Halálát a weboldalán jelentették be, a közlemény szerint „a szaxofonkolosszus” hétfő délután woodstocki otthonában, New York államban, 95 éves korában hunyt el. Az 1940-es évek végétől kezdődő hét évtizedes karrierje során több mint 60 album őrzi játékát. A jazztörténet egyik legfontosabb és legbefolyásosabb muzsikusaként a nagy bebop generációval az addig túlnyomórészt tánczenének számontartott műfajnak meghökkentően új távlatokat nyitott.

Múlt csütörtökön, május 21-én indult a Jazzfest Budapest és a Gozsdu Udvar közös tehetséggondozó programja, amely bemutatkozási lehetőséget ad a fiatal, maximum 30 éves zenészeknek. Az előzőleg meghirdetett pályázatra jelentkezőkből a fesztivál kurátorai, Borbély Mihály, Gyémánt Bálint, Mogyoró Kornél és Oláh Krisztián választotta ki a döntőbe jutott formációkat, az előzsűrizés után közülük a világsztárokból álló nemzetközi zsűri, Charles Lloyd, Bill Evans, Shai Maestro és Al Di Meola szavazta meg azt a hármat, amely felléphet majd a június 27-én kezdődő fesztivál fő helyszínén, a Városháza Parkban.

Borbély Mihály tavaly nyáron magával víve összes hangszerét egyedül vonult a stúdióba, hogy aztán a lehetőségekkel élve hol szólóban, hol önmagával duót és triót alkotva rögzítse régebb óta dédelgetett gondolatait. A szólókoncertjei zenei szabadságát hűen visszaadó, az első hangtól az utolsóig, teljes egészében improvizációból született Looking Back from Half Way (Visszanéztem félutamból) decemberben, a karácsonyi ünnepek előtt jelent meg a BMC Records gondozásában.

Szerdán a tavaly nyáron alakult Fekete Jenő & Egri János - Blues & Jazz Quartet mutatkozott be a Budapest Jazz Clubban. A hazai blues élet Emerton-díjas énekes-gitárosa, és a hazai jazz élet Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett, Szabó Gábor-díjas bőgőse, basszusgitárosa alapította formáció első fellépésén a Junior Prima díjas Egri János Jr. zongorázott, és a többek között a Hobo Blues Bandben, Joe Fritz Bandben, a Stúdió 11-ben is megfordult egykori Jávori Vilmos tanítvány, Adamecz József dobolt.

Kamaszként követtük amerre járt, az Építők klubjába, a Petőfi Sándor utcába, a Bercsényi klubba, a Bem Rockpartra, és a legendás jam session-ok színhelyeire. Rákfogó, Pege, Rhythm & Brass, Super Trio…Ő volt az egyik legjobban szeretett zenész, aki becsempészte beatzenén edződött fülünkbe a jazz ritmusait. Keleti pályaudvar jazz klubja, Take 5, Winebar. Feledhetetlen esték, sajnos már megszűnt helyeken. Felnőttként, lassan korban behozva őt, ugyanúgy lelkesedünk érte.

A már Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ nevet viselő egykori Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház épületében ötven éve alakult a királyok városának zenei életét máig meghatározó jazzklub. A félévszázados évfordulón Igaz Krisztina, az SZKKK szakmai vezetője talkshow keretében a nagy idők színpadra hívott és a közönség soraiban ülő tanúival a kezdetektől idézte fel a fehérvári jazz aranykorának történetét, és az alapító, az autodidaktaként elismert vibrafonossá vált, 79 éves koréban elhunyt Márkus József (1942-2019) emlékét, majd Muck Ferenc vezetésével a GroupenSax és az estet záró jam session hozta vissza a jelenbe a hajdani közösség formáló koncertek hangulatát.

A csütörtöki jazzprogramok idén télen is szünet nélkül, hétről hétre folytatódnak a tavaly augusztusban megnyílt Fülesben. Az első decemberi jazzcsütörtökön a 2019-es „Év fiatal jazz-zenésze” közönségdíját elnyert, és még az évben a III. Belvárosi Jazzverseny döntőjében szólistaként és combo kategóriában is szép sikert elért trombitás, Sebestyén Patrik alapította Chet’s Mood Trió lépett fel a Retek utcában. A tragikus sorsú Chet Baker triólemezeinek hangzásvilágát tükröző, több személycserét is túlélt, dob nélküli formációban ezúttal Rieger Attila gitározott és Egri János bőgőzött.

A IV. Budapest JazzFest zárónapjára korunk egyik legnagyobb hatású, meghatározó jazzmuzsikusa, Kenny Garrett érkezett zenekarával az Eiffel Műhelyházba. Aktuális újdonságait bemutatva több alkalommal is fellépett hazánkban, ahogy az várható volt, ezúttal is telt ház várta, és most is beigazolódott, amire a Washington Post kritikusa jó néhány évvel ezelőtt találóan figyelmeztetett cikkében, Garrett koncertjei előtt viharjelzést kellene fellőni. A közönség készült a viharra, már a színpadra vonuló muzsikusokat is hatalmas ováció fogadta, és ez az izzó hangulat egy percig sem lanyhult az utolsó meghajlásig.

A fúzió királyai, Marcus Miller, Richard Bona, Bill Evans és Dave Weckl után Brandee Younger, a jazzben egy igen ritkán feltűnő hangszer, a hárfa új királynője lépett fel a IV. Budapest JazzFest őszi koncertsorozatában. Bár csaknem két évtizedes pályafutása során számos rangos díjat szerzett, és az utóbbi években a John Coltrane kiadójaként jegyzett legendás Impulse! gondozásában jelentek meg lemezei, nevét a hazai jazzközönség alig ismerte.

A IV. JazzFest Budapest őszi programsorozatának a fantasztikus nyitányát követően Marcus Miller után a világ basszusgitáros elitjéből egy újabb, hazánkba rendszeresen visszajáró csillag, Richard Bona is elképesztő népünnepélybe torkollott koncertet adott. A két évvel ezelőtt az Erkelben telt ház előtt fellépett zenekarával érkezett, és most is színültig megtöltötte volna az ország legnagyobb (1819 fő) nézőterét, de a színházat érintő változások miatt a hátralévő koncerteket a tervezett és meghirdetett eredeti helyszínről a jóval kisebb (600 fő) befogadású Eiffel Műhelyházba tették át.