A másfél órás rajzfilmben a készítők közt elsőként szerepel a neve a történetet megíró Nepp József mellett. Klasszikus értelemben társszerzők ők, mert a történet és a zene annyira passzol egymáshoz, hogy úgy érezhetjük, nem is létezhetne egyik a másik nélkül. A film valójában egyetlen kategóriába sem sorolható be igazán, mert ez ma is ütős Star Wars és James Bond paródia egyszerre animációban elbeszélve. Csak itt macskák és egerek közt folyik a harc egy stilizált amerikai metropolisz kulisszái között. Ide pedig a jazz az autentikus zene.

Következzen hát egy vázlatos portré a Jazz.hu olvasói számára, amiből az is kiderül, hogy miért Deák Tamás került a Macskafogó stábjába. Székesfehérváron született 1928. április 27-én. Zongorázni tanult, majd a kőszegi katonai középiskolában tanult - talán innen került a katonazenekari szál a rajzfilmbe is. Pusztaszabolcson gazdálkodott a család, innen Pécsre, a jogi egyetemre vezetett az útja, de megszerzett diplomáját osztályidegenként nem tudta használni. Ügyvédként, jogászként nem volt esélye elhelyezkedni. A kék galléros fizikai munkás elkezdett trombitálni, ami mellett a zeneszerzést is autodidakta módon megtanulta. Született tehetség volt. Egyetemi évei alatt már játszott az egyik pécsi jazzegyüttes trombitásaként, majd sokoldalúságának híre kelt, így kerülhetett zenészként Budapestre 1955-ben. Előbb a Duna Szállóban, majd a Margitszigeti Nagyszállóban lépett fel, 1959 és 1964 között a Magyar Rádió Tánczenekarában dolgozott. A jazz akkoriban megtűrt szubkultúraként létezett, amiből megélni senki nem tudott. A zenekar feloszlatása után úgy döntött, hogy ő lesz a kivétel, a New Orleans-i szórakoztató jazz jegyében önálló együttest szervezett (Deák Együttes), majd egy big bandet (Deák Big Band) alapított. A magyar nyelvű könnyűzene megszületésének fontos közreműködője (ott volt például a Metró Együttes első hanglemez felvételén és a táncdalfesztiválokon is).

Alapítója lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszékének a fúvósok tanáraként. Mivel otthonosan mozgott a sanzonok, a jazz és a klasszikusok könnyűzenei átiratai terén is, egyre több felkérést kapott műsorok, filmek, sőt balettelőadások zenéjének megkomponálására. Azt nem tudom, nem lett-e az archívumokban a rendrakás áldozata, de a Magyar Televízióban készített Amire a világ táncolt címmel egy remek ötrészes sorozatot is, amiben az amerikai jazz korszakainak bemutatására vállalkozott. Ebből lehet látni, hogy más az, amikor egy olyan profi beszél lazán a jazzről, aki ért is hozzá. Deák Tamás a West Coast jazz elkötelezett és értő művésze és szakembere. Ez az irányzat a jazz lazább és szórakoztatóbb ága, de komoly profizmussal művelhető csak sikeresen. Annak idején a New York-i The Miles Davis Nonet ihlette, ennek hangzása és hangszerelési arzenálja volt az etalon. (Olyan kiválóságok művelték ezt klasszis szinten, mint Chet Baker és Shorty Rogers trombitás, Art Pepper és Stan Getz szaxofonos, Curtis Counce bőgős és Dave Brubeck zongorista például).

A Macsakfogó tökéletesen illusztrálja, mi van akkor, ha a komponista ötletarzenálja kimeríthetetlen. Be kell csukni az irodai ablakot, mert Lusta Dick katonazenekara lelkesen próbál az udvaron. Briliáns jelenet, mikor a vízesés szélén a trombitán játszott dalok nem engedik lezuhanni a hajóját, majd mikor közli, nem ismer több dalt, a mélybe zuhan. A vámpírok fogságában Lusta Dick csodás bossa nova trombitaszólója után dönt úgy a vezér, hogy aznap konzervvért fognak fogyasztani, mert őt életben kell hagyni, annyira jó zenész. A zenéje gyökereihez meg kell keresni Jimmy Giuffre „Four Brothers”-ét, ezen a 2005-ben kiadott albumon a West Coast-os nagyzenekari változat minden íze ott van. De érdemes meghallgatni az eredetileg 1954-es (2013-ban újra kihozott) triós változatot is. (Szerettek olyan redukált formációkkal lemezt rögzíteni, ahol hiányzott vagy a ritmusszekció, máskor az akkordikus dallamhangszer - a fúvósoknak kellett mindent megoldania. Ezért emlegettem virtuozitást.) A leghíresebb Giuffre-opusz, a „Four Brothers” feltűnik a filmben is. Ez eredetileg négy szaxofonra lett kitalálva, később nagyzenekari hangszerelésben is elkészítette, máig az egyik gyakori standard a jazzben. Itt Négy Gengszter lett a címe - Geri Edit, Illy Dorka, Tóth János Rudolf, Winand Gábor előadásában. Jól sikerült betétdal a macskavezér szeretőjének erotikus telefonozása is, a Cicadal (Miu-Mi újság?) - Postási Júlia interpretálásában.

Kiváló példa ez a filmzene arra, hogy a jazznek ezer arca van. Ezért szoktam azt kérdezni, mikor valaki szégyenlősen bevallja vagy dacosan kijelenti, hogy nem szereti a jazzt. Melyiket?  

Filmográfiai adatok:

Macskafogó
színes, magyar-kanadai-NSZK animációs film, 96 perc, 1986
rendező: Ternovszky Béla
forgatókönyvíró: Nepp József
zeneszerző: Deák Tamás
operatőr: Neményi Mária, Nagy Csaba, Varga György

A soundtrack részletesen:

Nyitány / Overture
Cat City
Teufel és Gatto / Cathy és Samu
Grabowski és az Intermouse
Négy Gengszter / Four Gangsters
Üldözés / Chase
A Macskalózok / The Cat Pirates
Kalandok A Dzsungelben / Jungle Adventures
Lusta Dick Altatója / Lazy Dick's Lullaby
Pokió / Pokyo
Az Összecsapás / The Clash
Cicadal (Miu-Mi újság?)
A Felmentő Sereg / The Rescue
A Macskafogó / The Cat Catcher
Finálé

Fotó: YT