Nemzetközi karrierje 1985-ben egy ázsiai körúttal indult Eberhard Weber/Jan Garbarek csoportjában. Több stílusú alkotó, hiszen zeneszerzőként és előadóként mind a jazz és a kortárs műzene porondján is tevékeny. A magyar BMC-nél rendszeresen publikáló zenész – eddig három, különféle összeállítású zenei albuma jelent meg! - 2022-es lemezén is a műfajok közötti határterületeken mozgó darabok hallhatóak.

Lüdemann irodalmi hatásra szervezte meg a TransEuropeExpress (TEE) együttest Párizsban, 2013-ban. Az iráni származású német író Navid Kermani: A sírok mentén című könyvében az EU külső határain messze túlra utazásról írt. Ebben találkozások, élmények által - mély beleérzéssel - sokszínű képet rajzolt meg európai valóságunk összetettségéről. Lüdemann ebből merítve tervezett meg egy határokon átívelő zenei utazást többnemzetiségű, 8-tagú együttesével. S hogy a nemzeti sokszínűség is színesebb legyen, Joachim Kühn együttesében játszó marokkói Majid Bekkast (ud, gembri, ének) hívta vendégként a lemezfelvételekhez. Lüdemann mellett együttese tagjai: Yves Robert (harsona - F), Alexandra Grimal (szoprán- és tenorszaxofon - F), Silke Eberbard (altszaxofon, klarinét, basszusklarinét - D) Régis Huby (hegedű - F), Ronny Graupe (gitár – D), Sebastian Boisseau (nagybőgő – F) és Dejan Terzić (dobok – BIH-D). S bár a projekt már majd 10 éve működik, a Budapesten megjelent On the edges 1 {A szélein, 1} az első lemezük.

A hatszámos album – melyet én a kortárs jazz eléggé tág, a harmadikutas és a progresszív jazz továbbfejlesztésével, valamint a 80-as évek főáramainak beépülésével kialakult alstílusával jellemezném! - központi helyét mindenképpen az öttételes, címadó darab foglalja el. Az öt tétel közül kettő nevezhető jazznek, három inkább kamara\műzene besorolást érdemel.

A darab bevezetésben a harsona a főszereplő, majd pár ütem tuttival zárul a legrövidebb, kamarazenei tétel.

A 2. tétel olyan etno-jazzként indul, ami előbb szimfonikus-könnyűzene-szerűvé válik, majd a téma megismétlése utáni ud-szólóval egész varázslatos helyekre száll velünk, fúvósriffek kíséretében visz el a szabad kamarazenei záradékhoz.

A harmadik tétel preparált-zongorás bevezetője után chopines – romantikus – téma vezeti be a fúvósokkal, hegedűvel, gitárral megerősített – ütőhangszerek-nélküli - kamarazenei hangzást.

A negyedik tételben a gitár-zongora-dobok hármasa főszereplő; repetitív futamokkal, olykor együtthangzásban szóló kísérettel.

Az 5. tétel már egyértelműen jazznek nevezhető: kamara etno-jazz ballada gembrével és hegedűvel a középpontban; némi Yochk’o Sefferes hangulatban. A tétel második, szabad jazz stílusú részben már mindenki belead apait-anyait. Témavisszatéréssel és egy gitárközpontú záradékkal végződik.

A lemez kísérőfüzete nagyon jól eligazít a darabok, tételek eredetéről, felfogásáról, megvalósításáról. Olyan szintig is elmegy néha, ahová egy ilyen röpke ismertető már nem kívánkozik: az ütemosztások vagy a hangszerelések finomságait stb. tárgyalja. Innen tudható meg, hogy Malid Bekkas gnawa-zenei inspirációja a szúfi hagyománytól táplált 5/4-es lamjarred ritmust is használja, és szövegében szintén a szúfi hagyományokból származik (Lamjarred). Vagy szövegével Mohamed próféta iránti hűségről, és felebaráti szeretetről tesz tanúságot a paradicsomban (Yaya). Bekkas mint vendégszólista nem szerepel minden darabban, de ahol igen, ott alaposan odateszi magát.

Érdekes a borítón szereplő Zwickmühlen című darab, aminek az angol fordítása (Seesaw) nem ugyanazt jelenti, mint a német eredeti vagy az általam javasolt (Csiki-csukik – a malom-társasjátékból származtatva). A szám egyébként repetitív kamarazeneként indul – témacsírákat, motívumokat szövöget egymásba, mindig más hangzásba befutva -, majd a 2/3-ától akár jazz is lehet… Viszont a szinte téma nélküli motívumokból, harsonával, lassan építkező – egy hangulatot leíró! – Ashura ütőhangszer központú zene, ahol a szüneteknek is kompozíciós szerepük van. A szanszkrit mondakörből származó lények – itt Japánból – az asurák azok, akik óvják és őrzik Buddha-törvényeit…

Ismét egy olyan BMC lemez készült, mely a kritikust is nehéz feladat elé állította, hiszen a zene szavakba foglalása amúgy sem könnyű, még ha a fogalmi rendszerünk egyételmű meghatározásokkal dolgozik is. Itt viszont szinte a lemez minden darabja a hallgatótól is az eddigi zenei beidegződések, panelek átértékelését, fogalmi kultúránk megújítását kívánja!

Szerintem megéri ezt a kis vesződséget!

BMC, 2022

Közreműködnek:

Hans Lüdemann – zongora, virtuális zongora
Yves Robert – harsona
Alexandra Grimal – szoprán- és tenorszaxofon
Silke Eberhard – altszaxofon, klarinét, basszusklarinét
Régis Huby – hegedű
Ronny Graupe – gitár
Sébastien Boisseau – nagybőgő
Dejan Terzic – dob, ütőhangszerek
Közreműködik: Majid Bekkas – oud, gembri, ének

1. Lamjarred
2. Sahara Variations
3. Yaya
4. On the Edges 1 part I.
5. On the Edges 1 part II.
6. On the Edges 1 part III.
7. On the Edges 1 part IV.
8. On the Edges 1 part V.
9. Zwickmühlen (Seesaw
10. Ashura