Rég volt részem ilyen kellemes, meghitt, szívet melengető és lelket tisztító-töltő zenei élményben.
Óriási lehetőség fiatal jazz-zenészeknek, hogy megismerkedhessenek a világ minden tájáról érkező hasonló érdeklődési körrel rendelkező tanulókkal és bekerüljenek az európai vérkeringésbe. A grazi egyetemen tanító amerikai - Costa Rica-i harsonás, Luis Bonilla vezetésével oktatásból, workshopokból, koncertekből álló 2-3 hetes táborba várják a 18-26 év közötti fiatalokat.
Pezseg a jazzélet Nagykanizsán az év utolsó két hónapjában. Novemberben a Happy Dixieland Band hangversenyét tartották iskolások részére. Ezt követte a háromnapos jazz-fiesta, amelynek a keretében emléktáblát állítottak az első Nagykanizsai Jazz Hétvége 50 éves évfordulójára, valamint plakátkiállítást és jazzkoncerteket is rendeztek ez alkalomból. A sor folyatódott a Filharmónia bérlet keretében tartott Budapest Jazz Orchestra műsorával. December másodikán a Budapest Ragtime Band lépett fel Nagykanizsán. Pár napja pedig a Binder-Borbély duó koncertjére került sor.
A Harmónia Jazzműhely (anyakönyvezve: Harmónia Műhely Alapítvány) és a legendás londoni jazz klub, a 606 között évekre visszanyúlóan folytatott zenész-cserekereskedelem idei utolsó, angliai fordulóján sztár zongoristánk, Szabó Dani képviselte a magyar színeket. Dani 12 éve lépett fel utoljára ezen a patinás tetthelyen, a tenorszaxofonos Julian Siegel, idén elhunyt csodálatos nagybőgősünk, Szandai Matyi és a dobos Martin France társaságában.
Az utóbbi években egyre többször halottam zenészkörökben áradozni a veszprémi Papírkutyáról. Privátbeszélgetésekben, FB posztokban, idővel itt-ott megjelent beszámolókban is felsőfokú jelzőkkel illették a három éve nyitott, és azóta a jazztudatba egyre jobban beépülő helyet. Felkeltette érdeklődésemet, vártam az alkalmat egy látogatásra. Amikor észrevettem, a következő fellépő egy trió lesz, - ráadásul nem akármilyen - remélve, hogy beférek a mikrobuszba, a régi barátság jegyében lecsaptam a lehetőségre. Hétfőn este héttől a háromgenerációs trióvá bővült kétgenerációs Egri a négyzeten duó adott koncertet. A bőgős apához és zongorista fiához ezúttal a legendás dobos, Kőszegi Imre csatlakozott.
Az újabb részben talán a magyarok által leglátogatottabb, közeli jazzklubot kerestem fel, bár a terveim között a bolognai jazzklub szerepelt, de az eső helyett a napfényt választottam, amit Bécsben értem el leggyorsabban.
A két évente megrendezésre kerülő eseményen big bandre írt darabok szerzői versenyeznek egymással a Budapest Jazz Clubban a Magyar Jazz Szövetség szervezésében. Egyrészt a zeneszerzőket díjazzák, valamint a hangszerelést külön. A Budapest Jazz Orchestra a big band, amelyik a benyújtott pályaműveket egy hét alatt feldolgozta, majd megszólaltatta.
Örvendetes, hogy a havonta sorra kerülő koncertek iránti rendkívüli érdeklődés miatt indokolt volt bérletek kiadása is. Minden alkalommal telt ház bizonyítja, hogy az utóbbi 30 évben felnőtt jazzbarátok is mennyire kíváncsiak a jazz aranykorának előadóira, akik jó részének – mint azt bevezetőjében Fekete-Kovács Kornél is megjegyezte – napjainkban már születésük centenáriumát ünnepelhetjük.
Ez az egyik legkedvesebb hely számomra az egész világon! - köszöntötte mosolyogva az új zenekarával fellépő Jonathan Kreisberg a közönséget a „Világsztárok a Budapest Jazz Clubban” sorozat égisze alatt létrehozott New York Jazz Fesztivál második koncertjén. Szavai és mosolya őszinte volt, mindkét eddigi koncertjéről kellemes élményeket őrizhet, és ahogy 2017 novemberében a legendás Hammondos, Dr. Lonnie Smith triójával, majd 2018 tavaszán már saját kvartettjével, most is teltház fogadta a Hollán Ernő utcában. Az öt éve itt járt formációból csak a dobos, Colin Stranahan tért vissza, a november 5-én indult európai turnéra a zongorista Marco Churnchetz és a bőgős Phil Donkin került az utazócsapatba.
Az őszi JazzFest Budapest zárónapján Patricia Barber lépett fel zenekarával az előző három nap koncertjeinek helyszínén, az Erkel Színházban. A zongorista-énekesnő hónap elején indult európai turnéján Párizs, majd Wroclaw után, kedden érkezett Budapestre, és még aznap exkluzív, zenés vacsorára, majd ezt követően vele és muzsikustársaival való kötetlen beszélgetésre is lehetőséget kínáló koncertet adott tehetősebb rajongóinak az Aria Hotelben. Szerdára esett, november 8-i, 68. születésnapját kipihenve, csütörtökön frissen fitten és megőszülve köszönthette hét év után az őt lelkesen fogadó hazai közönséget.
Az első Nagykanizsai Nemzetközi Jazz Fesztivál 50 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat zárónapján két koncertnek adott helyet a Medgyaszay-ház. A tradíciókhoz hűen idén is változatos programmal készültek a szervezők. Elsőként Varga Bendegúz együttese, majd a Sara Dowling - Gayer Mátyás Quartet lépett színpadra.
A nagykanizsai ünnepi jazzünnep első napját követően került sor a Jazzkanizsa néven futó kétnapos rendezvényre. Az elmúlt hét pénteki eseményeit foglalja össze alábbi írás. Ezen a napon egy plakátkiállításra és két koncertre várta a közönséget a szervező Kanizsai Kulturális Központ.
A hazánkba rendszeresen visszajáró Richard Bona az őszi JazzFest Budapest harmadik fellépőjeként ezúttal új zenekarával érkezett, melyben egy olasz gitáros, Ciro Manna mellett francia muzsikusok, a trombitás Alex Herichon, a billentyűs hangszeren játszó Mica Lecoq és a dobos Nicolas Vicarro kaptak helyet. Ahogy ezen a fesztiválon megszokhattuk, őket is teltház fogadta, ezúttal is színültig megtelt az Erkel Színház nézőtere.
Háromnapos rendezvényt szerveztek Nagykanizsán az első Nemzetközi Jazz Hétvége 50. évfordulóján. November 9-én emléktáblaavatással és egy mini hangversennyel kezdődött az ünneplés. A második napon a nemzetközi jazz fesztiválok plakátjaiból nyílt kiállítás, amit a Bágyi Balázs New Quartet, majd a Mingus! Mingus! Mingus! formáció koncertje követett. A Jazzkanizsa néven futó fesztivál következő napján elsőként a Varga Bendegúz Quartet és vendége Tzumó Árpád lépett fel. A zárókoncertet a Londonból érkezett Sara Dowling-Gayer Mátyás zenekar adta.
Teltházas koncertről írunk akkor is, mikor a nézőtéren azért akad pár szabad hely. Kedden, az őszi JazzFest Budapest második napján az egy szál gitárral fellépő Snétberger Ferenc koncertjén az ország legnagyobb, a hivatalos adatok szerint 1819 ülőhelyes nézőterén a földszint, az emelet, az oldal páholyok minden székén ültek. A székhelyét 1988 óta Berlinbe helyező, de Budapesten is itthon-otthon lévő Kossuth- és Liszt-díjas, a közelmúltban a Német Jazz-díjjal is kitüntetett gitárművészünk színpadra érkezését is vastaps fogadta, és a négy ráadással közel kétórás játék után, állótapsos ováció közepette inthetett búcsút a közönségnek.
Mottó: Mindig szerettem a népzenéket (eredetiben) és a népi törekvések megjelenését eredendően nem hagyományos közegükben megszólaltatva, az egzotikus hangszereket hallgatni, akár a jazz műfajában is. Ezért is szeretem az úgynevezett etno-jazz stílusait, irányzatait; és nem csak kíváncsiságból! Vannak persze érzelmi kötödéseim: például a belga, lengyel, litván vagy katalán zenékre jobban figyelek, mint másokra.
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
---|---|---|---|---|---|---|
22
Dátum :
2021. aug. 22.
| ||||||