Talán nincs is annál lehengerlőbb jelenség a jazz világában, mint amikor egy nő egy egyáltalán nem nőiesnek tartott hangszert ragad magához, és minden sztereotípiát legyőzve, bámulatos virtuozitással, muzikalitással és fantáziával szólaltatja meg azt. Ilyen jelenség Tia Fuller, a példás szólókarriert befutó szaxofonos, aki a Jazztavasz egyik vendégeként végre a Müpában is bemutatkozik.

Jane Monheit amerikai énekesnőt a New York Times kritikusa szerint fenomenális hanggal áldotta meg a sors, ennek megfelelően napjaink egyik legjobb és legfontosabb énekeseként tartják számon, a tengerentúlon Diana Kralléhoz mérhető népszerűségnek örvend.

Ida Nielsen dán basszusgitáros (és multiinstrumentalista zeneszerző) 2010-ben került be a zenei köztudatba, amikoris Prince meghívta zenekarába, a New Power Generationbe és a 3rdeyegirl nevű projektjébe. 2019-ben jelent meg Time 2 Stop Worrying (bout the weird stuff) című szólóalbuma, melynek anyagát május 3-án hallhatja a Müpa Jazztavasz közönsége.

Pallai Péter interjú-sorozata a magyar jazzvilág meghatározó zenészeivel.

Két nappal a jazz-rock úttörőjeként is emlegetett John McLaughlin gitárpápa húsvéti budapesti koncertje előtt egy fiatal magyar gitáros, Gotthárd Mihály is megmutatta kvalitásait és azt, hogy a fúziós műfajnak lehet még jövője Magyarországon.

Nagykanizsa a ’70-es évek óta a hazai jazz-élet egyik fontos központja. A város fénykorában két nemzetközi jazz fesztivállal büszkélkedhetett és két jazz klub is működött itt. Miközben Magyarországon egyre több lett a jazzfesztivál, addig a 35 fesztivált szervező helyi kulturális központ már nem szervez fesztivált. Helyette Jazzkanizsa néven egy napos nívós programmal próbálja annak hiányát betölteni.

A jazz több mint száz éves históriájának során számtalan remek lemez készült, szinte lehetetlen vállalkozás lenne ezeket mind bemutatni, különösen úgy, hogy azok ne valamiféle tematika szerint legyenek csoportosítva. Ebben a sorozatban a jazz fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű lemezek mellett, olyan felvételek is bemutatásra kerülnek, amelyek különlegesek és figyelemre méltóak. Lesznek olyan lemezek, amelyek stílusformáló hatásuk miatt fontosak, mások egy-egy jelentős személyiség munkásságának érdekes állomását reprezentálják, megint mások egy-egy, a fejlődés szempontjából talán nem a főirányhoz tartozó, ugyanakkor érdekes jellegzetességeket hordozó muzsikát tartalmaznak.

A Harmónia Műhely Alapítvány célul tűzte ki magának, hogy fiatal tehetségeket is bemutasson a Budapest Jazz Clubbal közösen rendezett koncerteken. Negyedévente van lehetőségük általában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói közül egy-két zenekarnak bemutatkoznia a közönségnek. Ez a lehetőség igen jelentős, mivel általában telt ház fogadja a fellépőket.

A Csillagvizsgálóban mindig egy fiatal tehetségnek adunk bemutatkozási lehetőséget.
 Sebestyén Patrikot februárban választották Az év fiatal jazz-zenészének, mégpedig a közönségszavazatok alapján. A versenyen már kitűnt azzal a fiatal trombitás, hogy talán ő működött legjobban együtt a zenekarral, sőt Elek Istvánnal külön duót is játszottak.

Áprilisban jelent meg Rafael Mário második lemeze, amit Rafael néven jegyez, és a címe „Black Butterfly”. A lemez bemutatóját az Opus Jazz Clubban tartotta. Az új lemez eltérő hangzású, mint a fiatal zongorista két éve megjelent első lemeze, a „My Hope”, de mindkettőt a Hunnia Records adta ki.  Az új lemez jóval modernebb, fúziós, az elektronikának nagy szerepet adó, énekesnővel és DJ-vel kiegészült zene. A lemezbemutatón a színpadi arculatra is - amennyire a hely engedte - odafigyeltek. A lemezborító piros színe megjelent több helyen is. Márioval egy rövid interjút is készítettem.

Az eredeti interjút 2010-ben Pallai Péter és Kerekes György készítette. Az azóta eltelt időről kérdezte Kerekes György a hazai jazz szcéna egyik legismertebb és legtekintélyesebb alakját, László Attilát.

2015. január 22-én, csütörtök este a kiváló alt szaxofonos nem először és reményeim szerint, nem utoljára lépett fel a BJC londoni iker klubjában, a turisták helyett a virtigli jazz közönséget vonzó 606-ban. Ez a koncert is része volt a két rangos klub között már évek óta nagy sikerrel folyó “cserekereskedelemnek”, amelyben partner a londoni Magyar Kulturális Központ és néhány önfeláldozó, de diszkréten névtelenséget kérő magyar jazzrajongó is.

1939-ben születtem igazi középosztálybeli körülmények közé: édesapám orvos volt, édesanyám muzsikus. Apám olyan gimnáziumba járt, ahol minden gyereknek legalább két hangszeren kellett tudni játszani, így megtanult hegedülni és trombitálni. A családban a zenei örökség anyai ágról való, édesanyám ugyanis Zeneakadémiát végzett. Bárdos Lajos tanítványa volt, énekesnő,  később pedig elsősorban énektanár lett.

Az Elsa nevű hurrikán egy trópusi ciklon, amely Kuba térségében képződött, Budapesten alakult hurrikánná és tegnap elérte a brit fővárost. De itt a meteorológiai érdeklődésű olvasó nyugodtan búcsút mondhat  ennek az írásnak.

Idén tizenkettedik alkalommal került sor a Jazz Showcase-re a Müpában, ahol a fiatalok kapnak bemutatkozás lehetőséget délután, este pedig feltörekvő zenekarok mutatják be zenéjüket egy-egy külföldi jazz művésszel. Összesen 9 zenekar kap lehetőséget délután, hogy betekintést nyerhessen zenei világukba a közönség. A fiatalok előadását egy 8 tagú neves zenészekből, szakértőkből álló zsűri figyeli, és közülük választanak ki egyet, aki a szakmai zsűri különdíját megkapja. Egy közönségdíjas is kikerül a fellépők közül, mert a közönségnek is lehetősége van szavazni, sőt akik jól meg tudják mozgatni kedvelőiket, azok az internetes szavazásra is buzdíthatnak a három nap folyamán.