A legfrissebb Jarrett-lemez felvétele (sajnos) nem mostanában készült, hanem abban a szerencsés évben – 2016-ban – amikor mi is élvezhettük szólóestjét a Müpában, ami aztán lemezen is megjelent.

Ma már vitathatatlan tény, hogy a magyar jazz a világszínvonalat képviseli, de mindjárt hozzátehetjük, hogy a társművészetek jazzre vonatkozó alkotásai sem maradnak el ettől a merésznek vélhető értékítélettől.

Vig Tommy, akit a magyar forradalom szele sodort a jazz szülőföldjére és pontosan félévszázadot töltött ott, hazatérése óta is tucatnyi lemezzel örvendeztetett meg minket. Legutóbbi „Tommy Vig 2022 – Jazz Jazz” c. lemezéről részletes ismertető jelent meg honlapunkon is, de örömmel értesültünk arról, hogy a tekintélyes francia jazzfolyóirat a JAZZ HOT is nagyra értékelő kritikát jelentetett meg róla.

Régi kollégánk és (jazz)barátunk újabb kötettel járult hozzá a magyar nyelvű jazzirodalomhoz. Miközben a hazai jazz vitathatatlanul világszínvonalra fejlődött, a vele foglalkozó irodalom bizony nem tartott lépést ezzel a kedvező változással. Ezért (is) nagy öröm Turi Gábor könyvét forgatni, amely éppen a hazai jazzéletet veszi górcső alá.

Nemzetközi oktett fergeteges koncertje a Müpa Jazztime fesztiváljának első estjén. Remek swing műsor indította az immáron hagyományosnak nevezhető háromnapos rendezvényt, amelyet minden évben augusztus utolsó hétvégéjén tartanak a Müpában, mint Szalóky Bélától megtudhattuk, ezúttal már tizenhatodik alkalommal. 

Mint arról már korábban is hírt adtunk nagy horderejű jazzfotó-kiállítás megnyitója volt egy héttel ezelőtt, amelynek keretében 60 remek felvételét mutatja be a magyar jazzfotográfia egyik meghatározó művésze, Siklós Péter.

A cím kissé megtévesztő, hiszen a norvég zongoraművésznek nem ez a bemutatkozó lemeze, ő már évek óta az európai élvonal eminense. Az Opening címre hallgató darab egyszerűen a harmadik (még csak nem is az első) a trió legújabb lemezén, amely ismét az ECM kiadó méltán fényes hírnevét öregbíti.

Hölgyek esetében jó szokás, hogy nem számoljuk az éveket, ráadásul ünnepeltünk esetében nem is szükséges a „kozmetikázás”, nyugodtan letagadhat egy évtizedet. Különben is napjainkban az internet „jóvoltából” mindenki tájékozódhat a reflektorfényben álló személyiségek legfontosabb adatairól. Szóval elégedjünk meg azzal, hogy a mi igazi, jó értelemben vett dívánk születésnapja éppen ma van. Szívből kívánjuk, hogy még sok éven át élvezhessük remek énekhangját, lebilincselő előadásmódját, kedves kontaktusteremtő egyéniségét!

Amikor világhírű zenész hazai koncertjéről adunk hírt egyre gyakrabban írhatjuk le, hogy „nem először játszik magyar színpadon”. Nos, ezúttal úgy fogalmazhatnánk, hogy szinte nem is lehet pontosan felmérni, hogy a sokoldalú gitárművész hányszor is lépett fel nálunk, és milyen változatos projektekkel varázsolt el minket nemcsak a fővárosban, de Gyulától Székesfehérvárig számos vidéki helyszínen is. Legutóbb 2019 májusában találkozhattunk a húrok nagy varázslójával, amikor a MoMKult színpadán mutatta be Opus c. albumát (2021 augusztusában pedig a Mandoki Soulmates vendégekén lépett fel). Évtizedek óta telt házakat vonz, és ez most sincs másképpen. Az augusztus 16-án a RaM Színházban egymást követő két koncertje közül az elsőre már minden jegy elkelt.

A műfaj több mint százéves történetének alighanem legintellektuálisabb és egyik legmodernebb pianistája, egyben a trió formáció mestere volt Bill Evans, akinek hatása mind a mai napig meghatározó. Így aztán nem csoda, hogy egyre-másra adják ki újonnan felfedezett felvételeit, vagy – mint ebben az esetben is – többé-kevésbé a felvételt követő időben publikált, ugyanakkor ma már joggal klasszikusnak minősíthető lemezeit. Most éppen egy 1977-ben készített, de pár évvel későbben megjelentetett remekmű vált ismét elérhetővé.