A kora délutáni kezdés ellenére szinte teljesen megtelt a Harcsa Veronika Udvar a MAO koncertjére. Ez annál is inkább örömteli tény, mivel a méltán kedvelt jazz-színtér idén sajnos elköltözött megszokott helyszínéről a falu szélére, meglehetősen távolra az események epicentrumától, minimumra csökkentve az eshetőségét, hogy egy nem kifejezetten jazzkedvelő látogató, egy-egy koncertre spontán beesve szerezzen újszerű zenei élményeket.
A Budapest Jazz Clubbal szorosan együttműködve a Kult13 szervezésében június 16-án kezdődött nyári mini-fesztiválon a jazz legfiatalabb generációjának képviselői lépnek fel hétvégenként a Hollán Ernő utca sétálószakaszán felállított dobogón. Augusztus 19-ig minden pénteken és szombaton a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi, vagy frissen végzett hallgatói játszanak itt, többnyire egy-egy már némi ismertséggel bíró énekesnő társukkal duóban vagy trióban, de szerepelt a programban instrumentális nap is. Múlt hét szombaton sportnyelven szólva a még az LFZE növendékeként induló, de már a BJC-ben is több teltházas koncerten sikert arató, Castagno Claudia, a már diplomát szerzett, de még továbbra is nagyon fiatalnak számító Egri Jancsival duóban adott egy bensőséges koncertet.
Óriási szerencse kell ahhoz, hogy valakinek az egyik kedvenc jazz-zongoristája éppen akkor repüljön New Yorkból (ez esetben Brazíliából) a nyaraló helyére, amikor épp egy hétig ott tartózkodik. Nem is beszélve arról, mikor a két hónapja a New York-i Village Vanguardban hallott dobos jön velem szembe az egyik festői falu utcáján. Ám az Isztriai-félsziget zenei élete példás, így a helyi zenészek sem maradhatnak ki a beszámolóból, sőt egy jazzfesztiválon is jártam. New York, Milánó, Velence után a hazánkban is oly népszerű üdülőhelyről készült egy kis ismertető.
Egy csomó kulturális toposz és hagyomány vezette be a Sárik Péter Trió és Szőke Nikoletta koncertjét, ami talán egy kicsit feszélyezte is őket. Itt van mindjárt a helyszín: az a fertődi kastély, amelyet Esterházy „Fényes” Miklós herceg bevallottan úgy építtetett, hogy versenyre keljen Mária Terézia császárnő pompájával. A család jelenlegi feje Antal herceg, aki újabban itt is lakik, és a hercegné társaságában végig is hallgatta a koncertet. A fokozatosan restaurált kastély Marionett színháza már alkalmas jazzkoncertekre – sajnos az örökérvényű Haydn-szimfóniák bemutatójának fő helyszíne, az operaház nem volt megmenthető, a Marionett színház viszont igen, a romokból itt jelzésszerűen hagyták meg az eredeti részeket, és ízlésesen tették új funkciókra alkalmassá (bár ezen a koncerten az énekesnő többnyire előrébb állt a lámpák fényénél, ezért belőle a közönség kevesebbet láthatott).
Mint arról koncert-előzetesünkben is hírt adtunk, a 85 éves muzsikus 2006-ban történt hazatelepülése óta minden évben igyekezett koncerttel emlékezetessé tenni születésnapját. Pénteken este a budai Nyitott Műhelyben gyűltek össze Tommy barátai és tisztelői, hogy köszöntsék a mindig vidám jazzfenomént.
A téma az utcán hever – tartja a mondás. A mondással ellentétben a téma múlt pénteken nem az utcán, hanem a téren, és persze nem is hevert, tehetséges jazz-zenészek szólaltatták meg. A Téri dallamok sorozat keretében ezúttal a Pollack Mihály téren az Oláh Kálmán Next Generation adott koncertet.
Az indiai zenét a jazz elemeivel ötvöző Shakti csaknem fél évszázaddal ezelőtt megdöbbentette a zenei világot, a globális kompozíciókban rejlő új lehetőségeket bemutatva, addig feltérképezetlen utakat tárt fel, mintául szolgált a mai világzenének. Azonnal elbűvölték a közönséget, nemzedékeket inspiráltak az élet minden területéről, hogy saját, kultúrák közötti Odüsszeiáikra induljanak. Az alapítók, John McLaughlin és Zakir Hussain a közelgő ötvenedik születésnap előtt újra életre keltette a hosszú időn át szünetelő, időnként összeálló és feltámadó, több, olykor kényszerű tagcserén átesett formációt. Londonból indult európai turnéjuk során vasárnap az Erkel Színházban léptek fel.
Az idei Múzeumok éjszakája is tele volt rejtélyekkel, csodaszép festményekkel, érdekes fotókkal, unikális gyűjteményekkel, de ami olvasóinkat érdekli leginkább, jazz idén is szólt szerte az országban, Budapesten nyolc helyen tizenkét jazzkoncertet lehetett meghallgatni.
Jóllehet az elmúlt évtizedek során a jazz stílusok soha nem látott kavalkádja alakult ki és indult virágzásnak, mégis vitathatatlanul a múlt század hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évtizedeinek hard bop irányzata képviseli ennek a műfajnak a legmarkánsabb megjelenési formáját. Sajnos nem igazán ismerik, mi több játsszák ma már ezt a strapabíró zenét, mindenki igyekezett és igyekszik úgymond „trendi” lenni. Azért akadnak olyanok, mint Kalmár Zoltán együttese is, amely igazán élvezetes produkcióval lepte meg a Haló jazzklub évadzáró estjének közönségét...
Múlt héten a Bartók Konzi tartotta a Budapest Jazz Clubban az évvégi vizsgáit telt ház előtt.
Legutóbb a New York-i utammal kapcsolatban írtam, hogy a milánói Blue Note minden szempontból pozitív érzést hagyott emlékül, míg a Nagy Alma esetében pont ellenkezője történt. Milyen az élet, a munkám miatt lehetőségem adódott, hogy újra ellátogassak az olasz Blue Note-ba, és ismét nem kellett csalódnom. Ebben az évben már egy másik olasz jazzklubban is jó élmények értek, mégpedig Velencében.
A pünkösdi hétvégén immár tizennyolcadik alkalommal került megrendezésre a Református Zenei Fesztivál. A nagy múltra visszatekintő rendezvényen péntektől kínáltak a belváros népszerű egyházi és világi találkozópontjain, a Kálvin téri templomban, a Ráday utcában és a Bakáts téren a páratlanul gazdag református zenei hagyomány bemutatása mellett az igényes zene iránt érdeklődő közönség figyelmét felkeltő ingyenes programokat, melyek között évek óta a jazz is helyet kap. Az utolsó tavaszi szombaton a Kálvin Kamara Kertben már délután 2 órától elkezdődtek a koncertek, a zenekarok este hétig, az utolsó kezdetéig óránként váltották egymást, végül az estébe hajló jazzdélután házigazdája Bágyi Balázs maga is fellépett zenekarával.
Majd pontosan egy év után egykor a jazz „hétköznapjaiban” is rendszeresen résztvevő Regály György újra életjelt adott. Az LFZE Jazz Tanszékének művésztanára tavaly májusban közelgő 60. születésnapját ünnepelve adott koncertet az alkalomra összeállt akusztikus zenekarával a Mixát Udvarban, múlt szerdán a komoly múltú, még Babos Gyulával alapított, azóta létszámban és összetételben többször változott, viszont kezdettől a jazz és a különböző elektronikus zenei stílusok fúzióját játszó Dig It All formációjával tért vissza a Krúdy utcai komplexumba. Ebben, a már több éve együtt játszó felállásban a konziban 1987-ben vele végzett Mohai Tamás gitároshoz két tehetséges fiatal, a basszusgitáros Bartók Vince és a dobos Hidász Tamás csatlakozott.
Jómagam eléggé „nagyfogyasztónak” minősülök a jazzkoncertek vonatkozásában, de olyan esemény, amit még évek múlva is öröm felidézni, nem igazán sok akad. Diana Krall legutóbbi fellépése az Arénában igazán ezek sorába tartozik.
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1
|
2
|
3
Dátum :
2020. jún. 3.
|
4
| |||
28
Dátum :
2020. jún. 28.
| ||||||