Hozzáférhetővé vált a világhálón a szaxofonosból lett zongorista, Marc Copland tavaly december 22-én az Illusion Mirage kiadónál megjelent új szólólemeze. Copland 1971-ben még altszaxofonosként játszott együtt Chico Hamilton kvartettjében John Abercrombie gitárossal, és az akkor szövődött barátság több évtizedig tartó közös zenei alkotópályát indított el, melyet végül csak Abercrombie 2017-ben bekövetkezett halála szakított meg. A „John” az ötven éves barátság évfordulóján, a legendás gitáros emlékére készült.

Frissítve a megemlékezés, Berkes Balázs nekrológjával kibővítve olvasható a visszaemlékezés.  Gonda János a magyar jazzoktatás megteremtője március 10-én hunyt el hosszan tartó betegség után. A MagyarJazz felkért nyolc, a Gonda tanár úrhoz legközelebb álló muzsikust, akikkel a haláláig szoros kapcsolata volt, hogy meséljenek róla. Balázs Elemér, Bágyi Balázs, Deseő Csaba, Kőszegi Imre, László Attila és Márkus Tibor eleveníti fel emlékeit. Még két jazz-zenész nekrológját várjuk, közöljük, ahogy megérkeznek. Van egy kakukktojás is, lapunk főmunkatársa, szerzője, Márton Attila méltatása.

Mindig megvan a maga el nem hanyagolható kockázata annak, ha egy jazzgitáros szólólemezt akar készíteni. Óriási ugyanis a csábítás, hogy ez a lemez kellően lírai hangvételű, már-már behízelgően lágy és persze kifejezetten melodikus jellegű legyen. Az a helyzet, hogy ezt a csapdát csak kevesen tudták elkerülni, amiről persze nem tehet senki, hiszen a gitár, mint hangszer - itt most persze nem a rockban használt elektromos gitárokról van szó - történetileg is szorosan kötődött a lírához, kiváltképp az európai kultúrában. Még Joe Pass szólólemezein is érzékelni itt-ott némi ellágyulást, hogy Pat Metheny-ről már ne is beszéljünk, igaz, ő nemcsak szólóban, de trióban, kvartettben, kvintettben is gyakran vált lírába, sőt – leszámítva extrém produkcióit – ő maga is afféle lírai alkat.

Most kaptuk a hírt a Magyar Jazz Szövetség alelnökétől, Bordás Józseftől, hogy Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést adományozott neki Áder János. 

Az első évben, 2018-ban Berki Tamás, majd tavaly, 2020-ban Gayer Ferenc vehette át az új elnevezésű díjat. Idén is volt jelölt a jazz-zenészek között, ám nem kapta meg az elismerést. Azonban lássuk, az egy éve indított sorozatot, amelyben jazz-zenészeket faggattam arról az interjúk végén, milyen elnevezést adnának legszívesebben a Máté Péter-díjnak, hogyan neveznék át a számukra fontos, ám nem megfelelő névre átnevezett díjat.

November 24-én hirdették ki a 63. Grammy-díj jelöltjeit a 2021-es évre. Január 6-án érkezett a hír, hogy a 31-ére meghirdetett díjkiosztót átütemezik az egészségügyi szakemberek tanácsára március 14-ére.

Megbocsáthatatlan késéssel vettem észre, hogy március 2-án, 90 éves korában elhunyt az angol harsonás és zenekarvezető, Chris Barber. Lehet, hogy Magyarországon ez a név nem sokaknak ismerős, de ennek a csodálatosan kedves és szerény embernek köszönhető, hogy Amerikán kívül a legmélyebb gyökereket Angliában eresztette a blues, hogy az ötvenes évek első felétől a hatvanas évek elejéig ott élvezte páratlan reneszánszát a „trad” vagyis a tradicionális New Orleans-i jazz felújított formája.

16. születésnapi ajándék a Müpától, hogy március 15. éjfélig elérhetővé teszi HD minőségben koncertfelvételei egy részét.

Gonda János a magyar jazzoktatás megteremtője március 10-én hunyt el hosszan tartó betegség után. A MagyarJazz felkért nyolc, a Gonda tanár úrhoz legközelebb álló muzsikust, akikkel a haláláig szoros kapcsolata volt, hogy meséljenek róla. Balázs Elemér, Bágyi Balázs, Deseő Csaba, Kőszegi Imre, László Attila és Márkus Tibor eleveníti fel emlékeit. Még két jazz-zenész nekrológját várjuk, közöljük, ahogy megérkeznek. Van egy kakukktojás is, lapunk főmunkatársa, szerzője, Márton Attila méltatása.

Két jazz-zenész is szerepel abban a 1,5 perces klipben, amit Presser Gábor figyelemfelhívásnak szánt.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban március 12-én, PÉNTEKEN 17 órai kezdettel bemutatja ONLINE koncert: Szőke Nikoletta

89 éves korában elhunyt Gonda János, Széchenyi- és Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, tanár, aki a hazai jazz oktatás alapjait letette, megalapította először a jazz konzervatóriumot, majd a Zeneakadémia Jazztanszakát. Nyugodjék békében!
Kerekes György és Pallai Péter 2008-ban készült nagyinterjújával emlékezünk rá, ami egy korrajznak is beillik.

Ebben az évben is megrendezte az Év fiatal jazz-zenésze versenyt a Magyar Jazz Szövetség, ám zárt kapuk mögött. Szerencsére a közönség nem volt kizárva, sőt olyan sokan követték a BJC streaming adását, amennyien be sem fértek volna a klubba. A közönségszavazást is megoldották, az ötletgazda Pintér Zoltán, egy csoportot hozott létre, amibe belépve szavazhattak a koncert végéig a nézők.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?