Jim Rotondival grazi tanulmányaim során ismerkedtem meg 2010 környékén. Nagyjából egy időben érkeztünk a neves jazz tanszékre, ő professzorként, én diákként.
Volt szerencsém körülbelül másfél évig a fusion zenekarában játszani, amivel havonta felléptünk egy grazi klubban, valamint több nemzetközi fesztiválon is. A zenekarban egy idő után cserélődtek az ő általa kiválasztott fiatal zenészek, ezzel mindig helyet és lehetőséget adva újaknak.
Rendkívül támogató volt a diákokkal és rendszeresen hívott minket a termébe lemezeket hallgatni, valamint együtt játszani. A trombitásokat gyakran összehívta esti grillezésre, igazi közösségi ember volt.
Többször felléptünk vele fesztiválokon a saját trióm vendégeként is. Külön öröm volt számomra, hogy Nagykanizsára is eljött velünk játszani.
Kanizsa, Hotel Centrál bár jam session
Egy rendkívül jó humorú, viccelődő ember volt, amikor azonban felmentünk a színpadra, hihetetlen fókusz, elszántság és energia áradt belőle.
Mindig 120%-on kellett vele teljesíteni, egy Express vonathoz tudnám hasonlítani az érzést, amire vagy fel tudtál szállni, vagy ott hagyott téged.
Sokszor bíztatott, hogy menjek New Yorkba, üldözzem az álmaimat. Egyszer elmesélte, hogy ő egy fürdőkádban aludt fél évig, amikor odaköltözött fiatalkorában. Aztán később Ray Charles zenekarában kötött ki...
Egy udine-i lemezfelvételen az egyik kedvenc diákjának lemezén működtem közre, hihetetlen, amilyen komolyan vette azt a projektet is, játszott is velünk pár számban.
Graz, Stockwerk Club
Három éve elhívott Bolognába a Quartetjével két estét játszani, életem egyik legjobb hétvégéje volt.
Terveztem vele egy saját lemezfelvételt készíteni, illetve jövőre Londonba elhívni zenélni. Sajnos erre már nem kerülhet sor, de a csodálatos játékára és kompozícióira mindig emlékezni fogunk...
Számos saját lemezén kívül a fantasztikus One For All zenekar oszlopos tagja volt, ami rengeteg zenészt inspirált az elmúlt 30 évben.
A világ egyik legjobb jazztrombitását veszítettük el, akit megdöbbenve gyászol a szakma, halála pótolhatatlan veszteséget jelent.
Ezeket a sorokat írva döbbentem rá igazán, hogy mennyit tanultam tőle, amiért örökre hálás leszek.
James Robert Rotondi
1962. augusztus 28. – 2024. július 7.
Fotó: Halász Gyula archívum