A Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) két házigazdája, az UNESCO főtitkára Audrey Azoulay és jószolgálati nagykövete, Herbie Hancock április 21-én bejelentették az idei központi gála részletes műsorát, és közölték, hogy a világmozgalommá szélesedett ünneplésbe legalább 180 ország kapcsolódik be élő zenei rendezvényekkel.

A neves trombitás mögött igazán hosszú és termékeny pálya áll, amiről bárki meggyőződhet, ha csak kicsit is utánanéz a neten. Volt ideje rá, hiszen jóval túl van a nyolcvanon, de rendkívül aktív ma is. Hogy ki mindenkivel játszott azt is könnyű számba venni a róla szóló információhalmazban. Éppen ezért (is) érdekes, hogy tőle – az utóbbi évtizedekben nem megszokott módon – új albumát kizárólag honfitársaival, azaz „talján” művészekkel készítette.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

Kedden nyílt meg Terézváros Közösségi és Kulturális Színtere, az Eötvös10 első emeleti galériájában Kleb Attila portréfotó-kiállítása, a „CLOSER”. A név találó, a képeken a készítőjük alapította GetCloser szervezésében az elmúlt nyolc év alatt fellépett muzsikusok néznek velünk szemben, olyan közelről, hogy a „get” szó feleslegessé vált. Ennél közelebb jutni, mint amit Kleb Attila fotóin megmutat, és amit alanyai megmutatnak magukról, nem érdemes.

Az utolsó üres székek is kezdenek megtelni a Fesztivál Színházban, mindenki várakozásokkal tekint az este elé, ám valószínűleg a mellettem helyet foglalók közül csupán kevesen tudják, hogy a koncert, amelyet vasárnap este velem együtt élveznek majd végig, elsőként tizenhat évvel ezelőtt 2006. október 4-én a Trafóban hangzott volna el. Akkor, Bartók Béla jogörököseinek tiltása nyomán nem Uri Caine Bartók átiratai, hanem a magyar zeneszerző által gyűjtött népzenék, valamint Caine Bartók ihlette művei jelentettek utolsó pillanatban megoldást, hogy ne kelljen lemondani a fellépést. 2016. január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá vált Bartók legtöbb műve, így nem volt már akadálya annak, hogy a „Bartók Projekt” megszólaljon Magyarországon.

A héten rendezte meg a MJSZ az első Winand Gábor nevéhez kötött versenyt, mellyel a világhírű jazz-énekesre emlékeznek, aki tavaly júniusban hunyt el tragikus hirtelenséggel.

A Nagykanizsai Jazz Klub megalakulásának 50 éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat április 9-én a Coltrane Legacy koncertjével folytatódott. A Magyar Jazz Ünnepén került sor a múltidéző kerekasztal-beszélgetés második részére és a jazztörténeti kiállítás is várta az érdeklődőket. A szombati koncertre több vidéki városból és Budapestről is érkeztek vendégek.

Winand Gábor Jazz-énekverseny első fordulója tegnap volt, melyen tíz versenyző mutatta meg tehetségét.

Dean Brown először 1994-ben, a Brecker Brothers-szel járt Budapesten. Aztán a következő évtizedekben már saját nevén jegyzett formációkkal egyre gyakrabban láthattuk, melyek közül eddig a Sziget fesztiválon Csepregi Gyulával és Vasvári Pállal 2010 augusztusában adott koncertje volt az egyik legemlékezetesebb. A veterán fúziós gitáros fellépett többek között a Budapest Jazz Clubban, és természetesen a GetCloser szervezte MOMkult koncerteken is, ahová szerdán „Groove Warriors” néven indult tavaszi európai turnéja során sokadszorra tért vissza.

Sosem szűkölködött a magyar jazz nagyszerű zongoristákban. És nem is fog, mert a fiatal, feltörekvő zenészgeneráció is bővelkedik nagyszerű pianistákban. Talán Liszt szelleme lebeg a hazai zongoristák szcénája felett? Mert a lengyel jazz zongoristák körében fontos referenciatétel, hogy tud-e, sőt, szokott-e Chopin-t játszani az illető. Akinek nincs Chopin feldolgozásokat tartalmazó lemeze, az nem is számít. Andrzej Jagodinski még magasabbra emelte a tétet, hiszen ő 1999-es dupla Chopin CD-jén a klasszikus zenész, és híres Chopin-specialista Janusz Olejniczakkal is játszik néhány darabot a nagy zeneszerzőtől.

Binder Károly első saját lemeze 1983-ban jelent meg, amelyen, John Tchicai dán szaxofonművész volt a vendég, aki számos jazztörténeti óriással muzsikált együtt, többek között John Coltrane-nel, és aki nagyon sokáig az avantgárd jazz meghatározó és megkerülhetetlen alakja volt. Azóta több mint 80 lemezt adott ki, lemezen működött közre és több mint háromszáz kompozíciója született. Muzsikája, zenei stílusa a kortárstól a mainstreamig, a jazz-folktól a free jazzig sokféle irányzatot magába foglalt az évek alatt, bár szerinte a muzsika egy egész, nem léteznek szeletek. A koncertek, a komponálás mellett fő hivatása az improvizációs technikák, a jazz-zeneszerzés és jazz elmélet ismeretének átadása. 20 éven át vezette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakát, majd Jazz Tanszékét.

Úgy tűnik, hogy a neves énekes nem tartozik a babonás amerikaiak közé. Korábbi úti beszámolókban olvashattuk, hogy Amerikában voltak olyan hotelek, amelyekben a babonás vendégek miatt nem volt 13-ik emelet… Nem tudom, hogy’ állnak ilyen vonatkozásban manapság az óceánon túl, de Curtis Stigers nem sorolta át tizenharmadik stúdióalbumát, hanem büszkén vállalja a lemez kísérő füzetében, amelyet ő maga írt tavaly ősszel.

A Budapest Jazz Club volt az utolsó állomása a debreceni Android, a nagyváradi A.G. Weinberger és a budapesti Djabe zenekar a múlt hónapban indult közös mini turnéjának. Sportnyelven szólva, mindegyikük játszhatott hazai pályán, először Nagyváradtól mindössze egy órányi autóútnyira, Aradon léptek fel március 19-én, majd 25-én Debrecen következett, végül a turné 30-án, a fővárosban fejeződött be. A különleges, fesztiválszerűen megrendezett három estén mindössze a rövid átállási szünetek közbeiktatásával, a három városban a három zenekar fejenként körülbelül 50 perces koncertet adott.

A négynapos ünnepen az első két nap a fiataloké lesz a főszerep, az utolsó nap pedig a női jazz-zenészeké.

Bangó Adrienne még csak a Bartók konziba jár ének- és hegedűszakra, de már kétszer is közönségdíjas lett, méghozzá ’Az év fiatal jazz-zenésze’ versenyen 2021-ben, majd a Müpa tehetségkutatóján, idén februárban. Mindkét esetében az éneklését díjazták.