A gender szó társadalmi/nyelvi értelemben jelent nemet, szemben a sexszel, amely biológiai fogalom. A modern egyetemeken oktatott Gender Studies a társadalomtudományok egyik legfiatalabbika, mely többek között azt vizsgálja, mennyiben adekvát az ember fogalmi rendszerének az az eleme, hogy a nemeket polaritásként, illetve természeti dichotómiaként kezelje. A feminista álláspont minden efféle megkülönböztetést tévedésnek minősít. Rámutat továbbá, hogy a nők társadalmi megítélését napjainkban is erősen meghatározzák a jellegzetesen a férfiuralmat tükröző intézményrendszerek által támogatott sztereotípiák, és a civilizációnkban tapasztalható nőimádat mögött szintén a női fétisek iránti maszkulin rajongás bújik meg. (Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvéből adunk közre részleteket. - a szerk.)

Állandó nagykanizsai és környékbeli jazzesemények tudósítójával és mindenhatójával, Halász Gyulával októberben készült interjú, mikor elindult a februárra tervezett jubileumi szervezőmunka.

Mint azt a jazzmagazinok szorgos olvasói jól tudják, egyes lapoknál évente megszavaztatják a szakmai újságírókat és a laikus közönséget (két külön voksoláson) az előző év legjobb jazzteljesítményeiről. A JazzTimes az egyik olyan szakmai magazin, mely a legalaposabb felmérést készíti.

Pontosan tudják a hazai jazzszcéna szereplői, hogy milyen fantasztikusan sokoldalú zenész a zongorista Rátonyi Róbert. Jazz, pop, színházi zenék, filmzenék, reklámzenék, rádióműsorok zenei kísérete… Ezt felsorolni is nehéz, de talán nem is szükséges. Jól ismert alakja a hazai zenei életnek, ráadásul tanít is, tehát átadja a tudását és a tapasztalatait a pályára készülő ifjabb nemzedéknek. Mindemellett nagyra tartott komponista és hangszerelő is.

Vasárnap ünnepelte a Kossuth- és Liszt-díjas Snétberger Ferenc 65. születésnapját. A székhelyét 1988 óta Berlinbe helyező, de Budapesten is itthon-otthon lévő gitárművészünk legutóbb a GetCloser szervezésében két egymást követő napon adott triójával feledhetetlen koncertet. A hétfői koncertről oldalunkon olvashattak beszámolót, valamint tévéfelvétel is készült, amelyet remélhetőleg rövidesen láthatunk majd. A keddi eseményeket pedig most, a születésnaphoz illően boldogságot, és jó egészséget kívánva érdemes felidézni.

A kubai zongorafenomén 91-es Dominikai Köztársaságba emigrálása után 1996-ban Miamiban a kubai diaszpóra kellős közepén telepedett le. Addig a látóhatáron Gatsby zöld fényét láthatta jó látási viszonyok mellett, akkor pedig olyan partnerekkel játszhatott azonnal, mint Ron Carter és Jack DeJohnette. Nem véletlen, hogy a 2010-ben a közreműködésével alapított 5Passion kiadónál (15 év és 13 lemez után szakított Rubalcaba a Blue Note-tal). Az egyik első ötlet az volt: csinálnak a triumvirátussal egy trilógiát. Mondhatnánk akkor, hogy a pianista sorrendben 34. albuma egy nosztalgialemez – de nem az. Inkább egyéni karakterű mainstream jazz, lendületes ritmusszekcióval és jellegzetes groove-val. Vagy, ha úgy tetszik, lenyűgöző zenés beszélgetés afro-kubai ritmusban.

Martien Oster a Vincent Herring Quartet állandó tagja, lemeze jelent meg többek közt Dr. Lonnie Smith-szel és Diana Krallal. Pár hete Budapestre költözött, hogy támogassa egyik fiát tanulmányaiban, így elmerült az izgalmas budapesti jazzélet rejtelmeiben is.  Sőt még az Érdi Jazz Klubba is ellátogatott a Gyárfás-Premecz Organ Trióval, és kérésünkre kötélnek állt, így hallhattuk játékát.

Az utolsó napon a Müpában két egyetemista zenekarának koncertjét élvezhette a közönség. Mindkettő öttagú kvintett formáció volt, és mindkettőben volt trombitás. A nagy érdeklődés továbbra is fennmaradt, sajnos nem mindenkinek jutott ülőhely. Ezen a napon hangzott csak el angol nyelvű köszöntés is a helyszínen tartózkodó, valamint az online közönség, és a külföldi zsűri számára

A második napra olyan sokan érkeztek a Müpa tehetségkutatójára, hogy már fél órával a kezdés előtt sor állt az ülőhelyekért. Az óvintézkedés a koronavírus miatt kötelező, mivel csak ülőhellyel rendelkező nézők tekinthetik meg a koncertet.

A jazz évszázados történetében vitathatatlanul Szabó Gábor volt világviszonylatban is a legismertebb magyar jazzmuzsikus. Ennek számos oka van, de egy biztos: őrá igazán érvényes a közhely: „jókor volt jó helyen”. Mivel 56-ban hagyta el az országot, szülőhazájában agyonhallgatták fényes karrierjét, és mivel a rendszerváltás előtt hunyt el, így nem is vált igazán ismertté itthon. Ezen kíván változtatni a szerző, aki kolosszális kutatómunkát végezve Szabó életművét a legrészletesebben ismertető kötetet állított össze.

Tizenötödik alkalommal rendezi meg a Müpa fiatalok tehetségkutató versenyét. Ahogy Bércesi Barbara végigvezette ajánlójában, sokan szép karriert futottak be azóta, hogy először kiválasztották őket a versenyre.

Oláh Krisztiánt tavaly a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárának nevezték ki a Jazztanszékre. És ez még nem minden, mert koncertmeghívások sora várta a hosszú, kényszerű csend után, de a lezárások alatt sem tétlenkedett, így az idei év a lemezfelvételekről szól.

Immár hetedik alkalommal hirdette meg a Magyar Jazz Szövetség tehetségkutató versenyét „Az év fiatal jazz-zenésze” címért, ismert zongoristánk, Pintér Zoltán ötletét felkarolva. A döntőt idén vasárnap rendezték, a hagyományoknak megfelelően a fináléra ez évben is dugig megtelt a Budapest Jazz Club. A döntőbe nyolc tehetséges fiatal, egy-egy énekes, gitáros, trombitás, szaxofonos, zongorista, basszusgitáros, és két dobos hallgató jutott, és az előző években megszokott, magas színvonalú műsorral készült a megmérettetésre. A végeredmény honlapunkon a verseny utáni órákban ismerté vált, 2022-ben a Közönség-díjat Majsai Roland, a Szakmai zsűri díját Sárközi Edina vehette át.

Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészeti ösztöndíjra várják ebben az évben is fiatal előadóművészek jelentkezését. Az ösztöndíjat 2005-ben alapították, melynek célja, hogy segítse a 30 év alatti jazz előadóművészek pályakezdését, művészi fejlődését. Jelentkezési határidő: február 28.

A vasárnap este 8-tól fél 12-ig tartó versenyen 8 versenyző indult.