalakiről szeretnénk nyilatkozni, aki tényleg az. Mit mondunk, ha Zakar Zoli kerül szóba?

Egri János 55 évvel ezelőtt, 1966. február 7-én született Budapesten, zenészcsaládban. Tizenhét éves kora óta lép fel rendszeresen, minden neves magyar jazzmuzsikussal és világsztárok sorával játszott. A teljesség igénye nélkül néhány név a legendák közül, Steve Grossman, Jack DeJohnette, Lee Konitz, Pat Metheny, Frank Zappa. A jazz egyik legkeresettebb bőgőse és basszusgitárosa az évek során részt vett számos "crossover" és "world music" stílusú projektben, és popzenekarokkal is koncertezett. 2009-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntették ki, 2019-ben a Magyar Jazz Szövetség közgyűlésén őt választották a Szabó Gábor-díjra. Megalakulása óta állandó tagja Oláh Kálmánnal és Balázs Elemérrel a Trio Midnight formációnak. Saját zenekarai mellett egyengeti a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszéke ének szakán diplomázott fia, ifjú Egri János útját, aki már zongorán folytatja tanulmányait. Zongoristaként nyerte meg idén az Év fiatal jazz-zenésze versenyt is, és zongorázik a családi Egri a Négyzeten duóban is, mely időnként kibővül egy-egy vendégszólistával. Az 55-öt ünneplő, az iF Cafe Jazz Facebook oldalán élőben közvetített születésnapi koncerten is az ezúttal tenorozó Soso Lakatos Sándorral kiegészült apa-fiú duó játszott. A korlátozó intézkedéseket betartva, sikerült bejutnom a zártkapus koncertre, és utána az előírt másfél méterről egy ilyenkor szokásos „leltárt” készítenem az ünnepelttel, felidézve gazdag pályafutásának legfontosabb állomásait.

Játék! 5 zenei DVD-filmet ajánlott fel a születésnapos Dudás Lajos!
Sokunk kedvelt kortárs klarinétművésze, Dudás Lajos Európa egyik vezető tekintélye a hangszerén. Fél évszázada Németországban él, de amikor teheti, egy-egy fellépés erejéig hazalátogat Budapestre. Színvonalában és terjedelmében egyaránt jelentős életművet mondhat magáénak. Nem egy albuma, így az Urban Blues vagy a Brückenschlag, a modern jazzklarinétozás mesterműve. Hazájában azonban még ma sem ismerik eléggé pályafutását, melynek néhány érdekes és maradandó pillanatát idéztük föl vele beszélgetésünkben.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

Idén már hatodik éve rendezi meg a Magyar Jazz Szövetség 'Az év fiatal jazz-zenésze' versenyt. Ahogy azt már megszokhattuk, az online térbe kényszerült ez a verseny is a koronavírus járvány miatt. Ennek a rendezvénynek a Budapest Jazz Club adott otthont idén is, így élőben és a legjobb minőségben követhette nyomon az eseményt a közönség.

Január 17-én, vasárnap hat fiatalokból álló zenekar mutatkozhatott be a Müpában online, amit a közönség Youtube-on követhetett. A Müpa tehetségbörzéje azért jött létre 14 évvel ezelőtt, hogy a fiataloknak lehetőséget adjon arra, hogy felfigyeljen rájuk a szakma, a fesztivál- és koncertszervezők.

A MÜPA egyik legfontosabb, évadkezdő rendezvénye a Jazz Showcase 2008-ban indult útjára, és mindnyájunk legnagyobb örömére 2021-ben sem szakad meg a lánc, a hazai jazzélet utánpótlása idén is hallathatja a hangját. Bár a minden évben komoly érdeklődésre számot tartó esemény ez alkalommal a virtuális térbe költözik, így nem sorakozik majd több emeletnyi jazzrajongó a Zászlótér melletti lépcsőkorlátok mellett, nem tömörülnek a büféig az Átrium széksorai mögött, a mupa.hu-n és a MÜPA YouTube-csatornáján viszont figyelemmel követhetik a hat előadást akár még jóval többen is.

Lukács Miklós cimbalomművész mindig is a legkedveltebb zenészek között szerepelt. Míg sokaknak a 2020-as év kevés jó dolgot hozott, evvel szemben Lukács Miklós folyamatosan előtérbe került. Legutóbb a MagyarJazz novemberi szerkesztőségi szavazásán, majd az idei januári többezres közönség szavazáson a lemezét, a Music From the Solitude of Timeless Minutes-t a legjobbnak, az év zenekara és az év különleges hangszerese kategóriában első három helyezett közé szavazták. És amíg írtam az interjút, eközben jött a hír, hogy nemzetközi szintéren is jól kezdődött az év Lukács Mikinek, mert Amerikában, egész pontosan New Yorkban is beválasztották az új lemezét a legjobbak közé a New York City Jazz Record magazinban. Ez dupla öröm, mert a Lukács Miklós Cimbiosis Trio mellett a magyar tulajdonú BMC Records is bekerült a legjobb kiadók közé. Gratulálunk Miklósnak és a BMC-nek is!

Bacsó Kristóf január elején ideiglenes vezetője lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének. Pallai Péter kérdezi az ezzel járó kihívásokról.

Mikor kerülhet egy 2020-ban a Sundance Filmfesztiválon bemutatott film ajánlója a MagyarJazz felületére? Ha rendhagyó, mert a filmben a jazznek dramaturgiai szerepe van. A producereket a film megszületésétől érdekelte a jazz. Már az első (csak részben) hangosfilm is a Jazzénekes volt 1927-ben. Hollywood gyorsan ráérzett, hogy filmzeneként is jól működik, és néhány zenész karaktere épp elég érdekes ahhoz, hogy a sztorit is el lehessen adni vele. Megjelentek azok a mozik is, mikor az Amerikában közismert jazztörténések a háttérben zajlanak, de azok befolyásolják a szereplők életét. Ez tipikusan ilyen film.

Első közönségszavazásunk többezres részvétellel zárult. Bíztunk benne, hogyha sikerül szakmailag megalapozott feltételeket teremteni ahhoz, hogy a magyar jazzelőadók ebben a formában is megkapják a közönségtől azt a visszaigazolást, amelyet a legtöbb klub és koncert népszerűsége régóta jelez, akkor elég sokan fognak időt szánni a szavazásra, hogy az hiteles legyen. A járványhelyzet miatt ugyan a jazzélet is karanténba került, a lemezkiadás és az internetes jelenlét így viszont előtérbe került (a szerkesztők előválogatása ötvenes lemezlistát szűkített húszra).

Aki csak egyszer is belehallgatott Németh Feri dobórájába, ami most már a 250. részen is bőven túl van, az tudja, miért ez a cím. Még hozzátehetném a címhez, hogy a legszorgalmasabb jazzdobos! „A művész semmit nem ér tehetség nélkül, de a tehetség semmit nem ér munka nélkül.” - Émile Zola.