A Balaton déli partja sem marad jazz-zene nélkül, jövő hét szerdán kezdődik a XXIII. Jazz és a Bor Fesztiválja Balatonbogláron.

Két felhívás érkezett fiataloknak.

Nem kell hangsúlyozni, hogy milyen nagy öröm számunkra, hogy a számos alkalommal a világ egyik vezető jazzkiadójának választott ECM-nél már harmadik szólógitár lemezével jelentkezik a Bécsben élő „hazánklánya” BOROS ZSÓFIA.

A VeszprémFest csak július 12-én indul, de már péntektől várják Veszprémbe a jazzt kedvelőket.

Új sorozatot indítunk el 2023-ban. A klubokba, fesztiválokra járó jazzt kedvelő közönség a zenészekről csak-csak tud informálódni a világhálón keresztül, de azokról a hangszerekről semmit nem tudunk általában, amin játszanak a muzsikusok. Most itt az alkalom, hogy a jazz-zenészek – minket csak ők érdekelnek – mesélhessenek egy kicsit arról a tárgyról, amivel talán egész életükben több időt töltöttek, mint embertársaikkal. Miért fontos számukra, mit kell tudni róla, mi a kiválasztás alapja. Kérésemre közérthetően, valóban nem a zenész a zenésznek, hanem a zenész a közönségének mondja el a legfontosabbakat a hangszeréről.

Július elsejéig 20 órányi jazz-zene került a Spotify műsorlistába. Nem könnyű megtalálni a hazai jazzélet szereplőinek lemezeit. A Jazz.hu megpróbálja összegyűjteni az egyik legnagyobb zenemegosztón megtalálható összes olyan jazzlemezt, amiben legalább egy magyar közreműködő szerepel 2022. november 15. és 2023 novembere között.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Ez a fejezet a hatvanas-hetvenes évek avantgárdjával foglalkozik és a zene nem mindenkinek lesz a kenyere. Lesznek roppant hosszú felvételek is, amelyeket természetesen nem köteles az olvasó végig hallgatni.

Az idei Múzeumok éjszakája is tele volt rejtélyekkel, csodaszép festményekkel, érdekes fotókkal, unikális gyűjteményekkel, de ami olvasóinkat érdekli leginkább, jazz idén is szólt szerte az országban, Budapesten nyolc helyen tizenkét jazzkoncertet lehetett meghallgatni.

A Budapest Jazz Club életben tartásáért petíció indult. Az aláírásával, kedves olvasónk is támogatni tudja a magyar kulturális élet egyik legfontosabb jazzhelyszínét.

Érdekes változás tűnhetett fel bárkinek az elmúlt években a rendezvények elnevezésében. A jazzfesztivál szó említésekor régebben színházak, klubok, éttermek, lepukkant vagy felújított művelődési házak juthattak eszünkbe. Aztán a fogalom jelentése bővült, már történelmi kulisszák között, főtereken, templomokban, a Művészetek Völgyéhez hasonló összművészeti programokon pedig már falusi pajtákban vagy szabadtéren a’la Woodstock is rendeztek koncerteket.

Magyarország legtöbb magyar jazz-zenészét foglalkoztató jazzklubja, amely nemzetközi szinten is óriási elismerésnek örvend, bajba került.

Szinte tapintható izgalommal gyülekezett a közönség a BJC hangulatos előterében a koncert előtt. A jegypénztár a csütörtöki és pénteki koncertekre elővételben egyaránt teljesen eladott jegyek miatt zárva maradt, a merch standnál viszont sor alakult ki, ahol pólók, valamint a zenekar albumai teljes választékban, CD-n és többnyire vinylen is megvásárolhatóak voltak. Az itt állók később egy másik sorba is beálltak, ahol a Djabe tagjai és Steve Hackett rögtön dedikálták is frissen beszerzett albumokat.

A Jazzfruit versenyre hívják a fiatal jazz-zenészeket, amire július 16-áig lehet jelentkezni.

A John McLaughlin által 1973-ban létrehozott világhírű formáció fellépése egybeesett a zenei világnak a fúziós megoldások mellett a népzenei értékek iránti érdeklődésével is. A hihetetlenül sokoldalú gitáros három indiai zenésszel stilizált rock-elemekkel finoman átszőtt hindu zenével lepte meg rajongóit. Az előzmények között kell megemlíteni McLaughlin intenzív érdeklődését a keleti miszticizmus, az indiai zene, filozófia, sőt életvitel iránt, amelyben szellemi vezetője egy ideig Srin Chimnoy guru volt. Leckéket is vett Ravi Shankar szitárművésztől, és 1971-ben létrehozta saját zenekarát, a Mahavishnu Orchestrát, amely újabb határokat tört át a jazzben. Érdekes, hogy egész pályája során „vacillált” az elektronikus és az akusztikus irányzatok között. Pályája otthon Angliában még akusztikus jazzel kezdődött, Amerikában viszont a 60-as évek végén – Miles Davis és Tony Williams zenekaraiban – az elektronikus hangzásvilág kimagasló művelője lett, de ez az irányzat érvényesült a Mahavishnu Orchestrában is.

Az Ég alatti 5 zenekar már nyolc éve koncertezik, és végre megjelent első lemezük is. A jazz hagyományait követve, fiatalos lendületet, lüktetést vittek a jazz-zenébe, a saját kompozíciókat tartalmazó „Élő zenei tájakon” című albumukat három, rögzített, élő koncertjükből válogatták.