A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

Megbocsáthatatlan késéssel vettem észre, hogy március 2-án, 90 éves korában elhunyt az angol harsonás és zenekarvezető, Chris Barber. Lehet, hogy Magyarországon ez a név nem sokaknak ismerős, de ennek a csodálatosan kedves és szerény embernek köszönhető, hogy Amerikán kívül a legmélyebb gyökereket Angliában eresztette a blues, hogy az ötvenes évek első felétől a hatvanas évek elejéig ott élvezte páratlan reneszánszát a „trad” vagyis a tradicionális New Orleans-i jazz felújított formája.

Ebben az évben is megrendezte az Év fiatal jazz-zenésze versenyt a Magyar Jazz Szövetség, ám zárt kapuk mögött. Szerencsére a közönség nem volt kizárva, sőt olyan sokan követték a BJC streaming adását, amennyien be sem fértek volna a klubba. A közönségszavazást is megoldották, az ötletgazda Pintér Zoltán, egy csoportot hozott létre, amibe belépve szavazhattak a koncert végéig a nézők.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.