A hagyományokat folytatva, augusztus utolsó hétvégéjén kizárólag jazz koncertek kerültek a Müpa műsorába. Idén azonban a tizenöt éven át a tradicionális jazz irányzatait kínáló New Orleans Swingfesztivál kereteit bővítették, és az új, JazzTime néven indított sorozatban már a swing utáni, sőt a kortárs fősodorhoz tartozó zenék is helyet kaptak. Így került a három estét felölelő nyárzáró programjába szombaton a márciusban, 89 éves korában elhunyt Gonda János emlékének adózó, a Fesztivál Színházban 20 órától a Jazzstaféta címmel hirdetett koncert is, melyen egykori pályatársaiból, a Magyar Jazz Szövetség későbbi elnökeiből és a Zeneakadémia jazz tanszakának (ma már egyetemi tanszékének) őt követő vezetőiből, valamint tanítványaiból összeállt formációk játszották műveit, idézték fel sokszínű zenei világát

Augusztus 21-én, szombaton a Bazilika főbejárata előtt felállított színpadon adott ingyenes koncertet a Mandoki Soulmates. A még a Covid idején szervezett, nemzetközi sikerű áprilisi online koncert után, Budapesten hallhatta először élőben a közönség a Németországban élő zenész-producer, Leslie Mandoki Bartók Béla zenei öröksége ihlette új albumát. A zenekarban olyan világsztárok léptek fel, mint Al Di Meola, Mike Stern, Bill Evans, Randy Brecker, Richard Bona, és a rockzenében hasonló hírnevet szerzett, törzsolvasóink számára talán kevésbé ismert Tony Carey, akik saját formációikkal külön-külön is teltházas koncerteket hoznak.

„Éljük át újra!”, a hétvégén induló eseménysorozat jelmondata, mintegy utalva a két évvel ezelőtti, „Együtt lenni egyszerűen jó!” szlogenre, hogy az elmúlt év mindannyinkat sújtó nehézségeit leküzdve, a járvány miatt tavaly elmaradt fesztivál után előre tekintve, életörömmel telve, megint megélhessük az együvé tartozás örömét.

Szerdán a Kossuth téren, az Országház főbejárata előtt felállított színpadon adott ingyenes koncertet a Borbély Műhely. Az esemény a júniustól szeptemberig tartó Tér - Zene elnevezésű rendezvény programjában kapott helyet, az ugyancsak jelenleg zajló Zenélő Budapest koncertsorozat vendégműsoraként. Eredetileg múlt csütörtökön játszott volna a zenekar, de akkor a több napja tartó, szűnni nem akaró országos eső tombolása miatt, még idejében lefújták a szervezők. Erre a hétre viszont kitisztult az ég, a felhőknek nyoma sem maradt, így a szerda délután öt órára meghirdetett koncert létrejött. Az alapító-névadó Artisjus-, eMeRTon-, Szabó Gábor- és Liszt-díjas, a Vujicsics együttes tagjaként pedig Kossuth-díjat is elnyert, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Borbély Mihály bemutatta pár éve már változatlan felállásban játszó zenekarát. A „műhelyben” a létező összes nád- és fafúvós hangszeren játszó zenekarvezető mellett Tálas Áron billentyűzött, Horváth Balázs bőgőzött és G.Szabó Hunor dobolt.

Szombaton az Orgonák éjszakája országos programjának egyik helyszínévé vált Budapest Jazz Clubban egy szokatlan felállású trió lépett fel. A Hammond orgona Rhodes pianóval és dobbal társítva nemzetközi téren is ritkaságnak számít, de a furcsa hármasban a hangszereket megszólaltató muzsikusok is garanciát jelentettek a különleges élményre. A klub és a Filharmónia Magyarország közös rendezvényén a REGÁLY – SZAKCSI – BALÁZS TRIO játszott.

Mindig lázba hoz, ha Budapest jazztérképére új helyet jelölhetek! Ezúttal a magát bemutatkozásként sejtelmesen „Finom kis kocsma a Ráday utcában...” szlogennel definiáló, a Ráday utca 26. alatt található „Kisesti” keddi programajánlata keltette fel figyelmemet. Májusban, a pandémia harmadik hullámának csillapodása következtében enyhült korlátozó intézkedéseknek köszönhetően, a „Nagy Ajtónyitás Napján” újra kinyithatott helyen ugyanis ekkor került először jazz a zenei kínálatba. Az este hétórakor kezdődött eseményen apa és fia, azaz az Egri & Egri, vagy ha úgy tetszik, az „Egri a négyzeten” formáció játszott.

Ünnepre készültem, ha nem is a kerek évfordulóknál szokásos nagyszabású, életművet összegző méltatásra. Winand Gábor 1964. június 28-án született, ez alkalomból köszöntése közben nyilván többen is feltették volna az elmaradhatatlan születésnapi kérdéseket további terveiről, jövőbeli koncertjeiről, megvalósítandó lemezeiről. A születési dátum után azonban kötőjel került, és még egy dátum, 2021. június 15. A köszöntőből emlékezés lett, Gábor 57 éves korában elhunyt. Váratlan halála mindenkit megdöbbentett, értetlenül olvastuk a híradásokban használt „hosszan tartó betegség után” szakzsargont, mert nem tudtunk ilyenről. Természetes, hogy a találgatások is beindultak, éppen ezért leírom, amit megtudtam. Szívproblémái voltak, és egy előre tervezett időpontra ment műtétre a kórházba, ahol a műtét közben állt le a szíve.

Tavaly márciusban örömmel írtam, a Szerpentin Szalon felkerült Pest jazztérképére. A Liszt Ferenc tér közelségébe költözött egyedi hangulatú kávézó és régiségbolt pincéjében az irodalmi estek, könyvbemutatók, képzőművészeti kiállítások, és filmvetítések között, a jazzprogramok is beindultak. A hely adottságaihoz igazodva, elsősorban az akusztikus, vagy nem giga decibelen megszólaló szűkebb formációk kaptak lehetőséget.

Tavaly júniusban már nagyon készültünk, aztán közbejött a járvány, ősszel felcsillant a remény, talán mégis, aztán kiderült, mégse. Idén júniusra enyhült a helyzet, a sorompók felnyíltak, így a Harmónia Jazzműhely tradicionális nyári évadzárójára végre ideutazhatott Luiza Zan, így mindenki örömére csak összejött a román énekesnő és a Gyárfás Istvánnal kiegészült Sárik Péter Trio várva várt koncertje.

A vírushelyzet javulásának, és az egyre több szabadságot adó korlátozó intézkedéseknek köszönhetően a zártterű klubok is sorra nyitják kapuikat a közönség előtt. A nyár beköszöntével pénteken a nagy múltú Márványteremben is több mint fél év kényszerszünet után, a hasonlóan nagy múltú „Klasszikus és Jazz” sorozat idei nyitányán, Bágyi Balázs zenekarával közönség előtt mutathatta be „Satie in Jazz” című új, a francia zeneszerző, zongoraművész ihlette kompozícióit, és szerzeményeinek átdolgozásait. Az este hétkor kezdődött ősbemutatón a hét éve alakult New Quartet felállása, ahogy az elmúlt öt évben megszokhattuk, nem változott, így szaxofonon az Ávéd Jánost váltó Soso Lakatos Sándor, zongorán Oláh Dezső, bőgőn Oláh Péter, és a dobokon természetesen az alapító-zenekarvezető Bágyi Balázs játszott.