Az Artisjus könnyűzenei kategóriában Szendőfi Péter lett az év könnyűzeneszerzője 2023-ban.

A pünkösdi hétvégén immár tizennyolcadik alkalommal került megrendezésre a Református Zenei Fesztivál. A nagy múltra visszatekintő rendezvényen péntektől kínáltak a belváros népszerű egyházi és világi találkozópontjain, a Kálvin téri templomban, a Ráday utcában és a Bakáts téren a páratlanul gazdag református zenei hagyomány bemutatása mellett az igényes zene iránt érdeklődő közönség figyelmét felkeltő ingyenes programokat, melyek között évek óta a jazz is helyet kap. Az utolsó tavaszi szombaton a Kálvin Kamara Kertben már délután 2 órától elkezdődtek a koncertek, a zenekarok este hétig, az utolsó kezdetéig óránként váltották egymást, végül az estébe hajló jazzdélután házigazdája Bágyi Balázs maga is fellépett zenekarával.

Ezt a cikket leginkább vitaindítónak szánom. Miután életkorral csökkenő energiámat kimeríti a koncertszervezés és a jazztörténeti cikksorozatok írása, be kell vallanom, nagyon rég írtam akár lemezkritikát, akár koncertbeszámolót (a londoni magyar vendégszereplésektől eltekintve, ahol eleve nem lehetett jelen a hazai média). Viszont volt időm ezekről gondolkodni, és a magam hibáiból kiindulva, levonni néhány következtetést. Nagyon jó lenne ezzel kapcsolatban másokét is olvasni, mégha az enyémmel teljesen ellentétesek is.

Idén ismét július végén érdemes Kapolcsra kirándulni, ahol ebben az évben két új udvar is várja a jazzt kedvelő közönséget.

Új sorozatot indítunk el 2023-ban. A klubokba, fesztiválokra járó jazzt kedvelő közönség a zenészekről csak-csak tud informálódni a világhálón keresztül, de azokról a hangszerekről semmit nem tudunk általában, amin játszanak a muzsikusok. Most itt az alkalom, hogy a jazz-zenészek – minket csak ők érdekelnek – mesélhessenek egy kicsit arról a tárgyról, amivel talán egész életükben több időt töltöttek, mint embertársaikkal. Miért fontos számukra, mit kell tudni róla, mi a kiválasztás alapja. Kérésemre közérthetően, valóban nem a zenész a zenésznek, hanem a zenész a közönségének mondja el a legfontosabbakat a hangszeréről.

Majd pontosan egy év után egykor a jazz „hétköznapjaiban” is rendszeresen résztvevő Regály György újra életjelt adott. Az LFZE Jazz Tanszékének művésztanára tavaly májusban közelgő 60. születésnapját ünnepelve adott koncertet az alkalomra összeállt akusztikus zenekarával a Mixát Udvarban, múlt szerdán a komoly múltú, még Babos Gyulával alapított, azóta létszámban és összetételben többször változott, viszont kezdettől a jazz és a különböző elektronikus zenei stílusok fúzióját játszó Dig It All formációjával tért vissza a Krúdy utcai komplexumba. Ebben, a már több éve együtt játszó felállásban a konziban 1987-ben vele végzett Mohai Tamás gitároshoz két tehetséges fiatal, a basszusgitáros Bartók Vince és a dobos Hidász Tamás csatlakozott.

A következő koncert a Háló Jazz Klubban május 30-án lesz 19 órakor: Nemzetközi Jazzest a Hálóban: Trio Ladányi Gábor, majd június 2-án, pénteken a Roby Lakatos és a "Még Egy Kört!" Gipsy Jazz Band.

Ralph Alessi is azok közé a „márkás” zenészek közé tartozik, akiket Manfred Eicher, a müncheni ECM kiadó alapítója és vezetője „begyűjtött” a nagynevű label „művész-kollekciójába”. Különösen érdekessé teszi a kritikus számára az új Alessi lemez tárgyalását az a tény, hogy pár nappal ezelőtt „élőben” is megcsodálhattuk a nagy amerikai trombitás játékát a BJC-ben.

A jazz ötven árnyalata animációban elbeszélve. Igazi értőknek való exkluzív különlegesség, aminek ott a helye a jazz és a film érdekes közös történetét reprezentáló sorozatunkban. Ezúttal a szereplője jazz-zenész és a főszereplő a jazz címke is illik rá, mert a jazztörténetet is átíró kubai zenére fókuszál egy ottani zongorista történetét elmesélve. Dobjunk egy jókora követ az állóvízbe, induljunk ki a havannaiak által előszeretettel, de csak néhány Mojito elfogyasztása után hangoztatott nézetéből, hogy mivel a szigeten át zajlott a rabszolgakereskedés - náluk már New Orleans előtt is szólt a jazz. Egy kubaival vitatkozni pedig az álmoskönyvek szerint semmi jóra nem vezet.

A zongorista Oláh Krisztiánnak ismét megjelent egy lemeze, ami olyan rendkívül gazdag érzelmi világgal, gondolattal megáldott album, hogy csak azt kívánhatjuk, jusson el a világ minden pontjára, hogy ilyen a magyar jazz!

Jómagam eléggé „nagyfogyasztónak” minősülök a jazzkoncertek vonatkozásában, de olyan esemény, amit még évek múlva is öröm felidézni, nem igazán sok akad. Diana Krall legutóbbi fellépése az Arénában igazán ezek sorába tartozik.

Hihetetlen kínálat fogadta a jazzkedvelőket az idén tavasszal, ami valóban azt jelenti, hogy a magyar főváros felkerült Európa jazztérképére. Ebben oroszlánrészt vállalt a Jazzfest Budapest 2023 fesztivál, amelynek impozáns adatait éppen az itt tárgyalandó koncert előtt tudhattuk meg Kleb Attilától, a rendezvénysorozat „spiritusz rektorától”.

Április 26-án az Eiffel Műhelyházban egy egyre fényesebben ragyogó csillag, Lizz Wright koncertjével indult és május 17-én az Erkel Színházban egy fényét több évtizede változatlanul őrző állócsillag, Stacey Kent fellépésével zárult a második alkalommal megrendezett JAZZFEST BUDAPEST. Az álomnyitány után a háromhetes koncertsorozat mindegyik napja a jazz ünnepévé vált, a fesztivál álomzáróján is ennek a sokszínű zenének talán az egyik legnépszerűbb, igen sokakat vonzó populáris válfaját ünnepelhettük. A Grammy-díjra jelölt énekesnő ezúttal a szólistákkal, köztük férjével, Jim Tomlinson szaxofonossal és fuvolással, és Hofecker Mátyással, jelenleg Londonban élő bőgősünkkel kiegészült óbudai Danubia Zenekar kíséretével brazil estet ígért.

Az Erdélyben született Kossuth-díjas magyar zeneszerző, az örök újító, kísérletező, aki egyedi gondolkodásával emigrálni kényszerült 1956-ban, majd Nyugaton óriási karriert futott be különleges látásmódja révén, május 28-án lenne 100 éves. A BMC egy egész hetet szentel munkásságának megismertetésére, melybe a jazzt is bevonja.

Három nap, három stílus. Szentendrén harmadszorra is jazzestekkel köszöntik a nyarat június 2. és 4. között.