A májusban 75. életévét betöltő zongorista-zeneszerző komoly egészségi problémájáról nyilatkozott a The New York Times-nak
Új támogatásokat hirdetett az NKA. Az NKA Könnyűzene Kollégiumának 2020. október 13-án közzétette új pályázati felhívásait. Van közöttük alkotói támogatás, koncert, hang- és videófelvétel, előadások és táborok támogatása.
Október 16-án ünnepeljük a Dalszerzők napját. Ez alkalomból hirdetett versenyt az Artisjus.
Városi zenei koncepciók megvalósítására írt ki pályázatot az NKA Hangfoglaló Program. Főleg a városi önkormányzatoknak van lehetőségük benyújtani pályázatot november 18. éjfélig.
A 12 évvel ezelőtt elindított fesztivál azt tűzte ki célul, hogy a zenét, a zenészeket, a zenekedvelőket segítse, és ápolja az élő zenei élmény iránti éhséget az előadók és a közönség részéről is. A The Voicengers fesztivál olyan fiatal művészek munkáját támogatja, akiknek a művészi útja már elindult. Idén Dés András volt a fesztivál magyar vendége. Tavaly szeptemberben Magyarországon is élvezhettük a workshopokat, jam sessionöket és koncerteket a Fonóban.
A műfaj évszázados történetében ez az egészen egyéni hangvételű zenész olyan jelentős hatást gyakorolt a zongoristákra, mint Miles Davis a trombitásokra vagy John Coltrane a szaxofonosokra. Az intellektuális jazz legnagyobb képviselője olyan lírai, árnyalatgazdag, „impresszionista” stílust fejlesztett ki, amelynek visszafogott, melankolikus hangvétele merőben eltért az akkoriban népszerű virtuóz jazzpianistákétól. Játéka az egyensúlyt kereste a szenvedély és az értelem között.
Szeptember 3-ára virradóra meghalt Kósa Zsuzsa. A szomorú hírt húga osztotta meg a közösségi portálon. Az 1968-ban a jazztanszakon elsőként végzett három énekesből – Kósa Zsuzsa, Miklósi Péter, Papp Márta – őt tartották a legnagyobb tehetségnek. Legtöbbet talán a Benkó Dixieland Banddel koncertezett, de fellépett a Vukán trióval, Pege Aladár, Kovács Gyula, Gallusz György zenekaraival, és ahogy mondani szokták, még sokan másokkal. Az 1943-ban született énekesnő állapotáról már augusztusban aggasztó hírek érkeztek, betegsége súlyosbodott, végül álmában érte a halál.
Most vált aktuálissá 1981-es lemezének címe: Voice from the Past. Elment a jazz bőgőzés egyik legsokoldalúbb és legnagyobb hatású képviselője, 85 éves korában elhunyt Gary Peacock.
Idén is meghirdeti tehetségkutató versenyét a Magyar Jazz Szövetség. Legjobb kitűnési lehetőség! Idén hatodik alkalommal hirdeti meg az MJSZ ezt a versenyt, ahonnan már Hász Eszter, Richter Ambrus, Rafael Mário, Raboczki Balázs, Oláh Krisztián is győztesként kerültek ki, a 2020-as verseny abszolút győztese pedig Horváth Albert lett. Érdemes megnézni a videót, amiben Hász Eszter, - aki 2019-ben lett szakmai díjas,- el is mondja, mit kapott a versenytől, a 2020-as győztes Horváth Albert pedig, hogy mit vár ettől a díjtól.
Jóllehet Rózsa Miklós munkásságát nehezen lehetne a jazz műfajjal szoros összefüggésbe hozni, de hasonlóan más amerikai zeneszerzőkhöz, az ő kompozícióiban is tetten érhető a jazz hatása. Tekintettel arra, hogy sok évtizedet töltött Hollywoodban óhatatlanul kapcsolatba került olyan nagy személyiségekkel, mint Ira Gershwin, Leonard Bernstein és mindenekelőtt André Previn. A Down Beat hasábjain is lehetett találkozni nyilatkozataival különféle zenei kérdésekről. Mindezek indokolják, hogy halálának negyedszázados évfordulóján mi is megemlékezzünk a három Oscar-díjas nagy magyar zeneszerzőről.
A modern jazz születésének több ikonikus figurája megfogalmazta: „valamennyien Parker köpenyéből bújtunk elő”. A szaxofonos alig másfél évtizedes tényleges pályája ellenére grandiózus zenei örökséget hagyott maga után, nemcsak mint hangszeres művész és komponista, de az egész műfajra gyakorolt hatását tekintve is. Amikor elhunyt, New York utcáin, a házfalakon hatalmas feliratok hirdették, hogy „Bird él”.
Száz éve, pontosabban 1920. augusztus 29-én született Kansas Cityben a modern jazz legmeghatározóbb egyénisége, az altszaxofonos Charlie Parker. A róla szóló megemlékezést „A Jazz Évszázada” című jazztörténeti könyv társszerzője, a Harmónia Jazzműhely alapítója, Pallai Péter írta.
A Hangfoglaló ismét pályázatot hirdetett a pályájuk elején járó, színpadi tapasztalattal és saját zenékkel is rendelkező, nem teljesen kezdő formációknak.
Ha az ember elég hosszú ideig él, sok emlékezetes találkozásra tehet szert. Jómagam igazán nem panaszkodhatom, és a nagy jazz zenészekkel kapcsolatos élményeim sorában is kiemelkedő Steve Grossmannal való egyórás beszélgetésem a Feneketlen tónál lévő Flamenco hotelben 2008. február 12-én, Müpa-béli fellépésének másnapján.
A kitűnő szaxofonos halála engem is megdöbbentett, csak Somogyvári Péter barátomnak lapunkban megjelent érdekfeszítő megemlékezése révén értesültem róla. Azonnal feltolultak a Steve-vel kapcsolatos emlékeim, amelyekről itt szeretnék beszámolni olvasóinknak, részemről ily módon emlékezve egy – sajnos bizonyos mértékben „underrated” – nagy jazz muzsikusra.
A szomorú hír hétfőre virradóra jelent meg, egyre többek által megosztva a Facebook hírfolyamán, köztük az egykori zenésztársak visszaemlékezéseivel. Steve Grossman a New York-i Glen Cove kórházban, augusztus 13-án, pénteken hunyt el, 69 éves volt. A halál oka még hétfőn ismeretlen volt, de azóta testvére, Myles Grossman is megerősítette, szíve hosszú betegség után leállt.
Május 1-jén elindult a Modern Art Orchestra vezetője, Fekete-Kovács Kornél által kitalált különös vírus. Egyszer majd hallhatjuk, hogyan lesz kilenc hangból sok hosszú zenemű. A kilenc hangot 10 zeneszerzőnek kellett továbbírnia, így biztosított lett a mutáció, ami ha nem szakad meg, akár végtelen is lehet. A zeneszerzők nem csak magyar jazz-zenészek közül kerültek ki, hanem komolyzenei és nemzetközi szerzők is vannak köztük.
Sajnos a fiatalabb generáció hírét is alig hallotta. Ennek feltétlenül oka, hogy hangzó öröksége sajnálatosan kevés, különösen a modern jazz vonatkozásában. Mégis a műfaj számtalan hazai művelője és rajongója őrzi emlékét és tartozik hálával neki és kortársainak annak kimunkálásáért, hogy a magyar jazz ma már valóban világszínvonalat képviselhet. Az e sorok írójával csaknem naprakészen egyidős Vajda Sanyi már több mint húsz éve az égi jam sessionök résztvevője.
A Müpa kiírása után, az NKA is pályázatot írt ki alkotói támogatásra, melynek beadási határideje augusztus 3. éjfél.
Májusban írt ki pályázatot az NKA a vészhelyzet miatt, koncerteket pótló, közönség nélküli felvétel készítésére és bemutatására. Magyarul egy-egy zenekarról videós felvétel készülhet, melyet egy választott intézmény honlapján, Facebook oldalán, egyéb online felületein tud bemutatni a nyertes pályázó, majd 1 hét múlva a zenekar is jogot kap rá, hogy a saját felületein reklámozza, megossza saját rajongó táborával.
A DownBeat etalon a jazz világában. Az 1934-ben Chicagóban alapított magazin kezdetben havonta, majd félhavi rendszerességgel megjelenő kiadványai milliókat vezetettek be a jazz világába. Az archív példányokból nyomon követhetjük a swing korszaktól a jazz történetét, meghatározó művészeinek életútját, és az új irányzatok születését. A világ legtekintélyesebb jazzmagazinja csaknem a kezdetektől helyt adott olvasói véleményének is, sőt év vége felé szavazásra hívta őket. Ebből alakult ki az azóta is a decemberi számokban megjelenő „readers poll”. Jóval később, az ötvenes években a havi megjelenéshez visszatért magazin augusztusi számaiban az adott év legjobbnak ítélt muzsikusairól, zenekarairól, és a mikrobarázdás lemezek elterjedésével az „év jazzlemezéről” már a szakújságírók is szavazhattak. A 68 évvel ezelőtt indított „critics poll” hamar népszerű lett mind a zenészek, mind az olvasók között.
A 20 éves Kecskeméti Zenészegylet ingyenes dalszerző és dalszövegíró tábort hirdetett
Jazz-zeneszerzőknek is lehetősége van a Müpa pályázatra zeneműveket beküldeni két kategóriában: zenemű kis jazzformációra és zenemű nagy jazzformációra.