A pünkösdi hétvégén immár tizennyolcadik alkalommal került megrendezésre a Református Zenei Fesztivál. A nagy múltra visszatekintő rendezvényen péntektől kínáltak a belváros népszerű egyházi és világi találkozópontjain, a Kálvin téri templomban, a Ráday utcában és a Bakáts téren a páratlanul gazdag református zenei hagyomány bemutatása mellett az igényes zene iránt érdeklődő közönség figyelmét felkeltő ingyenes programokat, melyek között évek óta a jazz is helyet kap. Az utolsó tavaszi szombaton a Kálvin Kamara Kertben már délután 2 órától elkezdődtek a koncertek, a zenekarok este hétig, az utolsó kezdetéig óránként váltották egymást, végül az estébe hajló jazzdélután házigazdája Bágyi Balázs maga is fellépett zenekarával.
Majd pontosan egy év után egykor a jazz „hétköznapjaiban” is rendszeresen résztvevő Regály György újra életjelt adott. Az LFZE Jazz Tanszékének művésztanára tavaly májusban közelgő 60. születésnapját ünnepelve adott koncertet az alkalomra összeállt akusztikus zenekarával a Mixát Udvarban, múlt szerdán a komoly múltú, még Babos Gyulával alapított, azóta létszámban és összetételben többször változott, viszont kezdettől a jazz és a különböző elektronikus zenei stílusok fúzióját játszó Dig It All formációjával tért vissza a Krúdy utcai komplexumba. Ebben, a már több éve együtt játszó felállásban a konziban 1987-ben vele végzett Mohai Tamás gitároshoz két tehetséges fiatal, a basszusgitáros Bartók Vince és a dobos Hidász Tamás csatlakozott.
Jómagam eléggé „nagyfogyasztónak” minősülök a jazzkoncertek vonatkozásában, de olyan esemény, amit még évek múlva is öröm felidézni, nem igazán sok akad. Diana Krall legutóbbi fellépése az Arénában igazán ezek sorába tartozik.
Hihetetlen kínálat fogadta a jazzkedvelőket az idén tavasszal, ami valóban azt jelenti, hogy a magyar főváros felkerült Európa jazztérképére. Ebben oroszlánrészt vállalt a Jazzfest Budapest 2023 fesztivál, amelynek impozáns adatait éppen az itt tárgyalandó koncert előtt tudhattuk meg Kleb Attilától, a rendezvénysorozat „spiritusz rektorától”.
Április 26-án az Eiffel Műhelyházban egy egyre fényesebben ragyogó csillag, Lizz Wright koncertjével indult és május 17-én az Erkel Színházban egy fényét több évtizede változatlanul őrző állócsillag, Stacey Kent fellépésével zárult a második alkalommal megrendezett JAZZFEST BUDAPEST. Az álomnyitány után a háromhetes koncertsorozat mindegyik napja a jazz ünnepévé vált, a fesztivál álomzáróján is ennek a sokszínű zenének talán az egyik legnépszerűbb, igen sokakat vonzó populáris válfaját ünnepelhettük. A Grammy-díjra jelölt énekesnő ezúttal a szólistákkal, köztük férjével, Jim Tomlinson szaxofonossal és fuvolással, és Hofecker Mátyással, jelenleg Londonban élő bőgősünkkel kiegészült óbudai Danubia Zenekar kíséretével brazil estet ígért.
A JazzFest Budapest múlt csütörtöki programjai között a Fonóban egymásután két koncert is szerepelt. Este héttől Borbély Mihály Balkán Jazz Projectje kezdett, majd a zenekarhoz csatlakozott Dresch Mihály, a szünet után, a második részben az olasz szaxofonos, Enzo Favata The Crossing formációja következett Lukács Miklóssal, és a végén egy nagy pillanatokat hozó, közös örömzenélésre is sor került a ráadások közepette.
Avishai Cohen utolsó itt járta óta megjelent „Shifting Sands” című lemeze tovább növelte hazai rajongóinak amúgy is népes táborát, így az évek során többször változó felállású formációi budapesti törzshelyévé vált MÜPA legnagyobb, egész pontosan 1656 főt befogadó Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme után, az Erkel Színházban is teltház előtt játszhatott. A JazzFest Budapest múlt keddi koncertjén az ország legnagyobb, 1819 ülőhellyel rendelkező nézőterén, a felső karzaton és a kakasülőn sem maradt üres hely. A változatlan népszerűség mellett, Cohen triójában azonban történt egy változás. A már jól ismert, hazai formációkkal is fellépett 41 éves azerbajdzsáni zongorista, Elchin Shirinov helyére, a zenekar átlagéletkorát jelentősen csökkentő, szintén azeri, 27 éves Guy Moskovich került, még a karantén alatt megismert, vele először kényszeredetten a virtuális valóságban játszhatott 22 éves Roni Kaspi változatlanul őrzi helyét a doboknál.
Nem tudom, van-e annyi jazzklub más városban, mint New Yorkban, igaz 8 millióan élnek a metropoliszban, illetve afelett jóval a be nem jelentett „turisták” aktív közreműködésével. A második része következik a Jazzkalandok New Yorkban beszámolónak.
Alig ocsúdtunk Brahem álomzenéjéből, a JazzFest Budapest következő napján máris egy másképp csodálatos koncert várt ránk. A basszusgitárosként és bőgősként csaknem félévszázada a világ legjobbjai közé sorolt, négyszeres Grammy-díjas Stanley Clarke múlt szombaton fiatal zenekarával extázisba vitte az Erkel Színház közönségét.
Egyesekben talán megütközést kelt, hogy egyszerűen "lejancsikázom" a magyar jazzszíntér egyik legtehetségesebb zongoristáját, de miután édesapját, a jazzbőgő nagymesterét Jancsiként tartja nyilván a közönség, és egyébként is ez jazz magazin, hát engedtessék meg.
Nem tudom, van-e annyi jazzklub más városban, mint New Yorkban, igaz 8 millióan élnek a metropoliszban, illetve afelett jóval a be nem jelentett „turisták” aktív közreműködésével.
A Budapest JazzFest múlt pénteki programkínálatában kétségtelenül Anouar Brahem koncertje váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Az oud, azaz az arab lant mestere legutóbb 2021 novemberében a MOMkultban adott kvartettjével emlékezetes, teltházas koncertet. A másfél év alatt, látogatásának köszönhetően, a kortárs jazz harmóniáival ötvözött arab-andalúz zenéjének azóta jócskán nőtt a tábora, így a Zeneakadémián is teltház fogadta.
Üde színfoltot hozott a JazzFest programjai közé utólag bekerült, magát gitáron kísérve saját szerzeményeit éneklő Marija Csuprinenko Hunyadi térre meghirdetett, péntek délutáni koncertje.
Nem először járt nálunk, tavaly például fellépett a 40 országból 75 dokumentumfilmet bemutató Verzió fesztivál megnyitó estjén a Trafóban. Most a fesztivál támogatói között szereplő Cseh Intézet meghívására érkezett, és csütörtökön a vége felé be is szállt a Fonóban a pikáns és egyedi, közös improvizációkra épülő zenét játszó Tara Fuki hölgyduó koncertjébe.
2011. novemberben az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciája jószolgálati nagykövete, Herbie Hancock kezdeményezésére április 30-át az embereket a világ minden táján közelebb hozó, a kultúrák közötti párbeszédet és megértést erősítő jazz nemzetközi napjává nyilvánította. Már a következő évben is koncertek ezreit rendezték világszerte, a Nemzetközi Jazz Nap az elmúlt évtizedben a világ legnagyobb jazz ünnepévé vált, melyhez 2014-ben hazánk is csatlakozott. Azóta minden évben számos helyszínen, utcákon és tereken, a kis kluboktól a Művészetek Palotájáig rendezett ingyenes koncerteken mi is a globális ünnep részesévé válhattunk.