Június 24-én, 17 órakor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban könyvbemutatóra kerül sor. Szántó T. Gábor írt regényt a professzor pályafutásáról, melyben a magyar történelem jelenik meg az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző életútja alatt.

Gonda János fiát, Gonda Pétert kérdezem a könyvről és az eseményről.

• Irk Réka / Jazz.hu: Három éve hunyt el édesapád. Mikor jött az ötlet és kitől, hogy könyvben jelenjen meg édesapád életútja?
• Gonda Péter: Az ötlet tőlem származik. Igazából eredetileg azt szerettem volna, hogy önéletrajzi formában készüljön el egy ilyen könyv, mert azt gondoltam, hogy apukám személyisége, életútja, a család története – mely egyben a 20-ik század második felének magyar történelme is – roppant drámai, de nagyon érdekes, különösen, hogy ezt az egészet keretezi a korszak magyar jazz története is. Sajnos a könyv megírására nem tudtam rávenni apukámat, részben azért, mert arra hivatkozott, hogy nincs hozzá már energiája, részben azért, mert alkatilag – és ez a könyv egyik fő mondanivalója is – képtelen volt ennyire megnyílni. Halálát követően, amikor a hagyatékot átnéztem, megtaláltam egy nagyjából 50 évnyi levelezést apukám és az Ausztráliában élő édesapja és bátyja között, és ezeket átolvasva még inkább erősödött bennem az a meggyőződés, hogy ez egy releváns és közérdeklődésre számot tartó könyv lenne, így aztán belevágtam. A megfelelő író megtalálása több mint 1 évbe tellett, de azt gondolom, hogy

  Szántó T. Gábor személyében olyan valakit találtam, aki nemcsak elképesztő mértékű munkát és forráskutatást végzett el és megértette, hogy mit is szeretnék elmesélni a könyvvel, hanem roppant empatikusan és szenzitíven állt a témához és képes volt szinte belebújni apukám bőrébe és fejébe.

  Elmondhatom, hogy ez egy meglehetősen felkavaró, drámai és meghökkentő könyv lett – de hát sajnos ez az igazság – ugyanakkor szerintem nagyon érdekes lesz azoknak is, akik egy tipikus 20-ik századi pesti polgári értelmiségi család és egy közismert zeneművész történetére kíváncsiak, és azoknak is, akik a korszak jazz történetét, azaz egyfajta történelmi és zenei korrajzot akarnak megismerni.

• Irk Réka / Jazz.hu: Mit tudhatnak az olvasók a szerzőről, Szántó T. Gáborról?
• Gonda Péter: Szántó T. Gábor (1966, Budapest) író, forgatókönyvíró, esszéista, a Szombat folyóirat főszerkesztője.
  Regényei: Édeshármas, Kafka macskái, Európa szimfónia, Keleti pályaudvar, végállomás,
  A jazzprofesszor.
  Könyveit tíz nyelvre fordították.
  1945 és más történetek című kötetének címadó elbeszéléséből a szerző és Török Ferenc rendező közös forgatókönyve nyomán világsikert aratott film készült 1945 címmel, mely húsz nemzetközi díjat nyert el, és negyven országban forgalmazzák.

• IR / Jazz.hu: A meghívóban ez olvasható: „A jazzprofesszor egy drámai életút és a modern magyar jazz regénye.” Tehát nem egy szimpla életrajzi leírás lett a 410 oldalas mű.
• Gonda Péter: Ahogy említettem, sajnos az önéletrajzi forma nem tudott megvalósulni. Egy száraz életrajzot nem szerettem volna, már csak azért sem, mert szakmai értelemben már mindent megírtak, elmondtak apukámról az elmúlt évtizedekben és

  ezzel a regénnyel az volt a célom, hogy Gonda Jánost, mint embert mutassuk be, azt az oldalát, amit senki sem ismert

  és amit mindig is gondosan titkolt a nagy nyilvánosság, a szakma, a barátok, sőt még valamennyire a család előtt is. Az, hogy mire vezethető vissza a rejtőzködő személyisége szintén kiderül a könyvből. Úgyhogy én onnantól kezdve, hogy elkezdtem dolgozni a könyvön, mindig is egy életrajzi regényben gondolkoztam és a kezdettől fogva erről beszélgettem az íróval, mivel csak ebben a formában volt lehetőség visszaadni apukám gondolatait és belső világát és bizonyos élethelyzeteket is csak így tudtunk rekonstruálni. A könyv fő és al-cselekményszálai mind valósak, de bizonyos szituációk, dialógusok és persze a belső monológok fikciósak, de én úgy érzem, hogy nagyon-nagyon közel járunk minden tekintetben az „igazsághoz”, már amennyiben ilyet ki lehet jelenteni.
  Nyilván az én emlékeim, érzéseim és gondolataim meghatározóak a könyv tekintetében és ezek persze szubjektívek valamennyire. Ugyanakkor a forráskutatás során számtalan interjút készítettünk barátokkal és egyben művésztársakkal pl. Köllő Miklós koreográfussal, Gyémánt László festőművésszel, Szabó István filmrendezővel, számtalan zenész barát kollégával Berki Tamástól - Kőszegi Imréig, Oláh Kálmánon keresztül. Leültünk régi barátnővel és persze apukám első feleségével - anyukámmal is. És mindezekhez hozzájött a páratlanul megmaradt levelezés is, úgyhogy azt hiszem, elég komplex képet és személyiségábrázolást sikerült megalkotnunk.
  Több rendező barátom egyébként azt mondta, hogy filmre kívánkozik az anyag. Meglátjuk, mit hoz a jövő…

• IR / Jazz.hu: Megkérdezhetem, hogy mivel foglalkozol?
• Gonda Péter: Szakmámat tekintve TV-s szakember és producer vagyok és az utóbbi időben virtuális élmények fejlesztésével is foglalkoztam, illetve más üzleti vállalkozásaim is vannak. Szóval a tartalom készítés és mesélés nem áll távol tőlem. Bár gyerekkoromban 8 évig zongorázni tanultam, de végül is sem elég szorgalmas, sem elég tehetséges nem voltam ahhoz, hogy professzionális zenésszé váljak, közepes pedig nem szerettem volna lenni. Ugyanakkor a jazz-zene és annak a szeretete véglegesen „megfertőzött” és beépült a zsigereimbe hiszen ebben a közegben nőttem fel.

• IR / Jazz.hu: Gonda tanár úr hagyatéka is a FSZEK Zenei Gyűjteményébe került, ahol a könyvbemutató lesz június 24-én. Miután nem túl nagy az Ötpacsirta Szalon, kell regisztrálni az eseményre?
• Gonda Péter: A belépés ingyenes, de a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. Regisztrálni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen vagy a (06-1) 411-5011-es telefonszámon lehet a résztvevők létszámának megadásával. A regisztrációról visszajelzést küldenek. A terem befogadóképessége korlátozott, ezért kérjük, ha mégsem tud valaki részt venni a rendezvényen, e-mailben jelezze, hogy ne vegye el mástól a részvétel lehetőségét.

• IR / Jazz.hu: Annyit előzetesen megtudhatunk, hogy a regényben felbukkannak azon zenészek, akik édesapád pályafutása során szerepeltek a hétköznapjaiban?
• Gonda Péter: Igen, felbukkannak, mivel ez egy rendhagyó műfajú könyv, hiszen egy regény, melyben valós szereplők vannak és valós eseményeken alapul. A regény apukám gyermekkorában kezdődik a háború előtt, és onnantól kezdve, hogy az 50-es években elkezdett jazz-zenével foglalkozni, a legtöbb zenész kolléga és barát feltűnik a könyvben, akik közül – szerencsére – sokan mai is velünk vannak.

• Irk Réka / Jazz.hu: Mire számíthat az, aki elmegy a könyvbemutatóra, kik lesznek a közreműködők?
• Gonda Péter: Két zongorista tanítványát Oláh Kálmánt és Romhányi Áront kértem meg a zenei közreműködésre, ezzel is szimbolizálva a könyv egyik üzenetét, miszerint apukám életében a szakma és a tanítványai legalább annyira, vagy talán még inkább meghatározóak voltak, mint a magánélete.
  A bemutató nagyobb részében pedig Szántó T. Gábor íróval és velem fog beszélgetni Gárdos Péter filmrendező, aki mesterműnek tartja a könyvet és pontosan érzi és érti annak a mondanivalóját. Gárdos Péter világhírű könyve a Hajnali láz, szintén a szüleiről szóló és fikciós elemeket is tartalmazó életrajzi regény és szintén az édesapja halálát követően előkerült levelezés adta a könyv gerincét. A könyve nagyon közel áll hozzám és sok mindenben inspirált, hogy megszülessen ez a mű apukámról.

2024. június 24. •  17:00   •    Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár / Ötpacsirta Szalon
A regisztráció kötelező

Fotók: Gonda Péter