Nem emlékszem rá, hogy mikor ismertem meg személyesen Pétert, valószínűleg több mint 30 éve, a 90-es évek közepén történhetett. Több évtizeden át írtuk lemezkritikáinkat a Gramofon folyóiratba, számtalan jazzkoncerten találkoztunk, műsorokat készítettünk a Civil Rádió számára, azzal is megtisztelt, hogy vendége lehettem egy teljes adásban, ahol alkalmam volt kedvenc lemezeimet is bemutatni. Már akkor megtudtam, hogy zenei ízlésünk is hasonló, hiszen Ő is nagyra értékelte a műfaj legéletképesebb mainstream irányzatát és annak repertoárját. Szóvá is tette, hogy nem feltétlenül minden hangszeres művész egyben avatott komponista is, és egyáltalán nem szégyen olyan sztenderdeket játszani, mint a kedvencei közé tartozó East of the Sun, Doodlin', In Love in Vain, Whisper Not vagy Nature Boy.

Nagy élvezet volt Vele beszélgetni nemcsak zenei kérdésekről, de akár olyan politikai vagy közéleti kérdésekről is, mint a brit monarchia jövője (amiről tévé vitában is szerepelt), vagy éppen az 1956-os forradalom elemzése. Péter ugyanis a londoni magyar emigráció egy másik jelentős képviselőjével, Sárközi Mátyással (aki Molnár Ferenc, a Pál utcai fiúk szerzőjének unokája, maga is jelentős író) egy lebilincselően érdekes könyvet publikált A szabadság hullámhosszán címmel. Ezt mindketten dedikálták nekem. Péterrel könnyű volt közös témákat találni, nemcsak imádott műfajunk okán, de – már csak szinte azonos életkorunk, zenei ízlésünk – miatt is. Ahogy a közhely mondja: „fél szavakból, olykor félhangokból is értettük egymást”. Mindig lelkesen csatlakoztam az olyan ötleteihez, amelyek fontosságát én is éreztem, de nem volt bennem elég kurázsi, hogy nyilvánosan felvessem. Jellegzetes példa, hogy a jazzkritika fontosságát már nyomtatásban 20 éve is felvetette, amihez magam is hozzászóltam, éppen úgy, mint az elmúlt években honlapunkon.

Számtalan jazztémájú írásának megkoronázása a barátjával és munkatársával, Kerekes Györggyel együtt készített „A jazz évszázada” c. vaskos kötet, amely tulajdonképpen a digitális korszak felé történő nyitást képviseli! Minden bekezdéshez, alfejezethez járul egy-egy YouTube-link, összesen közel nyolcszáz hangminta. A fejezetek közötti hangzó példákkal Cseke Gábor zongorajátéka illusztrálja a jazzben használatos alapfogalmakat (pl. hangközök, skálák, improvizációs módok). Igazi hézagpótló munka, amely jól mutatta azt, hogy Péter korát megcáfolva pontosan ráérzett a jövő kihívásaira...

 Ami a jazzt illeti, azt hiszem, hogy értékelte hozzáértésemet, mivel a műfaj leglelkesebb rajongói is csak kevés információval rendelkeztek az ismert okok miatt. Ő viszont hihetetlen tájékozottsággal bírt, amit aztán sokféle módon osztott meg velünk: pl. a honlapunkon rendszeresen megjelenő „A nagy elődök” c. sorozatban. Ámulva hallgattam a brit jazzről tartott ismertetőit, hiszen be kell vallanunk, hogy mi itt elsősorban az amerikai jazz bűvöletében éltünk.

Büszke vagyok, hogy Pétert követően magam is megkaptam a Pernye András életműdíjat, amit ő hatványozottan kiérdemelt.

A Harmónia Jazzműhely vezetőjeként se szeri se száma azoknak a jazz muzsikusoknak és énekeseknek, akiket ő hozott Magyarországra és tudtunk arról is, hogy milyen sikereket arattak az általa Londonba „exportált” hazai nagyságok. (Nem mulasztotta el részletes beszámolók közzétételét a külhoni sikerekről.)

Megtisztelő volt számomra, hogy amikor honlapunk, a Magyarjazz.hu 2019 tavaszán elindult, az elsők között hívott meg a munkatársak közé. Emlékszem, amikor a MoM központban több „ülést” is tartottunk ez ügyben. És mély fájdalommal konstatálom, hogy utoljára a szerkesztőség vidám találkozóján, június 8-án találkozhattam vele. Kitüntető volt számomra, hogy éppen ezen a találkozón az általa (is) szponzorált, egyben a produceri tevékenységet is ellátott „No Blues on the Danube” c. lemezalbummal ajándékozott meg és kért fel arra, hogy ajánlót írjak róla honlapunkra... Fogalmunk sem volt arról, hogy utoljára látjuk egymást...

 Jazz.hu szerkesztőségi csapatépítés

Itt a búcsú ideje:  Drága Péter! Köszönjük önzetlen munkádat, kedves, mindig segítőkész hozzáállásodat, szerény, szívélyes mivoltodat, és finom humorodat!  Isten veled, nyugodj békében!