A szaxofonos-zeneszerző-hangszerelő Varga Dániel hazánk egyik legígéretesebb fiatal zenésze, aki nem csupán hangszeres és elméleti képzettsége végett kiemelkedő figura, hanem a legkülönbözőbb zenei stílusokban való jártassága miatt is. Dani a jazz szaxofon alapképzés után zeneszerzés szakon végzi mestertanulmányát, mely kombináció már önmagában jelentős sokoldalúságról árulkodik. Külföldi és hazai koncertjelenléte mellett idén nyáron beválogatták az első Michael Brecker Nemzetközi Szaxofonverseny elődöntőjébe, ahol olyan nevek mellett fog szerepelni, mint például a nemzetközi szupersztár Alex Hahn. Ezenkívül nemrég megjelent Dániel zenekarának, a Moped Loewen-nek új lemeze is, a “Jazz Rock Orchestra”. Aki eddig nem ismerte eléggé Dánielt, annak (is) jó hír, hogy júliustól újból Budapestre helyezi át főhadiszállását Graz városából. Olvassák szeretettel beszélgetésünk esszenciáját:
Pleszkán Frigyes emlékére kiírt verseny kapcsán beszélgetünk Gayer Ferenc bőgőssel, aki a Budapest Ragtime Band vezetője, a Magyar Jazz Szövetség elnökségének tagja, a Heti TV-ben műsorvezető, a K11-ben szervezi a jazz eseményeket, emellett több zenekarban is bőgőzik és 2007-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével tüntették ki.
Tabányi Mihály kilencvennyolc éves korában, 2019. július 3-án meghalt. 1950-ben elnyerte az ország legnépszerűbb jazzmuzsikusa (dzsesszmuzsikusa) címet. 2008-ban készített interjút a híres harmonika művésszel Pallai Péter és Kerekes György.
Palásti Máté életfilozófiája, hogy nagyot kell álmodni. Nem elég a tehetség, még fontosabb a szorgalom, a hit, a célok kitűzése és azok elérése. Higgyünk neki, mert a legendás Benedetto cég hivatalos zenészeinek csapatához most már Máté is csatlakozott, Várady Andreas (2011) és Balogh Roland (2017) után. Épp a Balatonfüredi Gitárfesztiválon voltam, mikor bejelentette Máté a közösségi oldalán a nagyszerű hírt, és mint kiderült, a Balaton északi partján lakik, így az interjú hamar, a két város között létrejöhetett, Csopakon.
Pallai Péter interjú-sorozata a magyar jazzvilág meghatározó zenészeivel.
Pallai Péter interjú-sorozata a magyar jazzvilág meghatározó zenészeivel.
Idén is megrendezésre kerül a Lamantin Impovizációs Tábor Szombathelyen, június 23-29. között. Az idei a 17. alkalom, hogy a fiatal és kevésbé fiatal jazz zenészek számára lehetőség nyílik az ismerkedésre, jó nevű tanároktól és persze egymástól is tanulni. A tábor alatt rendezik meg a Lamantin Jazz Fesztivált, így minden este jobbnál jobb, külföldi és hazai sztárok koncertjei színesítik a programokat.
Pallai Péter interjú-sorozata a magyar jazzvilág meghatározó zenészeivel.
Terjedelmes cikket közölt a legtekintélyesebb angol szaklap, a Jazzwise márciusi száma az amerikai sztár szaxofonos Chris Potterről. A cikk idézi a zenészt, amint nagy elismeréssel adózik Dresch Mihálynak. Alább a cikk vonatkozó részének magyar fordítása.
Jazz nad Odra Lengyelország leghíresebb jazzfesztiválja, épp idén 55 éves. Az 1964 óta működő fesztivál csak kétszer nem került megrendezésre, 1988-ban és 1990-ben. Emiatt a fesztivál miatt indult el több városban is jazzfesztivál Lengyelországban: Poznańban, Gdańskban, Toruńban. Ahogy nálunk, úgy Lengyelországban sem nézték jó szemmel a kommunista vezetők a jazz térhódítását, de a sikernek, a népszerűségnek köszönhetően, utat tört magának.
A hazai jazz zenészek közül sokaknak ismerősen cseng Beke Árpád neve. Nagykanizsán fül-orr-gégészként és a helyi jazzélet meghatározó személyeként ismerik. Az idén 80. életévét betöltő jazz-dokinak elévülhetetlen érdemei vannak a '70-es években megindult nagykanizsai jazz-életben, és annak működtetésében. Gonda Jánossal és Kiss Imrével való együttműködésének köszönhetően sikerült a dél-zalai várost a hazai jazz egyik központjává tenni. Beke Árpád széles kapcsolatrendszerrel rendelkezett hazai és nemzetközi téren. A nagykanizsai jazz klub létrehozásában, a helyi jazz fesztiválok szervezésében, lebonyolításában oroszlánszerepe volt.
Pallai Péter interjú-sorozata a magyar jazzvilág meghatározó zenészeivel.
Pallai Péter interjú-sorozata a magyar jazzvilág meghatározó zenészeivel.
1939-ben születtem igazi középosztálybeli körülmények közé: édesapám orvos volt, édesanyám muzsikus. Apám olyan gimnáziumba járt, ahol minden gyereknek legalább két hangszeren kellett tudni játszani, így megtanult hegedülni és trombitálni. A családban a zenei örökség anyai ágról való, édesanyám ugyanis Zeneakadémiát végzett. Bárdos Lajos tanítványa volt, énekesnő, később pedig elsősorban énektanár lett.