Csapó Krisztiánt nemcsak jazz zenészként, hanem a Magyar Jazz Szövetség elnökségi tagjaként és a Jazzer időszaki kiadvány főszerkesztőjeként is vendégül láttuk Nagykanizsán. Rövid programjának keretében jazztörténeti sétát tettünk a város központjában, beszélgettünk a hazai és a helyi jazzéletről és a Norma Coffee-ban egy kávé mellett megkóstoltunk egy helyi specialitást, a Sigmund Rombergről elnevezett Romy tortát. Sigmund Romberg világhírű zeneszerző Nagykanizsán született és négy örökzöldjét a világon mindenhol játsszák jazz-zenészek, -zenekarok. A legismertebb ezek közül a "Softly, As In a Morning Sunrise" és a "Lover Come Back To Me".

E rövid kitérő után essen néhány szó a koncertről, ami már a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. Vámos Béla bemutatta Csapó Krisztián zenei életútját és a Kanizsa Big Band új tagjait is köszöntötte. Megmondom őszintén, üde színfoltként hatott egy harsonás meghívása a zenekar csaknem húszéves működését tekintve. Már csak azért is, mert többnyire zongoristák, énekesek, szaxofonosok, gitárosok és trombitások voltak az eddigi vendégek. Persze láthattuk, hallhattuk a harsonások között Skerlecz Gábort, Scherck Ferencet és Papp Mátyást is, de Gőz Lászlót, Szalóky Bélát vagy Friedrich Károlyt is szívesen látnánk a Kanizsa Big Band vendégeként.

A koncert műsora hűen a hagyományokhoz, most is nagyon széles spektrumon mozgott. Így aztán olyan kultikus darabok is bekerültek a repertoárba, mint Charles Mingus: Better Get In Your Soul, Juan Tizol-Irving Mills-Duke Ellington: Caravan és Pat Metheny: Last Train Home című szerzeménye, ami a zenekarvezető egyik nagy kedvence.

Nem különben Joey Calderazzo: Midnight Voyage és Gordon Goodwin: My Man Sam kompozíciója. Ez utóbbi egyfajta tiszteletadás a kiváló zeneszerző és komponista Sam Nestico előtt.

Csapó Krisztián jelenlétét maximálisan kihasználták ezen az estén, hiszen az összes számban játszott, sokban szólózott, emellett énekelt is négy szerzeményben. Krisztián nem énekelte le a csillagokat az égről, viszont hangja jól belesimult a zenekari hangzásba és a szerzemények stílusába. Igazán hangulatos volt a "Fly Me to The Moon", a "Sway" örökzöldek és "Moondance" előadása. Az egész koncertet belengte a szerethető jazz élményének átadása. A zárószám is igazi unikumnak számított. Ez pedig nem volt más, mint Paul Simon You Can Call Me Al szerzeményének nagyzenekari változata. A koncert végén két hírt is megosztott Vámos Béla zenekarvezető. Ezek szerint december 20-án rendezik a Karácsonyi koncertjüket, ahol Gájer Bálint lesz a vendégfellépő. Jövő márciusban pedig a Kanizsa Big Band 20 éves működésének alkalmából nagyszabású gálakoncertet tartanak.

Ezzel azonban még nem ért véget az est, hiszen a Kanizsa Big Band fiatal muzsikusai és Csapó Krisztián örömzenélése folytatta a szenzációs programot. Persze, ahogyan az a jam sessionökön lenni szokott most is közismert darabok kerültek bemutatásra. Klassz este volt!  Köszönjük!

Fotó, videó: Halász Gyula