Az értő közönséget szerencsére nem tántorította el a pár száz méteres kitérő a hazai jazz állócsillaga, a Modern Jazz Orchestra műsorának meghallgatásától. Az állócsillag kifejezés persze többes számban igaz leginkább a MAO-ra, hiszen igazi All-Star együttesről beszélhetünk. A Fekete-Kovács Kornél vezetésével működő big bandben ugyanis a műfaj kiemelkedő egyéniségei foglalnak helyet, mindannyian kiváló szólisták, sokan maguk is zenekarvezetők, illetve - nem utolsó sorban - a műfaj neves oktatói.
A műsort hallva arról is meggyőződhettünk, hogy sok kiváló szerző is ül a zenekarban, ugyanis a műsort kizárólag a zenekari tagok kompozíciói alkották.
A zenekar immár jelentős időre visszanyúló munkásságát figyelemmel követők megszokhatták, hogy szinte mindig valami különleges tematika jellemzi koncertjeiket, albumaikat. Ezúttal a korai magyar mozgófilmek köré szerveződött a műsor, amelynek alapját a Nemzeti Filmintézet 1900-1927 közti időszakot felölelő némafilm gyűjteményéből gondosan válogatott anyag adta. Az általában rövid, a XX. század elejének egy-egy hétköznapi vagy különlegesebb témáját (strandolás, aratás, divatbemutató, gyereknap stb.) bemutató önálló, pár perces filmecskékhez vagy filmrészletekhez igényes saját kompozíciókat alkottak a zenekar tagjai, amelyeket Fekete-Kovács Kornél rövid felvezetései után, tematikus blokkokban hallhattunk.
A filmeket a színpad két oldalán felállított, nem túl nagy képernyőkön lehetett követni. Az így létrejött rövid vagy legfeljebb közepesen hosszú vizuális-zenei kompozíciók izgalmas és kifejezetten szórakoztató élményt nyújtottak. Többek véleménye szerint jó lett volna a filmeket egy nagyobb kivetítőn, jobb minőségben látni. Bizonyára így van, de itt és most, ilyen adottságok mellett is abszolút létrejött az élmény. A gyönyörű természeti környezet legalább annyit hozzátett, mint amennyit az ideálisnál kisebb kivetítők talán elvettek belőle.
A zenei kompozíciók a sok szerzőnek és a sokféle témának köszönhetően változatosak voltak, időnként merítettek a filmrészletek korának zenei örökségéből, a vizuális témák klasszikus zenei asszociációiból (pl. tüzérnap – katonainduló motívum), de sok esetben egyszerűen csak a szerző filmrészlettel kapcsolatos saját impresszióit és / vagy asszociációit fejezték ki a legváltozatosabb zenei témák formájában. Frappáns zenei utalásokkal is találkoztunk, odaillő helyeken hangzott el egy-egy részlet a Himnuszból, illetve a Kossuth-nótából. Némely filmrészlet valóban rövid volt, érzésre akár egy percnél is rövidebb. Ezeknek a miniatűröknek a megzenésítése sem lehetett éppen egyszerű kompozíciós feladat, de nagyon jól sikerültek, akárcsak a néhány hosszabb - pár perces - filmrészlet komplex, szinte suite-szerű zenei anyaga. Úgy tűnt számomra, hogy a műsor művészi megközelítését meghatározta az a törekvés, hogy a zenét és vizuális anyagot egyensúlyba hozva hozzon létre komplex élményt, amit véleményem szerint sikerült is megvalósítani. Ehhez nagyban hozzájárult a hangszerelés, amely mindvégig jó ízléssel, elegáns visszafogottsággal használta ki a big band által rendelkezésre álló óriási potenciált. Természetesen nem hiányoztak a lehengerlő dinamikájú és hangerejű tuttik, de a zenekari apparátus egy-egy kisebb részét foglalkoztató, izgalmas, változatos, „levegős” hangszerelések is nagyon élvezetesek voltak, akárcsak a kiváló szólók. A zenekar hangzására a legjobb jelző szerény véleményem szerint az elegancia lenne.
Nyilvánvaló, hogy a produkció megszületése a filmek válogatásától a komponáláson, hangszerelésen át a műsorszerkezet összeállításáig és a vizuális technika - élő zene összehangolásáig bezárólag nagyon komoly mennyiségű és minőségű előkészítő munkát igényelt. A koncert alapján kijelenthető, hogy mindez megérte: igen magas művészi színvonalú, amellett kifejezetten szórakoztató élményben volt részünk ezen a nyári délutánon. Szívesen hallgattuk volna tovább!
Művészetek Völgye, Kapolcs, 2023. július 26.
Fotó: Csíkos Gábor (köszönjük Csíkos Gábornak a remek fotókat!!! - a szerk.)