A januári koncerten a fiatal szaxofonos generáció tehetségeit hallhatták - kivételesen élőben közvetítve. Az utóbbi években telt házas Jazz Csillagvizsgáló koncerteknek helyet adó Budapest Jazz Club, az országban egyedülálló streaming közvetítésre alkalmas berendezéssel rendelkezik, ami kiváló kép- és hanganyagot eredményezett ebben a nehéz időszakban.

Az idei év első Jazz Csillagvizsgáló koncerten a szaxofonosok, Cseke Dániel, Uher-Győrfi Bálint és Gergely Edvárd mutathatták meg tudásukat, akiket Borbély Mihály és Elek István tanárok ajánlottak.

A három fiatal jazzmuzsikust kérdeztem júniusban fellépésekről, tanulmányaikról, a karanténról és hogy milyen jövőt képzelnek el maguknak (ahogy beérkezik a többiek válasza is, kiegészítésre kerül az interjú).

• MagyarJazz: Cseke Dániel már a mesterszakot kezdte el tudtommal, tavaly még a félévi vizsgáról készült beszámoló, amikor utolsó éves volt a Zeneakadémia Jazztanszéken. Kérlek, mondjatok néhány mondatot magatokról. Hol tanultál, most melyik évfolyamban tanulsz? Kik voltak eddig a meghatározó tanáraid?
• Gergely Edvárd: Én most vagyok elsős a Zeneakadémián, ezelőtt a Bartók konziban tanultam. Az eddigi legmeghatározóbb tanáraim Bacsó Kristóf, az első tanárom, sokat köszönhetek neki, Kollmann Gábor, aki három éven át fantasztikus mesterem volt, és tavaly szeptember óta Elek István és Borbély Mihály.

• MagyarJazz: Hogyan tudtatok készülni a fellépésre? Miért azok a számok kerültek terítékre, amik elhangzottak?
• Gergely Edvárd: Külön, egyénileg is gyakoroltuk a számokat, és sikerült elegendő mennyiségű közös próbára is sort keríteni. Részemről a három szám, melyben szerepeltem (Black Nile, St. Thomas, Whisper Not) régi kedvencek, amelyeket vagy még nem volt lehetőségem koncerten játszani, vagy egyszerűen szerettem volna felfrissíteni őket.

• MagyarJazz: Miért választottad a jazzt?
• Gergely Edvárd: Ez egy nagyon hosszú történet, egy több éves folyamat, melyben rengeteg minden közrejátszott, szépen lassan szivárgott be az életemben már gyermekkorom óta, és egyszer csak ez lett minden.

• MagyarJazz: Kik inspiráltak tanulmányaid folyamán?
• Gergely Edvárd: Mindig azok inspiráltak és inspirálnak a mai napig, akik valamit jobban csinálnak a hangszerükön, mint én. Ha mondjuk egy jam során valaki sokkal jobb szólót játszik, mint én, akkor megpróbálok annyit gyakorolni, hogy én is olyan jót játsszak majd egy nap. De ha egy embert kéne kiemelni, akkor Rozsnyói Peti volt az, aki mindig tud olyat mondani vagy játszani, ami elkísér engem.

• MagyarJazz: Kik a kedvenc jazz-zenészeid?
• Gergely Edvárd: Rengeteg van, de akihez mindig visszatérek az Charlie Parker.

• MagyarJazz: Melyik az a stílus, ami leginkább közel áll hozzád?
• Gergely Edvárd: Egyértelműen a Be-bop. A Be-bopot ismertem meg először az igazi jazz stílusok közül, és azóta rengeteg mást is hallgattam, de nekem ez maradt az igazi.

• MagyarJazz: Milyen zenekar(ok)ban játszol? Milyen zenéket játszik ez a zenekar?
• Gergely Edvárd: A Csömöri Krammer Big Banddel remek swing kompozíciókat játszunk, saját zenekarom, a Black Bird Quintet (mellyel egyébként bejutottunk a Jazz Combo versenyre) palettája igen sokszínű, régi standardektől a modern hangzású saját szerzeményekig terjed, és ezeken kívül van egy egészen friss zenekar, mellyel a standard repertoárunk bővítését céloztuk meg.

• MagyarJazz: Mi változott tavaly március óta? Mi az, ami hiányzik nagyon a tanulásnál és az életben?
• Gergely Edvárd: Nekem a tanulásból egyértelműen a személyes főtárgy órák hiányoznak a legjobban, az életből pedig az élő koncertek.

• MagyarJazz: Hogy képzeled el a jövődet, mint jazz-zenész? Milyen terveid vannak az egyetem elvégezése után?
• Gergely Edvárd: A tervem annyi, hogy mindenképpen zenéből szeretnék megélni. Ha épp pop vagy esetleg reggae, ska zenekarban kapnék lehetőséget örömmel elfogadnám, de mindenképpen főleg jazzel szeretnék foglalkozni. Nagyon szeretnék tanítani, elsősorban szaxofont, de érdekes vágyam hogy szolfézst/zeneelméletet tanítsak.

• MagyarJazz: Mit gondoltok, miért jó ma jazz-zenésznek lenni?
• Gergely Edvárd: Mert rengeteg embertől lehet tanulni. Ott a rengeteg online platform, bármilyen zenéhez hozzá lehet férni, koncerteket lehet hallgatni, és rengeteg olyan ember van akár csak itt Budapesten is, akiktől tanulni felemelő.

Fotó: Irk Réka