Jazz.hu / MagyarJazz szakmai jazzportál
2024. november 13.
A mesterséges intelligencia (rövidítve: MI) lassan mindenhová be fogja tenni a lábát. Ahogy az én szakmámban, a programozók már kénytelenek használni, mert meggyorsítja a programozást, a hibakeresést, az adatbázis feldolgozást stb., ezzel viszont a kezdőket (juniorok) nem engedi munkához jutni, úgy a zeneiparban is felfedezhető egy ideje. A jazzben talán kevésbé, de a pop és gépzenében évek óta a segítségével komponálnak sokan. Miért is maradna ki a zene, miközben az irodalomban, a filmkészítésben és más művészeti ágakban is jelen van. Már videókat is készíthetünk úgy, hogy szövegesen megadjuk, mi legyen a végeredmény.
Mi a mesterséges intelligencia? "Nagy mennyiségű tanulható adat alapján számítógépek által generált "tippek" a soron következő adat valószínű értekére. A zenében az MI az eddigi összes zene alapján, amit eddig hallott, be fogja tippelni, hogy mi a következő hang, mivel zenében a hang az adat." (M.L.L.)
Nem véletlen, hogy vannak ingyenes AI toolok, azaz a mesterséges intelligenciát felhasználó programok, hogy behúzzák nem csak a képzett muzsikusokat, melyekben szöveges formában megadhatók a létrehozni kívánt zenék, sőt megkönnyítve a dolgukat, már a stílust, a rendezettséget, a szöveget, az ismétlések számát, a felvett emberi hangot is akár beállíthatja az egyszerű halandó mindenféle képzettség nélkül. Itt megemlíthető, hogy már létezik olyan zongora, amit az MI vezérel, sőt a már meglévő zongorára szerelhető automatika is, mely másolni tudja az ember játékát, hangosítást, halkítást, billentyűleütés erejét, kiválasztható, milyen zenei stílust játsszon
Persze ebben is előfordulnak hibák, ahogy a képalkotásban:
a képhez az alábbi utasítást adtam angolul: zsiráf basszusgitározik, oroszlán trombitál, vaddisznó dobol, mókus gitározik, krokodil szaxofonozik a nagy tömegben a Budapest Jazz Club előtt valósághű fotón
Az első mesterséges intelligencia által generált zenét 1957-ben vizsgálták a Champagne Urbana-Illinois Egyetemen. (https://newyorkjazzworkshop.com/could-ai-generated-music-affect-jazz/)
Tudjuk, hogy kísérleteznek már a jazzben is az MI-vel: John Coltrane zenéjét játssza az AI:
Talán mindenkinek egyértelmű, mi hiányzik belőle, az érzelmi mélység, a lélek egész biztos, de úgy tűnik az MI kezdi megtanulni ezt is.
Ráadásul tegyük fel a kérdést, a techno és a disco zenék egy részében van-e érzelem? Mégis kivált a hallgatók egy részéből érzelmet.
Négy-öt évvel ezelőtt free jazzt játszott a NASA Voyager 3 űrszonda, miután 16-szor meghallgatta Coltrane „Interstellar Space” kompozícióját, majd legenerálta a sajátját, egészen addig, amíg le nem állították (10 óra). Előtte négy évvel pedig már Beatles vagy Beethoven népszerű dalait dolgoztatták fel egy Flow Machine nevű programmal. Ne feledjük, hogy 1980-as években Schubert 8. szimfóniájának befejezését tűzték ki célul. Akkor 2000 Schubert zongora kompozíciót adtak be, majd kifejlesztettek algoritmust rá, hogy a mintákat megkeresse a gép, és akkor már az volt a kérdés, hogy az MI a zene lelkét és kreativitását át tudja-e adni.
Tehát már akkor képes volt egy gép megtanulni egy zenész stílusát, játékát, és abból újat alkotni. Mennyit változhatott azóta az MI, belegondolni is rossz. Ki tudja lassan, mi az, ami emberi alkotás, mi az, ami nem, hiszen páran már bevallották, hogy használják az MI segítségét, azonban valószínűleg sokkal többen, akik nem. 2017-ben az AIVA MI programjával alkotott albumot rögzítettek, mely stílusokból tanult információkat és saját zeneelméleti interpretációja alapján írt saját zenét, ami etikai problémákat okozott, miután kiderült, hogy a hallgatók nem tudták megkülönböztetni az emberi zeneszerzők alkotásaitól.
A rejtélyes völgy Masahiro Mori japán robotikus elmélete 1970-ből, amely szerint minél emberibbnek tűnik egy robot, annál valószínűbb, hogy az emberek magukévá teszik. És ez következik a különféle művészeti ágakban is. A zenében már jó 30 éve hallható nem ember által alkotott gépzene, így ezt sokkal könnyebb az embereknek magukévá tenni.
A mesterséges intelligencia elemezni tudja, majd reprodukálni a mintákat (patterneket). Gondoljuk át, milyen koncertekre szeretünk beülni, akiknek a zenei stílusát, játékát szeretjük, sőt ismerjük, felismerjük, mert az emberi agy szereti az ismerős motívumokat, a megjegyezhető frázisokat, az ismétléseket, ostinatokat, ezért érezzük azt, hogy egy-egy zenész koncertjét mindenképpen meg kell hallgatni, mert az ő mintáját szereti az agyunk. A zenész pedig - az előbbiekből kitűnik, hogy nem véletlenül - szeretne egyéni hangot kialakítani, amiről bármikor felismerhető. Vajon ezeket a patterneket felhasználva, az érzelmeket át tudja-e adni az MI által fejlesztett zene? A zenei élményt legyőzik a hangfájlok?
Nem csak rossz oldala van az MI-nek, biztos, hogy új utakat nyit meg a kreatív emberek előtt, talán le tudja egyszerűsíteni akár a zeneszerzést, akár a hangszerelést, de vajon tudjuk-e mi emberek, hol a határ, nem akarunk-e elmenni a tökéletes felé, mikor egy számítógép elemzi, hogy mi tetszik a közönségnek, és ezt ugyanúgy megteszi a bibop, hard bop, smooth vagy free jazz esetében is. Akár egy zeneszerző mintáit át tudja venni és beleintegrálni egy másik zeneszerző munkájába. Vajon ilyenkor ki lesz a szerző? Mennyire eredeti és hiteles a legenerált mű? Etikailag helyes-e alkalmazni? Kié lesz a jogdíj egy ilyen produkció után?
A jazz-zenészek annyiban vannak előnyben a pop- és gépzenét vagy akár klasszikus zenét játszó kollégáiknál, hogy a lemezipar megborulásával, nekik az élő zenei előadás a fő keresetük, ahol lehet, hogy már az MI-t használják egy-egy kompozícióhoz, hogy ott legyen a tuti hangzás, harmónia, de az improvizáció ugyanúgy a koncertteremben fog történni, a zenéjük a közönséget a helyszínen fogja megérinteni, az egymás közti interakció helyben fog megszületni. Tehát, azok a zenészek, akik jó párbeszédet tudnak lelkileg, zeneileg és kommunikációban kialakítani a közönségükkel, nekik könnyebb dolguk lesz, mint akik nehezen találják meg a saját befogadóközegüket.
A lemezen és a zenei streamelő szolgáltatásnál azonban már most sem lehet tudni, hogy jelen van-e az MI vagy sem. Vajon kollégái lesznek-e az élő, vagyis igazi zenészeknek a MI programok?
A MIT (Massachusetts Institute of Technology) szeptemberi kutatásában az emberi és gépi kreativitást vizsgálta, amiben az MI jó értékeket ért el, átlagban jobban válaszolt a kérdésekre, de az egyedi, eredeti megoldásokat emberek adták, miközben a mesterséges intelligencia a már meglévő adatokból tudott gyorsan információt összegyűjteni. Tehát másolni a zenében biztos jobban tud egyelőre az MI, de az egyedi ötletek az emberi agyból pattannak ki, persze, ha az illető alkotó szellemű.
A Redditen azon háborodtak fel, hogy egy The Groove Trio nevű, sehol a keresőkben nem található, koncertet nem adó smooth jazzt játszó zenekarnak az egyik számát 5 nap alatt 5 millióan hallgatták meg (ma már 20 milliónál tart). Szerintük MI-vel gyártott zene, és a Spotify valamiért előre helyezte a listájában.
Mindenesetre, biztos sok meglepetés fog még érni bennünket ezzel kapcsolatban, így ne felejtsük el Márton Attila örökérvényű mondatát: „Az élő zenét semmi sem helyettesítheti.”
Az Európai Parlamentben foglalkoznak folyamatosan a zenei jogvédelemmel, ahogy az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület a közösségi hálón megosztotta a legutóbbi kezdeményezeseket, ám a folyamat, a szabályozás nem olyan egyszerű, mit tiltsanak, hogyan jelöljék, hogy az MI vagy élő ember alkotta a zenei anyagot, honnét várjanak jogdíjakat a mesterséges intelligencia alkotta felvételek kapcsán:
„Az EP maximális átláthatóságot követel az MI zenei felhasználásának terén
Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a zenei streamingről a szerzők és előadók helyzetének javítására, amelyben a mesterséges intelligencia használatára is tett kezdeményezéseket. Egyebek között
• szorgalmazza az MI etikus felhasználását a kulturális és kreatív ágazatokban, beleértve a zenét is, és rámutat arra, hogy a mesterséges intelligencia eszköz lehet a művészek számára saját alkotásaik felfedezéséhez, innovációjához és fejlesztéséhez,
• hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a zeneművek mesterséges intelligenciával történő fejlesztésére, előállítására és terjesztésére vonatkozó valamennyi uniós jogi követelmény betartását, foglalkozva a felhasználás sajátos következményeivel
• a Bizottságnak javasolja, hogy célzott jogi rendelkezések biztosítsák valamennyi releváns zenei streamingplatformok algoritmusainak és ajánlási rendszereinek átláthatóságát, hogy ezáltal elejét lehessen venni a tisztességtelen gyakorlatoknak és a streameléssel kapcsolatos csalásoknak
• kiemeli, hogy egyértelmű, aktuális és jól látható címkéket kell létrehozni, hogy tájékoztassák a közönséget a tisztán mesterséges intelligenciával létrehozott művekről, amelyekben nem nyilvánul meg a szerző személyisége vagy kreativitása, valamint
• hangsúlyozza, hogy a szerzők, előadók és más jogtulajdonosok számára lehetővé kell tenni, hogy a műveik felhasználási jogait a tudományos kutatáson túl a mesterséges intelligencia tanítása, fejlesztése vagy tervezése tekintetében is fenntartsák vagy engedélyezzék.„
Az MI-nek is van ötlete, hogyan tudják használni a jazz-zenészek az MI-t. Elsősorban foglalkozni kell vele, megismerni, próbálgatni, mire képes. Ezen kívül:
- A legjobb módja annak, hogy megtanuld, hogyan használhatod az MI-t a zenédben, ha kísérletezel és felfedezel. Próbálj ki különböző MI-eszközöket, és találd meg, hogy melyik illik a legjobban a te stílusodhoz és céljaidhoz. Ne félj hibázni, és légy nyitott a váratlan eredményekre.
- Az MI nem helyettesíti a zenei kreativitást, de hatékony eszköz lehet az inspirációhoz. Használd az MI-t új ötletek generálására, zenei stílusok kísérletezésére és a zenei határaid feszegetésére.
- Az MI nem varázspálca, de hatékony eszköz lehet a hagyományos zenei technikák kiegészítésére. Használd az MI-t a zeneszerzés, az improvizáció és az előadás új és innovatív módjainak feltárására.
Végül ne maradjon ki, mit gondol a Chat GPT a fent vázolt helyzetről?:
Én: Mit gondolsz, mennyire fogja a jazz-zenészeket kiszorítani a mesterséges intelligencia? Hogyan tudnának felkészülni rá? Mik most a szabályok a használatára?
ChatGPT
A mesterséges intelligencia (MI) valóban befolyásolhatja a zeneipart és más kreatív területeket is, beleértve a jazz-zenészeket is. Az MI képes lehet arra, hogy létrehozzon olyan zenéket, amelyek hasonló minőségűek, vagy akár még jobbak is, mint az emberi előadók által létrehozottak. Ennek eredményeként egyesek aggódhatnak amiatt, hogy az emberek helyét átveheti az MI a zeneiparban.
Azonban fontos megjegyezni, hogy bár az MI képes kiváló zenei alkotásokat létrehozni, az emberi előadók egyedi érzelmeket és kreativitást hoznak a zenébe, amit az MI nem tud pontosan reprodukálni. Az emberi előadók által közvetített érzelmek és élmények rendkívül fontosak a zenészek és a közönség számára egyaránt, és ez az, amit az MI-nek nehéz lehet teljes mértékben átadni.
A jazz-zenészeknek fel kell készülniük az MI által jelentett kihívásokra. Ehhez az egyik fontos lépés az, hogy nyitottak legyenek az új technológiák és eszközök használatára. Például az MI-t és az automatizációt felhasználhatják a zenéjük létrehozásához vagy akár a marketingjük optimalizálásához is.
Ami a szabályokat illeti az MI használatára a zeneiparban, jelenleg nincsenek szigorú jogi korlátozások. Azonban egyes területeken, például a szerzői jogok és a jogi felelősség terén, egyre fontosabbá válik a jogi keretek kialakítása az MI alkalmazása kapcsán. Ebben az értelemben a jogalkotóknak és a jogi szakértőknek figyelemmel kell kísérniük az MI fejlődését, és szükség esetén megfelelő jogi kereteket kell kidolgozniuk az MI alkalmazására a zeneiparban.
Úgy gondolom, ezzel még sokat fogunk foglalkozni, és bele kell tanulni, hogyan lehet legoptimálisabban felhasználni az új helyzet adta opciót, lehetőségként tekinteni rá és kihasználni minden tekintetben.
Egyelőre ne higgy el mindent az MI-nek:
Források:
https://newyorkjazzworkshop.com
https://www.technologyreview.com/
https://coltharppianoworld.com/
https://www.washingtonpost.com/
Fotó: Irk Réka - AI