fbpx

100 éves lenne Barney Kessel – a jazzgitárosról Juhász Gábor mesél

2023. október 17.

Juhász Gábor mesél arról, mit jelentett neki a gitáros Barney Kessel. Aki a zenei nyelvén is kíváncsi, mit gondol róla, ők pénteken meg is hallgathatják élőben.

Barney Kessel 100

Bagi Pista bácsi mutatott először Barney Kessel felvételt nekem. A nyolcvanas évek közepén voltunk Pécsen. Akkoriban már jártam jazzfesztiválokra, művelődési házakba jazzkoncertekre. Lelkesen vettem fel kis magnómmal a rádióban leadott jazzlemezeket. A kedvencem akkoriban a Weather Report, Keith Jarrett és Miles Davis volt, de természetesen tudtam, hogy mélyebbre kell ásnom, ha meg akarom ismerni azt a zenét, amit mindenáron meg akarok ismerni. Bagi Dani barátom zongorista volt. Ő a Leőwey Gimnáziumba járt, én a Széchenyibe. Dani akkor már nagyon jól zongorázott Oscar Peterson stílusában. Adta magát a lehetőség, hogy csatlakozzam hozzá és az Ifjúsági Házban hozzunk létre egy jazz teaházat. Ez így is történt. Zeneileg ott nőttem fel. Dani azóta történész professzor lett, minimum docens, az is lehet, hogy még több (nem ismerem ki magam a címekben, rangokban). Dani apukája volt Pista bácsi. Sikeres pécsi ügyvéd. Utálta a kommunizmust és remekül zongorázott, főleg swingeket. Óriási lemezgyűjteménye volt. Többször voltam lemezhallgató szeánszon nála. Ott hallottam először Lester Youngot, Ben Webstert, ő mutatta meg Joe Pass gyönyörű felvételeit. Ő mondta, hogy Oscar Peterson Joe Pass előtt Herb Elliss-szel, azelőtt pedig Barney Kessel-lel játszott. Nosza hallgassunk Barney Kessel-t! Az a gitárhang rögtön elvarázsolt. Volt egy Anita O’Day lemezem kazettán, utánanéztem és azon is Barney Kessel gitározott. Imádtam.

Vajon vannak-e most is ilyen úriemberek, mint Pista bácsi volt, akik rajonganak a jazzért és valós információkkal látják el a fiatalokat? Szerintem vannak. Ismerek párat.

Nem is tudtam, hogy Barney Kessel apai felmenői magyarok voltak. A net szerint Kessel zsidó családba született, apja cipőkereskedő volt, aki emigrált Magyarországról. Ez megmagyarázza, hogy miért öltözött annyira extravagánsan és mégis ízlésesen. Egy cipőkereskedő fiának érteni kell a ruhákhoz, színekhez, stílusokhoz.

Egy olyan lelkes jazzrajongónak mint amilyen én is vagyok, nagyon érdekes, hogy egy-egy példaképnek ki volt az apja, anyja, de a jazz története szempontjából természetesen az az igazán érdekes, hogy ki volt a zenei előzménye. Barney Kessel esetében nyilvánvaló, hogy az előkép Charlie Christian volt. Ezzel természetesen nem volt egyedül. Az elektromos jazzgitározás nagyjai az ötvenes-hatvanas években mindannyian a huszonnégy évesen elhunyt tragikus sorsú zsenit, Charlie Christiant tekintették példaképüknek. Charlie Christian után Wes Montgomery, Jim Hall, Joe Pass, Kenny Burrell, Herb Ellis és természetesen Barney Kessel tartoztak az első jazzgitáros generáció óriásai közé. Kessel az ötvenes évektől az egyik legkeresettebb stúdiózenész volt a nyugati parton. Gondolom sok-sok ezer felvételt készített, ezernyi lemezt, sok száz filmzenét. Állítólag évtizedekig ő volt az első telefonhívás Los Angelesben, ha elektromos gitárosra volt szükség.

Egyszer az A38-on játszottam a triónkkal Michael Landau zenekara előtt. Sokat beszélgettünk. Ő mesélte, hogy hosszú évekig ő volt a második telefonhívás Los Angelesben. Az első a Toto együttesből ismert Steve Lukather volt, Landau jó barátja. Ez persze évtizedekkel Kessel időszaka után volt, akkor amikor a film- és lemeziparban a rockzene hangzása dominált. Mindenesetre a felkészültségről, igényességről és teherbírásról hasonló élményeik lehettek, mint az ötvenes-hatvanas években Barney Kesselnek és kollégáinak.

Kessel több, mint ötvenéves pályafutása alatt rengeteg zenei stílust és műfajt érintett, de mindvégig hűséges maradt a hamisítatlan jazz hangzáshoz, jazz lüktetéshez.

Hallgatom Kessel lemezeit a Spotify-on, egyiket a másik után. Eszembe jut, hogy most nekem semmilyen komoly munkát nem kell azért tennem, hogy megszerezzem ezeket a felvételeket, nem úgy, mint anno Bagi Pista bácsinak. Neki, túl a nyilvánvaló költségeken, még ki is kellett játszani az embargót és a szovjetrendszer gyanakvását. Nekem már a Spotify időrendi sorba rakja a lemezeket. Ez nagyon jó! Pista bácsi még maga készítette a katalógusát a lemezekről. Igaz a Spotify nem mondja meg, hogy ki a nagybőgős a lemezen például. Csak a főhős, a húzónév számít, hogy ki a zenekari kolléga, ki a szerző, már nem szempont. Mindenesetre rájövök, hogy a nagybőgős Ray Brown.

Miután kilépett az Oscar Peterson Trióból, Kessel több albumot is készített Ray Brownnal és Shelly Manne-nel „The Poll Winners” (A Listavezetők) név alatt, mivel saját hangszerükön mindhárman gyakran lettek elsők a két ikonikus jazzmagazin, a Metronome és a Downbeat olvasóinak népszerűségi listáján.

A korai ötvenes évek egyik legsikeresebb énekes-színésznőjét, Julie Londont leghíresebb, milliós példányszámban elkelt dalán, a „Cry Me A River”-en egy szál gitár kíséri – és az az egy szál lehelet finomságú gitár Barney Kesselé.    

És akkor eszembe jut, hogy tavaly lett barátom Ray Brown jr., Ray Brown és Ella Fitzgerald nevelt fia. A már hetven feletti Ray éppen Ukrajnából, Zaporozsjéből jött hozzánk átmenetileg csellista feleségével Nataljával. Mivel bombázták a városukat. És akkor végigfut az agyamon, hogy Kessel apja vajon mi elöl kelhetett a nagy útra a harmincas években, maga mögött hagyva mindent. Mintha a világ nem tanulna korábbi hibáiból, bűneiből.

Legalább tanuljunk a pozitív példákból, például Barney Kessel gigantikus és nagyszerű életművéből!

A jazz iránt érzett szeretetét és elkötelezettségét mi sem tanúsítja jobban, hogy amikor Kaliforniában betegre kereste magát azzal, hogy popzenészek, mint a The Monkees vagy a Beach Boys lemezfelvételein gitározott, hirtelen besokallt és visszatért eredeti szerelméhez, vállalva annak anyagi következményeit. Emlékezetes megjegyzést tett, miután a Columbia filmstúdió zenekarának tagjaként két és fél órán keresztül molyoltak a „The Beat Goes On” című egy akkordon alapuló számon: „Soha nem játszott ennyi ember ilyen keveset ennyire sok pénzért.”

Nagyon örülök, hogy születésének századik évfordulója kapcsán a mi triónk emlékezhet meg a huszadik század egyik legnagyobb jazzgitárosáról. A koncerten trió társaim, Kovács Zoltán nagybőgőn és Jeszenszky György dobon. Szerencsés vagyok, hogy évek óta együtt játszunk! Meghívtam a koncertre vendégművésznek a világhírű Amadinda együttesből ismert kollégámat, Holló Aurélt. A vibrafon és az elektromos gitár csodálatos egybefonódásával idézzük meg az ötvenes-hatvanas évek jazzhangzását. Azokból a darabokból válogattunk a koncertre, amiket Barney Kessel is lemezre vett. Ezzel tisztelgünk a zseni nagysága előtt.

Juhász Gábor Trió feat. Holló Aurél // Barney Kessel centenárium • 2023. október 20. • 20:00 • Budapest Jazz Club

 

Fotó: YT

 

 

 

© 2019-24 MagyarJazz / Jazz.hu szakmai jazzportál, szeretett műfajunk, a JAZZ szolgálatában. All Rights Reserved. • Készítette és kiadásért felelős személy: Irk Réka • Kiadó: Jazzponthu Kulturális Alapítvány • 1122 Budapest, Maros u. 28. • Adószám: 19345684-1-43
Az alapítványnak adományt az alábbi bankszámlára köszönettel fogadjuk: 10700770-73692180-51100005