A swing királya Benny Goodman a következőkben bemutatásra kerülő 3 CD-n trióval és quartettel szerepel. A válogatás címe: Benny Goodman: The Complete RCA Victor Small Group Recordings és az RCA/BMG 09026-68764-2 jelzéssel jelent meg. A lemezeken szereplő felvételek 1935 és 39 között készültek.
A bevezetőként meghallgatásra ajánljuk az „After You’ve Gone” című darabot, amelyet 1935. július 13-án vettek lemezre. Benny Goodman klarinéton, Teddy Wilson zongorán, Gene Kruppa dobokon játszik.
Goodman 1935 júliusában alakította meg trióját, akkor, amikor a világhír még nem repítette magasra. Az együttes zongoristája a nagyon intelligens és remekül képzett muzsikus, a fekete Teddy Wilson, a dobos a villámkezű Gene Kruppa volt. A zenekarban nem volt basszushangszer, sem húros, sem fúvós, igaz ebben a korszakban ez nem számított különlegességnek.
A lassú felvétel címe: „More Than You Know”.
Goodman 1935 júniusában összeállított egy big bandet, amellyel szinte világcsúcsot állított fel. Szerződése volt az NBC-vel, hogy a rádió részére felvételsorozatot készít. Ennek során 1935. június 6-án nyolc óra alatt ötvenegy (!) darabot rögzítettek lemezre.
1935. augusztus 21. azért érdekes dátum, mert a Los Angeles-i Palomar Ballroomban akkor tört ki a swing forradalma, amely végigsöpört egész Amerikán (majd Európán is). Elmondható tehát, hogy a most bemutatásra kerülő gyűjteményes kiadásban szereplő darabok aközben születtek, amikor a legnagyobb big-band láz uralkodott a jazzben. Goodman mégsem hagyott fel egyik kedvenc időtöltésével, nevezetesen, hogy kisegyüttessel felvételeket készít.
A „Moonglow” című felvétel 1936. augusztusban készült, ekkor a trió immár quartetre bővült. A negyedik tag a kiváló vibrafonos Lional Hampton lett, így alakult ki a Goodman Quartet. Természetesen Hampton nemcsak a kisegyüttesben szerepelt, hanem a big bandben is. Az igazi életteret azonban mégiscsak a Quartetben kapta meg. A Stompin’ at the Savoy” egy híres, Goodman által sokszor és sokféleképpen feldolgozott darab, amely 1936. december 2-án került felvételre az RCA Victor New Yorki stúdiójában. A Benny Goodman Quartet tagjai: Goodman klarinéton, Teddy Wilson zongorán, Lional Hampton vibrafonon, Gene Krupa dobon.
Gene Krupa kiváló, stílusteremtő, hihetetlen dinamikus, magával ragadó dobos és karizmatikus egyéniség volt. Szinte vitte magával az egész zenekart. Remekül szvingelt, mind a kisegyüttesben, mind a big bandben meghatározó szerepet játszott. Egészen biztos, hogy az alapvetően a feszült ritmusra épülő swing stílusban Goodman Krupa nélkül nem lett volna olyan népszerű. Ezt tudták mindketten. Goodman nagyon nagy becsben tartotta Krupát, mindent rá épített, zenekarának meghatározó egyénisége volt. Játékára igen jellemző az, amit a „Tea for Two” című felvételen produkál.
Hasonlóan nagyszerű partnere volt Goodmannek a zongorista Teddy Wilson is. Ő 1935-ben kezdett Goodmannel muzsikálni, addig sok remek zenésszel játszott együtt és készített lemezeket. Wilson kiválóan képzett muzsikus volt, akinek a csodálatos Art Tatum volt a példaképe. Nemcsak technikai tudásával, hanem remek improvizációs készségével és muzikalitásával is kitűnt a kortárs zongoristák közül. Kifejezetten korszerű zongorázást mutatott be, különösen vonatkozik ez a kisegyüttesekben készült felvételekre. Természetesen ő volt a big band zongoristája is, ám az igazi tehetsége a trióban és a quartetben bontakozott ki és mutatkozott meg. A „Handful of Keys” című felvétel elején és a szólóban is megfigyelhetjük Wilson remek technikai tudását, bravúros, virtuóz játékát. Különösen érdekes ez azért, mert a szerző is egy nagyszerű zongorista, Thomas Fats Waller volt.
1938-ban Krupa kiszállt Goodman együtteséből, mert önálló karrierre vágyott. Goodman egy Dave Tough nevű dobossal töltötte be Krupa helyét, mind a big bandben, mind a kisegyüttesben. Láthatóan Goodman élvezte a kamara muzsikát, hiszen, amint ez a kollekció is igazolja, miközben a nagyzenekarral a siker legmagasabb csúcsait ostromolta, állandóan visszatért a kisegyütteshez és vagy trió, vagy quartet formációban továbbra is készített lemezeket.
A kollekció harmadik CD-jének első darabjában Goodman és Wilson mellett Tought-ot hallhatjuk. A dobos igyekszik háttérben maradni és átadni a zenei terepet a két nagy muzsikusnak. Wilson remek melodikus szólója oldott, különösen a balkéz játékában érezhető a stride hatás. A felvétel időpontja 1938. március 25., címe: „Sweet Lorraine”.
Goodman klarinétjátéka kivétel nélkül, minden számban kiváló. Tónusa egyedülálló, bátran kijelenthető, hogy nemcsak korszakának, hanem az egész egyetemes jazztörténetnek az egyik legkiemelkedőbb klarinétosa volt. Leheletfinom szólói, tiszta intonációja, visszafogott, érzelem-gazdag dallamai még a legkülönösebb darabokban is csodálatosan szólnak. Érdekes pl. az a blues, amely Hampton szerzeménye és a quartet adja elő. Énekel a szerző, a szám címe: „The Blues in My Flat”. Bár Goodman nem volt igazi blues játékos, ebben a számban mégis nagyszerűen alájátszik a vokálnak, és a szólója is kiváló.
A bemutatott kollekció igazi csemege, hiszen a „swingkirály” és társai örömzenéjét hallgathatjuk a CD-ken. Ha valaki nem szereti, vagy szívéhez nem áll közel a swing, ezeket a felvételeket hallgatva egészen biztosan elismeri, hogy annak a korszaknak is meg voltak a nagy zenészegyéniségei. Ezek a lemezek az ő remek muzsikájukat tartalmazzák.
Befejezésül egy 1938. december 29-én lemezre vett darabot érdemes meghallgatni, melynek különlegessége, hogy bőgő is szerepel a zenekarban, melyen John Kirby játszik. A Goodman Quartetben zongorázik Teddy Wilson, dobol Lional Hampton. A szám címe: „I Know That You Know”.