A három fő budapesti jazzklub volt a célpont, ahol a jazz különböző ágaival ismerkedhetett a közönség. Utolsónak azt a klubot hagytam, ahol a nyáron a kezdést fél 9-re tolták.
Először a hozzám legközelebbi Opus Jazz Clubban kezdtem, ahol kortárs, már-már free-be hajló duót hallgattunk meg kollégámmal Sztraka Ferenc légifotóssal, aki elkészítette helyettem a remek fényképeket a zenészekről.

  Bognár Tamás - BMC Records label managere

          Mint Bognár Tamástól, a BMC Records vezetőjétől, egész pontosan label menedzserétől megtudhatta a közönség, a francia-svájci duó lemezfelvételt készített a házban, amit a szerdai koncerttel zártak. Tamás azt is elárulta, hogy a lemezkiadójuk rangos díjra várományos szeptemberben.
A francia Vincent Courtois csellón, a svájci Colin Vallon zongorán játszott, mégis mintha legalább öt hangszer szólalt volna meg az előadásukon. Igaz, nem lemezbemutatónak hirdették meg a koncertet, mégis azon vehetett részt a földszinti részt megtöltő közönség. 20 percet hallgattunk végig az előadásukból (hogy a többi helyre is odaérjünk), ami elég színesre sikerült. A koncepció az én szememben olyannak tűnt, hogy a free részeket mindig harmónia dús részek követték, ahol az olyan lelkületűek, akik szeretik a ritmusos, dallamos zenét, visszakapták, amit a jazzben annyira szeretnek.

A különleges duó a számai között általában nem tartott szünetet, egy zenefolyamként adta elő. Vincent Courtois-nak nem ez az első lemeze, ami a BMC-nél jelenik meg. A virtuóz gordonkaművész természetesen a klasszikus zenéből indult, majd olyan zenészekkel készített albumot, mint Michel Petrucciani, Tony Williams és Dave Holland. A zongorista Colin Vallon egy évtizeddel fiatalabb társánál, akinek már megjelent több lemeze az ECM-nél. Bognár Tamás elmondta, hogy nekik nagy büszkeség, hogy a két kiváló művésznek megjelentethetik a duó lemezét, mert ez a stílus, ami a BMC Records-ot fémjelzi.

          Hogy mindhárom tervezett helyszínre odaérjünk és megnézzük, mi a helyzet a fővárosi jazzélettel a nyár közepén, el kellett indulnunk az egy utcára lévő iF Jazz Caféba. Már csak azért is fontos volt, hogy onnét is tudósítsunk, mert bezárás fenyegeti őket. Egyrészt a kerületi döntések, másrészt a jóval kevesebb állami támogatás miatt. Kíváncsiak voltunk, mennyien töltik idejüket a 32 fokos hőségben a teraszon. Megnyugodtunk, mert a terasz teljesen teli volt és bent is telt ház fogadott, bár a galéria részen nem jártam, de a kis lenti térben majdnem minden asztal foglalt volt.

 Hofi, az iF tulajdonosa

Hofi (Hoffmann György – tulajdonos) épp közvetített a közösségi oldalán, mikor odaértünk. Aznap az Egri a négyzeten nevű trió játszott, akikhez rendszeresen csatlakoznak vendégek. Az alap trióban a régi motoros, jól ismert, szuper bőgős, Egri János, valamint a versenyeket nyerő és Londonban is sikert arató Egri Jr. zongorista és az ezúttal nagyon visszafogottan doboló Pecek Lakatos András játszott. A vendégük pedig a nagy kedvenc jazzgitáros, Juhász Gábor volt, aki igazi "all star"-ként minden formációban remekel. Ismert jazz standardeket adtak elő, természetesen rengeteg szólóval. Miután mindannyian egyenként is nagy tudásúak és harmóniát kedvelő zenészek, így a mainstream jazz kellemes hangjai, olykor Gábor részéről jazz-rockos behatással, egész más érzést adtak a közönségnek, mint az első klubban. A virtuózitás ugyanaz volt, csak a ritmus és a dallam változott. Nem tudtuk ott hagyni félidő előtt, annyira jól esett a fülünknek ez a muzsika. A nyitott ablakokon beáramló meleg nem volt annyira zavaró, mint ahogy az ember otthon a hűvösben elképzeli, de azért a kinti asztaloknál jóval többen ültek.

Örültem, hogy a nyaralásom után ilyen jó zenében volt rögtön részem.
A szünetben még beszélgettünk kicsit Gáborral a Gonda Jánosról megjelent könyvről, amit érdemes elolvasnia minden jazzkedvelőnek, mert egy korszakot tár az olvasók elé, méghozzá épp a jazz hazai indulásának éveit, természetesen a magyar történelem borzalmait sem kihagyva.

          Talán emiatt csúsztunk el az idővel annyira, hogy épp nem értünk oda a Budapest Jazz Clubba, ahol ugyancsak lemezbemutató koncerten vehettünk volna részt a kollégámmal. Czibere József és Balázs József a J2 című albumukat mutatták be szünet nélkül. Nem először és valószínűleg nem utoljára maradunk le pár perccel egy koncertről, mert mikor a BJC-be értünk, már pakoltak a duó tagjai. A zenéjük ismét egész más stílust képviselt, mint az eddigiek, modern, elektronikával dúsított, kicsit eklektikus szerzeményeik nem a mainstream vonalhoz állnak közel. Természetesen a még jelenlévők és egyik kedves barátom is úgy nyilatkozott, hogy remek koncertről maradtunk le. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy augusztus végén, egész pontosan augusztus 27-én újra bemutatják az albumot ugyanott, és amint elmondták, ők úgy érzik, hogy egyre jobban összeérnek a dalok, minél többet játsszák.

 Balról jobbra (amúgy jó kis összeállítású zenekar lehetne): Orbán György, Czibere József, Oláh Kámán Jr., Balázs Elemér, Balázs József

          Az est folyamán két lemezbemutató és egy új formáció koncertjei közül válogathattak a zenekedvelők a forró és turistáktól nyüzsgő budapesti helyszíneken. Érdemes nyáron is elindulni, beülni a légkondicionált vagy a nyitott teraszokra, mert a jazz-zenészek várják a közönséget, és ahogy a fenti írásból kiderül, mindenki megtalálja a kedvére valót, annyiféle variáció létezik a jazzre, érdekes és értékes zenével szolgál minden jazzklub a nyáron is.

Opus Jazz Club, iF Jazz Café, Budapest Jazz Club, 2024. július 17.

Fotó: Sztraka Ferenc