Elsőként a  szerkesztőségi vagy közönségszavazáson a legjobbnak választott művészeket kérdeztem.

Premecz Mátyás orgonista, zongorista, aki vezeti a saját zenekarát a Premecz Mátyás Organ Triót, ezen kívül a Gyárfás Istvánnal közös Gyárfás-Premecz Organ Triót. Játszik többek közt Barabás Lőrinc új zenekarában, valamint a Kéknyúl Hammond Bandben. A szakmai szavazáson az év jazz-billentyűse, orgonistája lett. 
A jövő héten a Gödi Jazz Napokon fellép zenekarával június 9-én.

- Milyen márkájúak a hangszereid?

           Hammond, Moog, stb. A Hammond orgona a fő hangszerem, de sok szintetizátoron és egyéb elektromos (sőt, akusztikus:) zongorán is játszom.

- Mióta játszol rajtuk?

           17 éve orgonálok, 35 éve zongorázom.

- Miért választottad ezt a hangszert? 

          A Hammond nagyon közel állt a szívemhez már gyermekkorom óta. Magával ragadott az ereje és az, hogy mennyire más kifejezésmóddal lehet rajta játszani a zongorához képest. Ezen kívül az orgonán tipikus stílusok, mint a gospel és a blues vagy napjainkban a funk is egyre közelebb állnak hozzám.

- Mikor cserélsz le egy hangszert másikra? Más zenészek ajánlanak új zeneszerszámot vagy áruházakban nézel körül?

          Sajnos nincsenek ma már sorozatgyártott, elektromechanikus orgonák. Amiket ma gyártanak, azok digitális utánzatok, amik nekem sosem nyújtottak elégséges élményt. A régi hangszerek meg - bár sorozatgyártásban készültek, de - mára annyi kézen mentek keresztül, hogy mindegyiknek önálló élete és hangja lett. Régóta keresgélem azt a hangszert, aminek a hangja a legjobban tetszik, sok orgona átment a kezeim között. Szaxofonosok, dobosok mondják, hogy a hangszerük teste átlényegül a sok játéktól, és alkalmazkodik a gazdájához. Ez persze egy elektromos hangszernél nem egészen így van, mégis érződik egy hangszeren, hogy azzal mekkora gonddal foglalkoztak előző életében.....
Áruházakban a legritkább esetben találok olyasmit, amit megvennék, mára ínyenc lettem a kérdésben. 
Ha kicsit kitágítom a kérdést, és nem csak az orgonákat nézem, akkor is elmondhatom, hogy nagy rajongással gyűjtöm a régebbi idők elektromos és elektromechanikus billentyűs hangszereit, főleg azokat, amik még nem digitálisak. Sok hangszer mostanra újra divatba jött, ezért lehet venni vadonatúj szintiket (Moog, Sequential, Roland....) vagy pl. elektromos zongorát (Rhodes) is, de ezek legtöbbször megfizethetetlen áron vannak, nem a mezei zenészek pénztárcájához illesztik az árukat.

- Mit tartasz fontosnak egy hangszer kiválasztásánál? Számodra mik a legfontosabb tulajdonságai egy hangszernek?

          Zenei pályafutásom hajnalán felismertem, hogy a billentyűsöknek/zongoristáknak van egy átka. Mégpedig az, hogy rá vannak kényszerítve arra, hogy digitális hangszereket használjanak a színpadokon. Ezt én mindig nagy hátránynak éreztem, és irigykedtem a dobosokra / gitárosokra / szaxofonosokra, akik valódi, a kezük alatt rezgő instrumentumokkal dolgozhatnak. Belátható, hogy nem tud minden koncerthelyszín zongorát, orgonát és más billentyűs hangszereket biztosítani, ezért aztán elkezdtem gyűjteni. Az első ilyen analóg vagy "igazi" hangszerem egy Wurlitzer zongora volt, aminek annyira elvarázsolt a hangja, hogy a mai napig sokat használom felvételeken. Aztán ezt követte az első Hammond orgonám, később Rhodes és Clavinet is lett, és aztán megindult a felhalmozás... Szeretem az egyedi hangú hangszereket, és sokszor bele is nyúlok egy hangszerbe, ha azt gondolom, hogy tudok rajta javítani, hogy még egyedibb és szebb legyen a hangja. Nálam a technikai érdeklődés és a hangszín kergetése is része a "szakmának". Általában azok az eszközök ragadnak meg nálam, amik inspirálnak, amikhez jó odaülni, amikkel jó zenét írni.

Fotó: Lázár Miklós, Irk Réka