Jómagam több mint félévszázadon keresztül voltam baráti viszonyban a „nagy öreggel”. A zene szeretetén túl rengeteg érdekes történetet mesélt el a régi Budapestről, a háború előtti békeidőkről, az akkori zenei világról, a kemény 50-es évekről…  Bajcsy Zsilinszky úti lakásán sok neves művész is megfordult, jó viszonyban volt Mensáros László és Huszti Péter színművészekkel, vagy a Svájcban élő  világhírű zongoraművésszel, Anda Gézával.

Zenei mindenevő lévén nem hiányzott az Erkel Színházban rendezett legendás koncertekről, légyen az Szvjatoszláv Richter, Yehudi Menuhin, Kodály Zoltán vagy Ránki Dezső. De csupán a jazz műfajra koncentrálva, a róla szóló monográfiát és más kiadványokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy minden fontos koncerten ott volt, különös tekintettel a negyed évszázadon át tartott legendás Erkel Színházbeli jazzkoncertekre. Fotózott Ella Fitzgerald, a Giants of Jazz szextett  (Dizzy Gillespie, Sonny Stitt, Kai Winding, Thelonious Monk, Al McKibbon, Art Blakey), a Duke Ellington és a Stan Kenton nagyzenekar, Lionel Hampton , Stan Getz, Benny Goodman, Charles Mingus együtteseinek koncertjein, és mindig igyekezett különleges pillanatokat rögzíteni, ilyen pl. amikor Peterson játék közben balkezével izzadó homlokát törli, vagy a Lionel Hampton zenekar billentyűse, aki a hangszerei között mint egy kentaur helyezkedett el. A játék közben elkapott pillanatok mellett remek portrékat is készített természetesen jazz-zenészekről is, emellett szeretett művészi fotográfiákon rögzíteni hangulatos klubfotókat stb. a helyszínekre való utalás nélkül.

A megörökített hazai jazzmuzsikusok felsorolása felérne egy Ki kicsoda a magyar jazzben kötettel, a Benkó Dixielandtől Szabados Györgyig hogy csak a paletta két végét említsem…

Hervadhatatlan érdeme, hogy Szabó Gábor 1974-es első hazalátogatása alkalmával az Építők Klubjában alighanem ő volt az egyetlen, aki profi fotókon örökítette meg a jazztörténeti eseményt.  Természetesen ott volt a hazai jazz újjászületésénél, a Dáliában a 60-as évek legelején, Gonda János vagy Vukán György karrierjének indulásakor. Személyes öröm, hogy Nagykanizsán 1978-ban több fotón örökítette meg Vajda Sándor és jómagam „barátkozását” az ott fellépő Jeremy Steig (fuvola) és Eddie Gomez (bőgő) duóval, amelynek során megajándékoztuk őket Szabados György korszakalkotó „Esküvő” c. nagylemezével.

Bandi bátyám mindenütt feltűnt, ahol érdekes esemény mutatkozott, és nemcsak a koncerttermek környékén, de a színházakban is, sőt – mi több – azt csak kevesen tudták, hogy szenvedélyes érdeklődés fűzte a motorsport világához, ebben aztán ő volt a No. 1. Élete nagy álma vált valóra, amikor két éve végre megjelent igen kiváló minőségben fotóalbuma „Motorversenyek 1948-1971” címmel.

Ismét elment egy nagy fotóművész, aki a zenei világ történéseinek, ikonikus szereplőinek megörökítésben úttörő szerepet vállalt. Méltó társa volt a magyar jazzfotó olyan nagy egyéniségeinek, mint Fejes László vagy Markovics Ferenc. Szeretettel nézzük zenetörténeti jelentőségű képeit és emlékét tisztelettel megőrizzük!

Fotó: Szécsi István, Schwanner Endre