Az Egyesült Arab Emírségek óriási fejlődésen ment keresztül. Az 1971-ben alakult állam hét emírségből áll, melyeknek a vezetői nem szabadon választottak, hanem örökös uralkodók. A fiatal államban nemrég indultak jazzklubok, de úgy tűnik, egyre több helyszínen, izgalmas zenékkel várják a külföldi turistákat.

Decemberben sem hiányozhattam a MAO koncertsorozatáról, amelynek szorgos látogatója vagyok immáron nyolcadik éve. Ezúttal ismét egy Herbie Hancock album került sorra, és – ha nem tévedek – ez a harmadik volt a „Takin' Off” és a „Maiden Voyage” után.

Szent Miklós napján a Háló közösségi házban forró hangulatú jazzkoncertben lehetett része az érdeklődőknek. Laki Ákos (Zenta) tenorszaxofonos és barátai koncertjén, a nálunk aránylag kevesek által művelt jazzfuvola és annak kistestvére, a piccolo is reflektorfénybe került Varga Endre (Szabadka) avatott keze alatt. Zongorán Blahó Attila (Zenta) játszott. A kvintett e 3 tagját régi barátság fűzi össze - mindhárman délvidékiek, és ez nem csak a koncert közben elhangzott történetekből, hanem a zenei kommunikációból is kiderült. A magyar bőgősök ikonja, Egri János volt a session fundamentuma, valamint Fazekas Tamás lüktető dobolása fűszerezte a számokat.

Nem is tudnám megmondani, hogy nekem a Jazzmikulás hányszor hozta el Kőszegi Imre barátom születésnapi koncertjét. Imre ugyanis éppen Miklós napon született a vérzivataros 1944-ben. De hála Istennek, ma is köztünk van, mi több éppen olyan aktívan játszik, mint tette ezt korábban, hiszen a 80 évből 75-öt a dob mögött töltött!

Igaz, a díjakat azok kapták, akik mecénásként vesznek részt a művészeti világban, viszont önfeledt pillanatokat okoztak a jelenlevőknek a jazzelőadók. Mindketten a Jazz.hu szavazásának győztesei voltak az év elején.

A Magyar Jazz Szövetség támogatói programjának köszönhetően számos vidéki jazzklub kapott/kap támogatást koncertek szervezésére, s ez némileg enyhítheti a főváros pazar koncert és fesztiválkínálata nyújtotta versenyhátrányt. Ennek szellemében került sor a Hárs Róza Quintet (Tilia) fellépésére Nagykanizsán a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A tehetséges fiatalokból álló zenekar hangulatos műsorral debütált a város egyik jazzklubjában.

Az utóbbi évtizedekben a jazztörténet hőskorának számos kiemelkedő képviselője jubilált, azaz születésének századik évfordulóját ünnepelhettük meg rájuk emlékeztető koncertekkel. Korábban többek között Louis, Duke, Ella, Monk vagy Dizzy, az idén pedig Sarah Vaughan, Sonny Stitt, Shorty Rogers és J. J. Johnson lettek az ünnepeltek. A közelmúltban pedig Paul Desmond, a Brubeck Quartet legendás altszaxofonosa, a Take Five szerzője is belépett a „százasok klubjába”...

Kezdjük talán egy intézményes jó hírrel, amely megfelelő keretbe foglalja a két sikert és a jövőre nézve is reményt ad. A legendás londoni jazz szentély, a 606 Club és a Harmónia Jazzműhely (hivatalos nevén Harmónia Műhely Alapítvány, a továbbiakban HMA) között már több, mint egy évtizede folyó zenész-cserekereskedelem élénkítésébe ismét tevékenyen bekapcsolódik a londoni Liszt Ferenc Intézet. Így vált lehetővé, hogy a zongorista Kapolcsi-Szabó Levente és az énekesnő Koncz Kriszta a 606-os fellépés előtt, 2024. december 4-én, szerdán teltházas duó estet adhatott a Magyar Intézet immár Trafalgar tér melletti impozáns épületében.

Még szerencse, hogy nem az elátkozott klikkvadászatra hajtok mostanában, mert akkor a címből simán kihagyhattam volna a szellemet, így biztosan sokan rákattintottak volna erre a tudósításra. De maradjunk a valóságban. Dorogon, a muzikalitásáról nevezetes városkában „Jazz Hole” néven igazi jazzklub nyílt a közelmúltban.

Harmadszor játszott magyar színpadon az egyik legkiemelkedőbb amerikai zongorista, pedig ennek a hangszernek a művelői vannak a legtöbben a műfajban – egyébként hazánkban is. Felejthetetlen koncertnek lehettek tanúi a zsúfolásig megtelt Bartók terem nézői hétfőn este.

Számos kiváló zenész van, aki erdőkben, mezőkön, hegyekben, csendes patakok mentén keresi a csendet vagy éjszaka a csillagokra meredve elmélkedik a világ nagy dolgairól. Közéjük tartozik Tóth Viktor is, aki nemcsak kiváló szaxofonos-zeneszerző, hanem igazi értékteremtő, értékközvetítő, jazz-hittérítő, jazzben utazó, Gyimesben töltekező. Egy éve alakult új „Skylark Metropolitan” formációjával fantasztikus koncertet adott Nagykanizsán november 26-án. A rendezvénynek a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó Jazzklub/Zene klub adott helyet. A zenekar népszerűségét az is jól mutatja, hogy még Veszprém megyéből is érkeztek erre a koncertre, ami tegyük hozzá így hétköznap nagy motivációt feltételez.

A Jazzfest Budapest szenzációs dupla koncerttel zárta évadját a hónap második vasárnapján. Al Di Meola és Mike Stern sokadszorra is meghódította a közönséget, a szuperhétvégén szombat után vasárnap is megtelt az Erkel nézőtere, igazolva, hogy a ma már nem egyeduralkodó, de a színes jazzpalettán továbbra is méltó helyet elfoglaló, a jazznek rengeteg hívet hozó jazz-rock szerencsére, mit sem vesztve vonzerejéből, ma is életben van.

Sokszínűség és egyéni hangzás jellemezték a Gyémánt Bálint trió műsorát, amit a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház jazz klubjában hallhattunk. A trió először lépett fel itt. Gyémánt Bálint nemrég megjelent lemezén a Vortex of Silence-en található szerzemények mellett régebbi kompozíciók is elhangzottak. A programot, mely egy sorozat része, a Magyar Jazz Szövetség támogatta.

Pénteken este nagy sikerű koncertet adott a Háló Jazz Klubban Varga Bendegúz quartetje.

A magyar könnyűzenében néhány zenekar, együttes is ünnepelt már komoly jubileumot. Talán elég, ha csak két példát mondok 50 év felettire: a Benkó Dixieland és az Omega stb. Ehhez képest a 40 év talán nem tűnik soknak. De!