A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna. A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.
A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?
A Harmónia Jazzműhely kalandos történetében a mai magyar jazzvilág krémjét szólaltatta meg olyan elvarázsolt helyeken, mint a Nyitott Műhely, a Dob utcai Szenes Pince, az Állatorvosi Egyetem klubja, Londonban a Spitz, a Bulls Head jazz kocsma vagy a legendás 606 Club, majd 2009 óta a Budapest Jazz Club. Ezek a koncertek végre ismét és itt hallhatók. A felvételeket nem Rudy van Gelder vagy George Martin készítette, pedig a zenészek megérdemelték volna. Jó szórakozást!
A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?
A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?
A Harmónia Jazzműhely kalandos történetében a mai magyar jazzvilág krémjét szólaltatta meg olyan elvarázsolt helyeken, mint a Nyitott Műhely, a Dob utcai Szenes Pince, az Állatorvosi Egyetem klubja, Londonban a Spitz, a Bulls Head jazz kocsma vagy a legendás 606 Club, majd 2009 óta a Budapest Jazz Club. Ezek a koncertek végre ismét és itt hallhatók. A felvételeket nem Rudy van Gelder vagy George Martin készítette, pedig a zenészek megérdemelték volna. Jó szórakozást!
Bizonyos vagyok abban, hogy ha ezt a részt olyanok is elolvassák, akik a jazz hivatásos szakértőinek körébe tartoznak, a ma bemutatásra kerülő CD-vel kapcsolatban több kifogásuk is lesz. Természetesen a jazzel nem hivatásszerűen foglalkozó olvasóim között is lehetnek olyanok, akik kétségbe vonják e zenei anyag bemutatásának szükségességét, én mégis veszem a bátorságot arra, hogy bemutassam a jazz egyik legnagyobb alakjának egy olyan felvételgyűjteményét tartalmazó CD-jét, amely zenei anyagát tekintve szokatlan, meglepő és furcsa.
A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?
A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?
Most Dinah Washington két CD-jét tartalmazó gyűjteményes antológiája kerül bemutatásra. Az album a Verve lemeztársaság kiadásában jelent meg 1993-ban, címe: Dinah Washington: First Issue, the Dinah Washington Story. A lemezek az énekesnő 1943 és 61 között készített felvételeinek gyűjteményét tartalmazza. A bemutatkozónak javasolt szám egy Gershwin testvérpár által komponált darab, nagyzenekari kísérettel előadja Dinah Washington, címe: „Embraceable You”.
A Harmónia Jazzműhely kalandos történetében a mai magyar jazzvilág krémjét szólaltatta meg olyan elvarázsolt helyeken, mint a Nyitott Műhely, a Dob utcai Szenes Pince, az Állatorvosi Egyetem klubja, Londonban a Spitz, a Bulls Head jazz kocsma vagy a legendás 606 Club, majd 2009 óta a Budapest Jazz Club. Ezek a koncertek végre ismét és itt hallhatók. A felvételeket nem Rudy van Gelder vagy George Martin készítette, pedig a zenészek megérdemelték volna. Jó szórakozást!
A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?
Itthon rendszeresen koncertezik zenekarával, a D.A.S. Trióval, és meglepetésszerűen feltűnik különféle jazz-rock projektekben, jamsessionökön. Első alkalommal a Művészetek Palotája Fesztivál Színháztermében hallottam a zenéjét, a Free Style Chamber Orchestra előadásában. A zenekar visszatérő koncertjén László Attila, Wolf Péter, Malek Miklós és Zsoldos Béla művei mellett mutatta be Nagy Ábel Márton szerzeményét és hangszerelését, a D.A.S. Trió közönségkedvenc dalának nagyzenekari átiratát, melynek címe: Journey of a Light Beam Radiating from a Slushy Slice of Bread (olyasmi, mint “lucskos kenyérszeletből szökkenő fénysorompó által megtett út”). A Djabe zenekarban hallottam másodszor, ahol édesapját - aki külföldön zenélt éppen saját zenekarával - helyettesítette a zongoránál. A fiatal virtuóz zongorista, olyan pluszt hozott a zenekar koncertjébe, a sok szépen felépített szólójával, ami feledhetetlen.
A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
---|---|---|---|---|---|---|
5
Dátum :
2024. márc. 5.
| ||||||