Március 22-én 18 órakor a Phonic Chat szervezi következő koncertjét. Ez a startup a MAO karantén alatti vírus-mutációival került reflektorfényben, amiről mi is tájékoztattuk az olvasókat.

Azóta 360 fokos videókat, workshopokat szervez a Youtube csatornáján: https://www.youtube.com/channel/UCcLeiuZ_bPJeoTuKUiVtApQ

Többek közt a hétfői koncertről is kérdezem Kelemen Angelikát, mert csak annyit lehet megtudni az eseményből, hogy Cseke Gáborral, Hárs Viktor és Potesz Balázzsal fognak együtt zenélni.

• MagyarJazz: Olyan kevés információ található rólad a világhálón, hogy kezdjük a múlttal az interjút. Dunaújvárosból indultál. Mióta énekelsz? Hogy jutottál el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemig?
• Kelemen Angelika: Már az óvodában kezdődött - persze kezdik így még rajtam kívül sokan - de tényleg én ott konkrétan terrorizáltam az ovis társaimat, hogy nézzék végig a kis énekes táncos műsoromat, majd utána mehetnek játszani. Az oviban összeszedett csörgődobokkal táncoltam és énekeltem nekik, amit persze az óvónénik is végignézték, majd szóltak a szüleimnek, hogy a gyerek zenei energiáit le kellene kötni valahogy, és így kerültem zeneoviba, majd a Móricz Zsigmond Zenei Általános iskolába. Ezekben az időkben még hegedülni tanultam, amit nagyon szerettem, de sokszor mást gyakoroltam és a 9 év, amit eltöltöttem hegedüléssel ráébresztett arra, hogy valami hangszer kell, de a hegedű már nem megy tovább és ugyanitt a dunaújvárosi zenesuliban magánéneket kezdtem tanulni középiskolás éveimben. Ezek után mindenki gondolhatná, hogy sima ügy, de nem. Középiskola után hihetettlen, de a Dunaújvárosi Műszaki Főiskolán tanultam (akkor még így hívták), de közben már Budapestre utaztam hetente a Postás Zenesuliba Lakatos Ágihoz, majd Garay Attilához jazzéneket tanulni és már tervben volt a Jazz tanszak. Végül 1998-tól 2002-ig tanultam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen jazz-ének szakon Garay Attilánál és Berki Tamásnál.

• MagyarJazz: Miért pont jazz? Ha jól tudom, azért részt veszel zenei utazásokban, mint vokalista.
• Kelemen Angelika: A barátok és a barátság mindig fontos volt életem szinte minden pillanatában. A jazz-zene műfajával is így találkoztam előszőr, hogy dunaújvárosi barátaim, akik különböző helyi bandákban nyomták, egyszer szóltak nekem, hogy csináljunk egy jazz formációt és tőlük kaptam felvételeket kazettán, amiket megtanultam és szép lassan rájöttem, hogy szeretném továbbfejleszteni magam ebben a műfajban, és így kerültem Budapestre az előbb említett tanárokhoz.
  Az összes vokalista megnyilvánulásom is a barátaimhoz köthető. Első ilyen zenekar, ahol vokáloztam Váczi Eszterrel. Akivel a jazz tanszakon kerültünk barátságba az a Frenk zenekar volt,  Frenk is egy nagyon régi dunaújvárosi barát, így persze, hogy nagyon szívesen vállaltam. Utána még volt pár zenekar, de mindenhol csak alkalomszerűen valami nagy koncertre vagy lemezfelvételre hívtak vokálozni. Talán a Hiperkarma volt még, ahol több koncerten és egy lemezen is részt vettem. Jó volt bele látni és együttérezni a magyar underground zenével, amihez nem lett volna szerencsém úgy, hogy fanatikusan a jazz és a blues zene érdekelt csak annakidején. Persze ezekhez a zenei utazásokhoz kellettek a barátok, akikkel mindig szívesen zenéltem együtt, így minden produkcióban, ahol vokáloztam vagy szólistaként részt vettem, erősen a szívem vezetett és sosem volt kényszer.

• MagyarJazz: Milyen zenekarokban énekeltél? Mikor alapítottad a saját neveden a Kelemen Angelika Quartetet?
• Kelemen Angelika: Van egy Dunaújvárosi zenekarom Kel men Angelika és Barátai néven. Az első komolyabb bandám volt a kezdetekben. Funky és blues zenét játszottunk és persze nagy bulikat csaptunk a dunaújvárosi zeneszeretőknek. Szép emlék és a mai napig tartjuk a kapcsolatot, évente egyszer karácsonykor játszunk még egyet a régi idők emlékére. Majd később már különböző jazzformációkban találtam magam és ezekből alakult a végleges Kelemen Angelika Quartet 2004-ben Dorogi Ákos zongoristával, Gayer Ferenc nagybőgőssel és Jeszenszky György dobossal. Ez a zenekar a szívem csücske.
  Énekelek vendégként a Budapest Ragtime Bandben is, legutóbb pont 2020. októberében velük volt az utolsó fellépésem a lezárások előtt.
  Nagyon közel áll hozzám a blues zene is, és ezen belül a Rhythm and Blues, ezért alakítottam két zenekart 2013-ban a B.B. Angel Triót Benkő Zsolt gitárossal, valamint Borbély Tamás gitár és basszusgitárossal.
  Majd 2016-ban a Big Fat Mama Blues Band lépett színpadra Fehér Géza gitáros, Nemes Zoltán zongorista, Giret Gábor basszusgitáros és Kaszás Péter dobossal.

• MagyarJazz: Kik a kedvenceid? Kik inspirálnak a zenédben?
• Kelemen Angelika: A legelején még mondhatjuk tinédzserként Aretha Franklin és Etta James inspirált és persze a rockzene. Nagy rocker voltam, vagyis még vagyok is, de mellette a jazz és a blues nagyobb szerepet és talán mondhatom szerelmet kapott az életemben. Mindig amerikai fekákat hallgattam és nagyon szeretem, a mai napig állandóan figyelem az újdonságokat. Aki nagy kedvencem az elejétől kezdve az Carla Cook, akit volt szerencsém New Yorkban egy jazz fesztiválon látnom, hallanom. Sok énekest szeretek, de aki még nagy hatással volt rám az Chaka Khan. Ezt a családom és barátaim is nagyon jól tudják, így a 2019-es nagy kerek születésnapi ajándékom egy Chaka Khan koncert volt Los Angelesben a Hollywood Bowl-ban, ami egy életre szólt.

• MagyarJazz: Vörös Tamás iskolájában, a Hangszíntérben tanítasz. Milyen az ifjú nemzedék? Jazzéneket tanítasz?
• Kelemen Angelika: Nagyszerű suli! Alakulásától ott vagyok és büszkén mesélek mindenkinek erről az iskoláról, ahol nagyszerű kollegákkal és igazi családias jellegű környezetben folyik a munka. Így nemcsak a mai nemzedéket, hanem több mint tíz évre visszamenőleg is tanítottam sok-sok énekelni vágyó fiatalt. Többfajta stílust tanítunk, de mind a blues és a jazz oldaláról fakad, akár a funky, a soul, a pop vagy a rockzene, így a zenész tanulók ezekben mind kipróbálhatják magukat. Úgy gondolom, hogy a jó ízlés a legfontosabb és ennek továbbadása a tanításban. Persze erre is mondhatnánk, hogy ízlések és pofonok, de az értékes zene a minőségi oktatással kapcsolódva, már csak egy jó ízlést takarhat. Szeretek itt tanítani. Kolleganőm Vörös Janka is tanítványom volt, akire nagyon büszke vagyok és örülök, hogy most együtt taníthatunk.
  Ebben a tanévben a Kodolányi János Egyetem Jazz tanszakán is tanítok jazz-éneket. Itt abszolút a jazz stílusé a főszerep és nagyon élvezem, rengeteg munka és nekem is sok felkészülés az órákra, amit különösen szeretek.

• MagyarJazz: Hogyan zajlik most a tanítás? Mi hiányzik a legjobban?
• Kelemen Angelika: A vírushelyzet magával hozta az online tanítást, amit tavaly március előtt még elképzelni sem tudtam, és nagyon ellene is voltam, mert szerintem nem lehet online éneket tanítani. A kényszer nagy úr és márciustól olyan szinten kifejlesztettem az online óráimat, amire azt mondhatom, amíg nem lesz jobb a helyzet, addig is tudunk haladni és persze fejlődni is. Furcsa volt az első nap, mert csak a hálószobából átfutottam a nappaliba a zongorához, még a páromra rá is szóltam, hogy ne tartson fel, mert elkések a munkából. Vicces volt, de én még mindig a személyes énektanítás mellett vagyok, azt semmi nem válthatja fel. Hiányzik az, hogy a személyes óráknak ereje van és ott az energiák is jobban hatnak rám is és az énekes tanítványaimra is, és persze nem késik a hang, ami az online egyik nagy hátránya.

• MagyarJazz: Milyen zenét játszol a zenekaroddal?
• Kelemen Angelika: Feldolgozásokat általában jazz sztenderdeket, amiket az én általam szeretett bluesos stílusba ültetünk át, vagy vannak még olyan dalok is, amik nem jazz sztenderdek, pl. a Jamiroquai együttes egy számát is átdolgoztuk a „Stillness in time”-ot, ami az egyik kedvencem lett.

• MagyarJazz: Miért lesz különleges a hétfői (március 22.) koncert? Mire számíthat Youtube-on a néző?
• Kelemen Angelika: Olyan zenekari felállás lesz, ami eddig így együtt még nem volt, pl. Hárs Viktorral még nem játszottam soha, a többiekkel igen. Cseke Gáborral is többször, Potesz Balázzsal pedig még azon kívül, hogy játszottunk régebben párszor, de ő kollégám is a Hang-Szín-Tér iskolában. Nekem izgalmas lesz az, hogy Cseke Gábor két szerzeményét fogom énekelni, ez egy új terület, a jazzen belül ilyen stílusú számokat ritkán énekelek, és most ráadásul nincsenek próbák, hanem ott az adás előtte tesszük össze a számokat, és ott dől el, hogy igazából mit is fognak hallani az este 6 órakkor becsatlakozó nézők, hallgatók.

• MagyarJazz: Miért workshopnak hívják az eseményt?
• Kelemen Angelika: Ez egy interaktív esemény lesz, ahol összekapcsolják a zene alkotóit és a hallgatókat, és kérdezhetnek tőlünk, valamint ismerkedhetnek velünk, részt vehetnek a műhelymunkában, véleményezhetik az elhangzott darabokat.

• MagyarJazz: Milyennek látod jelenleg a zeneipar helyzetét? Mit gondolsz, mennyi idő alatt térhet magához a szektor?
• Kelemen Angelika: Nagyon elszomorító a zeneipar helyzete. Az ilyen és hasonló online megnyilvánulásokon kívül nincs lehetőség semmire. Már sok hír és kollégákkal való beszélgetés szólt arról, hogy más munkát kellett vállani zenészeknek vagy a háttérben dolgozó kiszolgáló személyzetnek. Nem tudom, mennyi időre van szüksége a helyreálláshoz ennek az iparágnak, de nem könnyű az emberi bizalmat visszatéríteni a helyes medrébe. Sokan mondják, hogy nem lesz már semmi ugyanaz. Remélem, ha nem lesz ugyanaz, akkor csak jobb lesz, mint volt. Nagyon drukkolok minden olyan ágazatnak, akiknek most újból fel kell állnia a világjárvány okozta veszteségből.
  Apukám annakidején azt mondta, amikor én nagyon ellenkeztem, hogy tanítanom kellene - de nem akartam csinálni, mert csak az éneklés érdekelt - és azt hogy higgyem el, majd egyszer meglátom, jól jön, hogy tanítok is. Amikor elindult tavaly márciusban a karanténidőszak és megszűnt minden számomra, ami az élő zenélés, és a tanítás maradt az egyetlen munkám, akkor felhívtam apukámat és mondtam neki, hogy igaza volt.

• MagyarJazz: Mire számítasz ebben az évben, nyáron már lesznek koncertek? Van már megkeresésed?
• Kelemen Angelika: Úgy gondolom, hogy ha lazul a helyzet, akkor azonnal elkezdődnek a szervezések és biztos vagyok benne, hogy lesznek koncertek. Októberben lesz a Magyar Jazz Ünnepe , ahova a jazz quartettel felkértek minket az egyik este fellépőjének (október 2., Budapest Jazz Club).
  Nyáron már kettő táborba kaptam meghívást, az egyik a Bágyi Balázs által szervezett Jazz tábor, ami Bodajkon lesz kitűnő zenész kollegákkal, és Pocsai Krisztivel tanítunk ketten éneket.
  A másik tábor pedig Békéscsaba mellett, pontosan Kétegyházán lesz: egy gitár tábor, ahol van egy ének csoportom és velük dolgozom. Fantasztikus helyszínen, nagyon családias, igazán értékőrző színvonalas tábor.

• MagyarJazz: Mit gondolsz, azon a helyen vagy, amit elterveztél, mikor ráléptél erre a szép, de egyáltalán nem egyszerű pályára?
• Kelemen Angelika: Igen, biztos vagyok benne, hogy ami eddig történt ezen a pályán velem, az így volt jó. Sosem terveztem. Nem éreztem szükségét. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek tervek vagy nem voltak tervek. Szerintem minden úgy teljesült, hogy most azt mondjam a kialakult helyzet ellenére, hogy jól vagyok magammal szakmailag, nem vágytam sosem babérokra, egyszerűen játszani, énekelni szerettem volna mindig, az embereknek adni magamból, megmutatni nekik azt, amit én szeretek zenileg, és így színpadon lenni.
  Az nagy boldogság, ha szeretjük azt, amit csinálunk.

A hétfői közvetítés itt látható, amit később is meg lehet tekinteni. És ahogy Angelika mondta, interaktív, bárki kérdezhet: https://www.youtube.com/watch?v=2656-ylhhFQ

 Fotó: Kelemen Angelika