De mi is teszi ezt a köszöntőt rendhagyóvá? Nem más, mint Chris Potternek a mi kis hazánkhoz fűződő bensőséges kapcsolata, aminek köszönheti e sorok írója is, hogy szinte baráti viszonyba kerülhetett a világhírű művésszel…

Kezdődött pedig mindez 2006-ban a győri Mediawave fesztiválon, amely éveken át a filmművészet mellett a jazz- és a világzene kiemelkedő képviselőit is vendégül látta. Így került az akkoriban a csúcson lévő Dave Holland Quintet is a meghívottak sorába. Nos, ennek tagja volt Chris Potter is. Ez a vendégeskedés érdekes fordulatot hozott az ifjú zenész életében: ekkor ismerte meg későbbi feleségét, aki a fesztivál lelkes szervezőjeként dolgozott. 2009 óta élnek New Yorkban kislányukkal, Ildikó a Magyar Ház vezetője…

Potter egyébként hihetetlen sokoldalúságáról volt és maradt ismert. Ezt számos alkalommal bizonyította, mégpedig nemcsak lemezeivel, de éppen hazai fellépéseivel, amelyeknek „leltározása” szinte lehetetlen. Azért elmondanám fontos állomásokként, hogy 2008-ban Szakcsi 65.születénapján az ünnepi koncert vendégszólistája volt, ami Live at Müpa címmel jelent meg a BMC-nél,  2009-ben a Szabó Dániel trióval rögzítette a Contribution  c. stúdiólemezt, majd 2012-ben a Müpában a Dresch Quartettel adott koncert anyaga Zea címmel került lemezre. Annak további igazolására, hogy mennyire szívesen játszik a hazai jazzelit képviselőivel, hadd mondjam el még, hogy az utóbbi években már szinte hagyománnyá vált Chris augusztus közepén történő fellépése a két vezető jazzklub (BJC és Opus) valamelyikében. Ugyanis ilyenkor Magyarországon tartózkodott feleségével és kislányával „inkognitóban” rokonlátogatások és pihenés céljából. De – mint említettem – szakított időt arra, hogy megörvendeztesse a hazai jazzrajongókat. Ilyenkor – ugyancsak hagyományosan – a Dresch Quartettel játszott. Misivel egyébként személyes barátság is összefűzi, Chris még a Balaton-felvidéki házában is felkereste Misit.

Az utóbbi évek két kiemelkedő koncertjét említeném még meg: 2017 májusában a BJC-ben lemezbemutató keretében hallhattuk az EMC-nél megjelent The Dreamer Is the Dream c. albumának anyagát, tavaly (azaz 2019) novemberében pedig (idáig utolsó hazai fellépésekor) a Cross Currents Trio (Dave Hollanddel és Zakir Husseinnel) adott felejthetetlen koncertet a MoM színháztermében.

Nem feladata ennek a kis köszöntőnek Chris Potter pályájának ismertetése, játékának elemzése, már eddig is hatalmas életművének és egyre gyarapodó hangzó örökségének leírása. Ez igen terjedelmes lenne és a mai információkban gazdag világban olvasóink türelmére is gondolni kell. (Nem is beszélve arról, hogy az érdeklődők minden részletre kiterjedően tájékozódhatnak az interneten.) Célunk pusztán az volt, hogy ezen a nevezetes napon szívből köszöntsük a nagyszerű művészt, akiről tudni kell még azt is, hogy ilyen kedves, segítőkész, barátságos, mosolygós, (bátran mondhatjuk) világsztárt nem sokat találunk a műfaj hosszú történetében.

ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG ERŐBEN, EGÉSZSÉGBEN KEDVES CSALÁDJÁVAL EGYÜTT MINDANNYIUNK ÖRÖMÉRE TISZTELETBELI HAZÁNKFIÁT, CHRIS POTTERT!

Fotó: Krantz Gyula, Irk Réka, Kleb Attila