Párniczky András által alakított klez-jazz formáció 2001 óta a hazai jazzélet kiemelkedő formációja. Különleges zenéjük, mely a klezmer és jazz zene hatásait ötvözi, elismert egész Európában. Az eredetisége megkérdőjelezhetetlen, a kelet-európai zsidó tradíciókból érkező impressziók átadását tűzték ki célul a jazz nyelvezetén keresztül.

Ilyen filmet csinálna Banksy, a street art fenegyereke, ha érdekelné a mozi. A tavaly májusban debütáló sorozat üzenete egyértelmű a jazz kedvelőinek: ne izguljatok, a jazz nem hal meg, és nem költözik be végleg a panoptikumba sem. Köszöni, jól van, máshol és máshogy, de él és virul tovább.

Lukács Miklós cimbalomművész mindig is a legkedveltebb zenészek között szerepelt. Míg sokaknak a 2020-as év kevés jó dolgot hozott, evvel szemben Lukács Miklós folyamatosan előtérbe került. Legutóbb a MagyarJazz novemberi szerkesztőségi szavazásán, majd az idei januári többezres közönség szavazáson a lemezét, a Music From the Solitude of Timeless Minutes-t a legjobbnak, az év zenekara és az év különleges hangszerese kategóriában első három helyezett közé szavazták. És amíg írtam az interjút, eközben jött a hír, hogy nemzetközi szintéren is jól kezdődött az év Lukács Mikinek, mert Amerikában, egész pontosan New Yorkban is beválasztották az új lemezét a legjobbak közé a New York City Jazz Record magazinban. Ez dupla öröm, mert a Lukács Miklós Cimbiosis Trio mellett a magyar tulajdonú BMC Records is bekerült a legjobb kiadók közé. Gratulálunk Miklósnak és a BMC-nek is!

Három évvel ezelőtt az a szerencse ért, hogy írhattam Gyárfás Attila Hollandiában megjelent Cloud Factory című albumáról, mely üdítően eredeti utakon járt, miközben minimalista formákkal folytatott izgalmas zenei kísérleteket.

Magyarország és a jazz – sokan Amfortas betegségeként érzékelik hazánk és a műfaj viszonyát: egy régi seb, mely csak nem akar behegedni. Miért nem vagyunk markánsabban jelen a nemzetközi jazzéletben? Miért van az, hogy szinte semmilyen jazztradícióval sem rendelkező országok művészeinek egyre-másra jelennek meg lemezei a legpatinásabb kiadóknál és hosszan cikkezik róluk a szaksajtó, miközben a magyar zenészekről alig tud valaki? Pedig az utóbbi években rengeteg minden történt annak érdekében, hogy bekerüljünk a műfaj nemzetközi vérkeringésébe: korábban nem tapasztalt számban látogatnak hozzánk világhírességek, s alkalmanként lemezt is készítenek magyar kollégáikkal. Külföldön szintén nagyobb a becsülete a magyar jazznek, mint évtizedekkel ezelőtt – még Kínában és Japánban is szeretik egyes előadóinkat. A BMC az évek során nemzetközi lemezcéggé vált, akárcsak az európai jazzkiadási élvonalba tartozó finn TUM vagy lengyel Not Two. Sok bíztató jel mutatkozik, de a meghódítandó csúcsok még odébb vannak.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban január 15-én, PÉNTEKEN 17 órai kezdettel bemutatja ONLINE koncert: Ávéd János Quintet feat. Kosztolánszki Dominik 

Aligha kell bizonygatnom, hogy mennyire kiéheztünk már az élő zenére. Rám aztán biztosan érvényes ez, hiszen aki olvassa az írásaimat, szinte már unhatja a befejező szlogenemet, mely szerint „az élő zenét semmi sem helyettesíti”. Nos, kedden estére meghívást kaptam a Háló klubestjére, ami persze live stream adás okán zártkörű rendezvény volt, de örömmel rohantam, mert utoljára október 25-én a Hajdu Klára Quartet koncertjén volt részem élő jazz élményben!

Csaknem két éve, 2019 januárjában Jazz Generációk címmel havonta jelentkező új sorozat indult a Magyar Jazz Szövetség és az NKA támogatásával a Budapest Jazz Clubban. Az ötletgazda és művészeti vezető Bordás József hangszerekre bontva történeti előadással, beszélgetésekkel és visszaemlékezésekkel fűszerezett koncerteken szólaltatta meg a jelenkor ikonikus előadóit, a középgeneráció aktív jazz zenészeit és a most tanuló, vagy épp az iskolapadból kikerült új generáció ígéretes képviselőit.

Összesen hét témában lehet aktuálisan pályázni az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumánál.

Erős lemez a Butcher Brown nevű formáció nyolcadik CD-je, a #KingButch. Olyan, mintha az amerikai együttes zenei evolúciójának kivirágzását jelentené ez az album.

Bacsó Kristóf január elején ideiglenes vezetője lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének. Pallai Péter kérdezi az ezzel járó kihívásokról.

Mikor kerülhet egy 2020-ban a Sundance Filmfesztiválon bemutatott film ajánlója a MagyarJazz felületére? Ha rendhagyó, mert a filmben a jazznek dramaturgiai szerepe van. A producereket a film megszületésétől érdekelte a jazz. Már az első (csak részben) hangosfilm is a Jazzénekes volt 1927-ben. Hollywood gyorsan ráérzett, hogy filmzeneként is jól működik, és néhány zenész karaktere épp elég érdekes ahhoz, hogy a sztorit is el lehessen adni vele. Megjelentek azok a mozik is, mikor az Amerikában közismert jazztörténések a háttérben zajlanak, de azok befolyásolják a szereplők életét. Ez tipikusan ilyen film.

December végén jelent meg a Magyar Jazz Szövetség kiadványa a 30. évforduló alkalmából.

A Háló Jazz Klub minden hónap második keddjén tartja zenés összejöveteleit, immár 12. éve. Művészeti vezetője a kezdetek óta Deseő Csaba jazz hegedűművész, szervezőtársa Schön György. A klub különlegessége, hogy a zenei részen felül van egy beszélgetős blokk is. A belvárosi, Semmelweis u. 4 alatt található, utcára nyíló helység (Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4) a koncertek harmadik, most már állandónak mondható helyszíne. A jazz esteken kívül klasszikus zenei esteket, táncházat, népzenei dúdolót, különböző közéleti és ismeretterjesztő előadásokat, színi előadásokat, családos- gyermek- és más közösségi programokat is szervez itt a Háló Egyesület. Itt működik a fotós berkekben ismert, minden hétköznap délután nyitva tartó Kolta Galéria is.  A jazz sorozatban a magyar jazzélet élvonalbeli képviselői lépnek fel.

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport (Jatakucs) idén online folytatja klasszikus önképzőkörre emlékeztető műhelyfoglalkozásait. Az első alkalom január 14-én, csütörtök este hattól fél nyolcig tart. Témája a kanonizáció, amiről kiváló összefoglalás olvasható Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvében (Gramofon könyvek, 2020), közelebbről a Kánonok, jazztörténetek, mítoszok című esszében. Legutóbb néhány példány még kapható volt az Írók boltjában, vagy megrendelhető a kiadóban, a Gramofon Könyveknél.