November elején megjelent a 2023-as Grammy-díjra jelöltek névsora, majd február 5-én Los Angelesben, a Crypto.com Arénában átadták a Grammy-díjakat.
Háromnapos improvizációról szóló eladássorozatra készülnek különböző műfajok jeles képviselői a Magyar Zene Házában március elején.
A sokszor elkoptatott közhely ezúttal abszolút igaz, hogy Paul Motiant nem kell bemutatni, munkássága a hazai jazzbarátok számára is jól ismert, mert nemcsak lemezeken, de koncerteken is számos alkalommal csodálhattuk meg játékát. Így aztán mi is fejet hajthatunk előtte ennek a lemeznek a meghallgatásával, ami 2021-ben, a dobfenomén születésének 90-ik évfordulójára emlékezik.
Szoros a határidő, mert február 20-ig lehet jelentkezni a versenyre, tehát be kell adni a versenyműveket.
A jegyek többsége már a koncert előtti napokban elkelt, így a legutóbbi Harmónia jazzpénteken a szokásosnak mondható telt ház előtt lépett fel megújult Jazz Latin Syndicate zenekarával Elsa Valle a Budapest Jazz Clubban. A több kényszerű személycsere után kialakult felállásban a szaxofonos Soso Lakatos Sándor első alkalommal játszott együtt az énekesnővel, a többiek, a zongorista Oláh Krisztián, a bőgős Hárs Viktor és a dobos Fábry Adonisz több alkalommal is feltűnt Elsa formációiban.
A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban február 3-án, PÉNTEKEN 20:00 órai kezdettel bemutatja: Borbély Balkán Jazz Project feat. Farkas Zoltán "Batyu"
Ahogy már a beharangozóból és a verseny eredményeiből kiderült, nemcsak két zenekar versenyzett a Müpa tehetségkutatóján, hanem összesen a háromnapos megmérettetésen 6 zenekarnak jutott erre lehetőség.
Mindig érzünk némi lelkiismeret furdalást, amikor a nem amerikai (vagy hazai) jazz kerül a figyelmünk körébe, mert a műfaj (szerencsére) már annyira elterjedt a világon, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja a különféle nemzeteknél felbukkanó kiválóságokat. Ezen segít az ECM kiadó, amely elsősorban az európai jazzre fókuszál, és nem szabad elfelejteni, hogy a BMC Records is publikál olyan lemezeket, amelyeket nem hazai jazzerek jegyeznek – akár még részben sem.
A tavalyi Opus premier, majd az idei váci JazzMine és a szentendrei Barlang klub után csütörtökön a Budapest Jazz Clubban mutatta be a Borbély Műhely a BMC gondozásában megjelent legújabb, „Az éjszaka csodái” című lemezét. A borítón ugyan a külföldi terjesztés miatt a Mihály Borbély Quartet neve szerepel, és a cím is angol fordítást kapott, „Miracles of the Night”. Az ezredforduló táján alakult formáció az alapítóra utaló szellemes neve valóban külön lábjegyzetet igényelt volna, de a lényeg, a zene, szerencsére értő fülekre találhat a határokon túl is. A múlt héten erről a BJC nemzetközi közönsége is komoly visszajelzést adott.
A háromnapos esemény végén eredményhirdetésre került sor a Müpában online. A zsűri minden zenekart hasznos útravalóval látott el, melyet a későbbiek folyamán biztos kamatoztatni tudnak.
Idén már 16. alkalommal kapnak fellépési lehetőséget fiatal jazz-zenészek, hogy bemutassák országnak-világnak, mit várhatunk a jazzben a jövő nemzedékétől. Első nap nem kellett csalódnia, aki eljött, élmény volt végighallgatni a két zenekar koncertjét.
Új sorozatot indítunk el 2023-ban. A klubokba, fesztiválokra járó jazzt kedvelő közönség a zenészekről csak-csak tud informálódni a világhálón keresztül, de azokról a hangszerekről semmit nem tudunk általában, amin játszanak a muzsikusok. Most itt az alkalom, hogy a jazz-zenészek – minket csak ők érdekelnek – mesélhessenek egy kicsit arról a tárgyról, amivel talán egész életükben több időt töltöttek, mint embertársaikkal. Miért fontos számukra, mit kell tudni róla, mi a kiválasztás alapja. Kérésemre közérthetően, valóban nem a zenész a zenésznek, hanem a zenész a közönségének mondja el a legfontosabbakat a hangszeréről.
Budafoki és bukaresti felhívások jelentek meg fiatal zenészeknek.
Megjelent Berki Tamás énekművész első könyve, Hangszálak címmel. A cím nem fedi az életrajzi elemeket sem nélkülöző történetmeséléseket. Ahogy a Berki Tamás koncertekre járó közönség megszokhatta, ott énekelve, a könyvben pedig írásban mondja el - a néha saját magával vitatkozó, párbeszédbe bocsátkozó író - az életét. Az ajánló teljesen szubjektív lesz.
Madeleine Peyroux nem tartozik a „könnyű műfaj” leismertebb előadóinak sorába, miközben egyike a dalművészet legnagyobbjainak. Nincsenek sztárallűrjei, közel az ötvenhez is az a kedves, egyszerű, melegszívű „kislány”, mint volt utcazenészként a 80-as évek Párizsában. Pedig közel tucatnyi sikeres lemezzel a háta mögött komoly rajongótáborral rendelkezik világszerte – így hazánkban is.