Folytatódott az Érdi Jazz Fesztivál programja a hétvégén is. A cím nem véletlen, egyik résztvevő (SzA) írta ki megosztásnál, mert minden nap teltházas koncertek futottak, de vasárnap még a kertben is álltak, annyian voltak kíváncsiak a nagy jazz generáció játékára. Összesen öt különleges produkcióval és formációval várta a közönséget a fesztivál a hétvégén. Az ötből csak egyet hallhatott már máshol is a publikum, a többi csak Érden hangzott el.

Talán második alkalommal teszem, hogy Kerekes Gyurival és Irk Rékával közösen szervezett hazai produkcióról lelkendezem. Általában csak a Harmónia Jazzműhely külföldi koncertjeiről írok, ahol nem elvárható a hazai ítészek jelenléte.  Távollétük szeptember 13-án, pénteken (talán ez a magyarázat?) egyáltalán nem zavarta a közel teltházas közönséget.  Csak engem, mert úgy éreztem, erről mégis hírt kellene adni valahogy.

Balázs József neve leginkább a testvére által vezetett Balázs Elemér Group és a Józsi vezetésével működő East Gipsy Band hallatán jut eszünkbe. De van saját zenekara is, a Balázs József Trió, Quintet és még több jazz zenekarban zongorázik rendszeresen. Azt kevesen tudják, hogy a Balázs Elemér Group dalainak jó része Józsi szerzeményei. Azt pedig csak az tudja, aki személyesen is ismeri, hogy visszahúzódó, de végtelenségig kedves és segítőkész. Most viszont az ország megismerheti nemcsak a zenei életét, hanem a magánéletébe is bekukkantást enged.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban szeptember 20-án, pénteken 20 órai kezdettel bemutatja: Gitármánia - László Attila, Juhász Gábor és Gyárfás István

Még csak az első 3 napon vagyunk túl, de máris többet tudtunk meg a jazzről, mint más egész életében. Sőt más műfajokkal összefonódva is hallhattuk kibontakozását. És ez nem Budapesten, hanem a fővároson kívül történt, ahol túl nagy hagyománya nem volt a jazznek, viszont öt év alatt telt házat sikerült elérni ezekkel a nem mindennapi kulturális előadásokkal.

A lengyel fesztivál 2008-ban került először megrendezésre Żory városában azzal a céllal, hogy betekintést nyújtson a legszínesebb és legautentikusabb, előremutató és friss zenei projektekbe. Idén Budapestre is ellátogat a rendezvény, szeptember 16 és 22. között a Fonó Budai Zeneházban várják az énekeseket előadások és egyéb ínyencségek.

Három BMC kiadvány ajánlóját olvashatják: Aki Takase Japanic: Thema Prima, Daniel Erdmann’s Velvet Revolution Featuring Théo Ceccaldi & Jim Hart: Won’t Put No Flag Out  és Weidner/Dumoulin/Graupe/Terzic: Melanoia  című albumokat.

Juhász Márton külföldön élő jazzdobos ebben a hónapban kétszer is Magyarországon fog fellépni. Szeptember 19-én az Opus Jazz Clubban,  Alan Benzie Trioval, majd 21-én BJC-ben a Juhász Márton Quartettel.

Pallai Péter interjú-sorozata a magyar jazzvilág meghatározó zenészeivel.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban szeptember 6-án, pénteken 20 órai kezdettel bemutatja: Szakcsi Trió feat Bacsó Kristóf

A mostani válogatás egy világhírű jazzmuzsikus különleges összetételű zenekarával, különböző időpontokban rögzített darabjait fogja egy csokorba. Azért is érdekes az összeállítás, mert bizonyos paradoxon is meghúzódik a háttérben. Nevezetesen arról van szó, hogy a swing királyának, a big-band jazzműfaj egyik legnagyobb egyéniségének olyan felvételeit tartalmazza a kollekció, amelyeken kisegyüttesekben játszik.

A cím önként adódott a koncertről szóló beszámolóm címéül, hiszen a meglehetősen ritka hangszeren – a Hammond orgonán – olyan, jó értelemben vett káprázatos jazzorgiát produkált a három zenész ezen az estén, hogy – egy másik közhellyel élve, igazi „szombat esti lázat” idézett elő a lelkes hallgatóság körében.

A Magyar Jazz Szövetség a Magyar Jazz Napját minden évben a Budapest Borfesztiválon tartja a Várban. Idén is szombaton délután 2 órától este 11-ig lesznek koncertek a borfesztiválon. Sok fiatal jazz-zenekar is lehetőséget kap bemutatkozásra.

Megszokhatták már olvasóink, hogy a MAO és annak vezetője, Fekete-Kovács Kornél tematikusnak nevezhető koncertsorozatai a hazai jazztörténet legfényesebb lapjaira kívánkoznak. Gondolok itt azokra a hangversenyekre, amelyek során egy-egy – a zenekar komponista vénával megáldott – tagjának szerzeményeit mutatják be, de ugyancsak remek ötlet és minőségi „kivitel” jellemzi azt a koncertsorozatot is, amelynek során a zenekari tagokból alakult kisegyüttesek az amerikai jazztörténet legkiemelkedőbb nagylemezeit mutatják be. Természetesen az eredeti hangszerelésekkel, olykor még a számok sorrendjét is megtartva hallhattunk már olyan alaplemezeket, mint a „Birth of the Cool”,  a „Kind of Blue” és a „Seven Steps to Heaven” (Miles Davis), a „Caravan” (Art Blakey), a „Nancy Wilson/Cannonball Adderley” vagy a „Speak No Evil” (Wayne Shorter).  Tekintettel arra, hogy ezek a korabeli LP-k időben legfeljebb egy mai koncert felét teszik ki, Kornélék mindig felkészülnek arra, hogy a második félidőben az illető jazzikon egyéb lemezeiről is repertoárra tűzzenek még néhány kiemelkedő számot, így „komplettírozva” a jazz estet. A  MAO kisegyüttesek hangszerösszeállításai is értelemszerűen az eredeti formációt követték, így hallhattunk már kvartett, kvintett, szextett felállásokat is.

„Együtt lenni egyszerűen jó!” - így szól a 22. fesztivál mottója, melyen a zene széles spektruma szólal majd meg komolyzenétől népzenéig és a jazzig. Az Izraelből New Yorkba költözött, és nemrég a BJC-ben Németh Ferenc triójával fellépő kiváló gitáros Gilad Hekselman ezt válaszolta, mikor dallam centrikus gitárjátékáról kérdezték: „A melodikusság sok izraeli zenészre jellemző. Ez olyasvalami, amit én is keresek a zenében. Szerintem ez azért van, mert az izraeli popzene is nagyon melodikus, és mivel mi ezen nőttünk fel, szeretnénk ezt beépíteni a saját zenénkbe is. Vágyunk a dallamosságra, az érzelemre.”