A filmes meghívó Németországból érkezett. Négy zenész mondta el a FB oldalukon, hogy miért érdemes elmennem az idei magyarországi turnéjuk egyik állomására. Az énekesnő lazán, de karizmatikusan, a gitáros tényszerűen, a dobos és bőgős küszködve. (Mert ők belgák, és a magyarral próbálkoztak.) De engem meggyőztek. Ezért ültem be péntek este a győri a koncertjükre, ami a Múzeumok Éjszakája egyik programja volt.

A Harmónia Jazzműhely évadzáró programja Luiza Zan koncertje volt a Sárik Péter trió és Gyárfás István kíséretében.

Ismét itt a Múzeumok Éjszakája, amit már 17. alkalommal rendeznek meg. Számtalan programmal várják a látogatókat a múzeumok idén is. Mi a jazz eseményeket gyűjtöttük össze, amik a Koncertek menüpontban is megtalálhatók. Idén a legtöbb jazzkoncert a Magyar Nemzeti Múzeumban lesz, 19 órától egész éjjel 1 óráig. Minden koncert június 22-én szombaton lesz, kivéve egy győri koncertet, amit a Zsinagógában rendeznek meg pénteken.

Nemrég kérdeztem a Lamantin tábor művészeti vezetőjét, Márkus Tibort, mit várhatnak a diákok a táborban való részvételtől. Most pedig arról faggatom, milyen lesz az idei 20. Lamantin Jazz Fesztivál. 

A Ráday utcai iF Cafe havi rendszerességgel látja vendégül a világhírű magyar zongoraművészt, Oláh Kálmánt, aki a nevével fémjelzett koncertsorozat keretein belül változatos felállásokat hoz tető alá. Aki ismeri a zongorista-zeneszerző munkásságát, az tudhatja, hogy a “Friends” nem csupán Magyarország legkiválóbb és többnyire nemzetközi hírű muzsikusai, hanem többek között Németország és az Egyesült Államok zenészei is büszkélkedhetnek a baráti titulussal. A koncertsorozat olyan személyiségeket hozott már el Budapest leghangulatosabb jazzbárjába, mint Tony Lakatos vagy Tim Ries, ezúttal pedig a legendás New York-i dobos, Tommy Campbell stimulálta sikoltozásig az iF közönségét. A zenekarban helyet foglalt László Attila Liszt-díjas jazzgitáros és zeneszerző, illetve Lattmann Béla, aki – Oláh Kálmánnal egyetemben – a László Attila - Oláh Kálmán Quartet tagja.

Tizenhetedik szerzői albumát jelentette meg az izraeli Avishai Cohen. Az „Arvoles” igen változatos anyag lett, kis túlzással elmondható, hogy a jazz élvonalába tartozó nagybőgős, szinte valamennyi korábban megismert alkotói oldala visszaköszön új kompozícióiban – így joggal tekinthetünk a lemezre afféle összefoglalásként. Az eklektika ugyanakkor semmi esetre sem öncélú, a szerzemények esszenciáját továbbra is az izraeli népzene ritmus- és dallamvilágának, valamint a kortárs improvizatív és kamarazenei technikák széleskörű kihasználásának Cohenre jellemző fúziója adja, ebben a zenei univerzumban pedig boldogan megfér egymás mellett adott esetben több, látszólag különböző stílusú szám is. Nem elhanyagolható adalék, hogy a szerző saját bevallása szerint, élete legjobb lemezét tette le az asztalra.

Zavartalanul, sőt sikeresen folytatódik a zenei cserekereskedelem a Budapest Jazz Club és londoni ikerlétesítménye, a 606 Club között. A kereskedelem létrehozásában és fellendítésében, a két jazz szentélytől eltekintve, a Nemzeti Kulturális Alap részfinanszírozása, a Harmónia Műhely Alapítvány (barátok közt: Harmónia Jazzműhely) szervező munkája és a londoni Magyar Kulturális Központ reklámtevékenysége is feltétlen említést érdemel.  

Már a következő három név is igazán jól cseng a jazz világában: Oláh Kálmán, László Attila és Lattmann Béla, de június 17-én visszarepülünk az időben, mert ehhez a csapathoz most nem Balázs Elemér fog csatlakozni dobon, hanem aki 1995-ben, '96-ban, 2000-ben és 2010-ben is ott ült a dobok mögött, az amerikai csodadobos, Tommy Campbell. És mindez hol máshol, mint az iF kávézóban, a Ráday utcában.

A korszakos jelentőségű néhai bőgős, Charlie Haden özvegye a következő történetet adta közre: amikor 1993-ban férjével egy amerikai jazzfesztiválon jártak, az egyik terem előtt elhaladva, a zárt ajtókon keresztül egy zongora hangjai szűrődtek ki. Haden teljesen elbűvölten állt meg, majd bement a terembe, ahol Brad Mehldau-t találta a billentyűknél.

Ebben a részben a jazz történetének első jelentős stílusváltozását előkészítő muzsikusáról és zenekarainak felvételeit tartalmazó válogatott kiadásról lesz szó. Fletcher Henderson: Study in Frustration: Thesaurus of Classic Jazz című, három CD-t tartalmazó kiadása kerül terítékre. A kollekció a Columbia/Legacy 57596 jelzéssel jelent meg, és Hendersonnak és zenekarainak 1923 és 1938 között készített felvételeit tartalmazza.

„A hetvenes évek első fele. Mindenki, minden akkor eszmélt – hittük mi akkor, húszévesen. Ehhez az eszméléshez akkor hozzátartozott a progresszív zene, a Syrius, a Rákfogó, a Kex, a Mini.” (Baróti Éva) Az idei Gödi Jazz Napok június 21-én, pénteken rendhagyó eseménnyel kezdődik, ugyanis a hetvenes éveket megidézve a Syrius Legacy és a Rákfogó együttes közös koncertjére kerül sor. Ez a két, a magyar jazzben meghatározó zene, a hetvenes éveket követően először csendül fel közös térben.

Amikor értesültem arról, hogy a kitűnő énekesnő egy nap szünettel két különböző – mai szóval – projekttel áll a „nagyérdemű” elé, azonnal elhatároztam, hogy ezúttal egyetlen beszámolóban állítom párhuzamba a két koncertet.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban június 14-én, pénteken 20.30 órai kezdettel évadzáró csemegével szolgál: Luiza Zan, Gyárfás István és a Sárik Péter Trió

Horváth Kornél művészeti vezetésével június 10-én hétfőn indul a SopronDrum nevű rendezvény, ami Magyarország legjelentősebb ütőhangszeres találkozója. A fesztivál nem csak koncerteknek, hanem mesterkurzusoknak, workshopoknak is otthont ad. Több helyszínen várja az érdeklődőket a fesztivál, a Petőfi Színházban és a Fertőrákosi Barlangszínházban. A világ jazz életének két kiemelkedő dobosa, Tommy Campbell és Dennis Chambers hosszú pályafutásuk alatt, Sopronban lépnek először közösen színpadra.

Pallai Péter interjú-sorozata a magyar jazzvilág meghatározó zenészeivel.