Sheila Jeannie Dawson 1928. november 18-án született Detroit egyik nyomornegyedében. 3 éves korától próbált énekelni. Mint később elmondta: „Mindig féltem, olyan boldogtalan voltam. Az egyetlen mentsváram a zene volt.” A boldogtalanság érthető volt. Szülei autóipari munkások voltak. Jóformán a születését követően, édesapja faképnél hagyta a családot, édesanyja pedig rövid időn belül alkoholistává vált, és egyik szerencsétlen kapcsolatból a másikba menekült, kislányát pedig a nagyszülőkre bízta. Sheila már tizenéves korában szerelmes lett a jazzbe. Ahol tudott, énekelt félprofiként vetette be magát a detroiti jazzklubok világába. Otthonosan mozgott ott, mindenkit ismert, a sztárokat és a „sideman”-eket is. A legnagyobb inspirációt számára azonban nem az énekesek, hanem a hangszeres zenészek szolgáltatták, de legfőképp Charlie Parker. Egy hamburger bárban keresett magának valami zenét a juke box-on, így akadt rá Parker Now Is The Time című, erősen blues alapú felvételére.
„Az első négy hang után a rabja voltam. Libabőrös lettem és rögvest tudtam, egész életemben erre a zenére vártam, és hogy az életemet az éneklésnek fogom szentelni.”
Talán nem véletlenül, Charlie Parker kedvenc zongoristájához, Duke Jordanhez ment feleségül, akitől a nevét és egyetlen gyermekét kapta, de maga Jordan, aki már akkor a heroin rabja volt, hamarosan odébb állt, és Sheila egyedül nevelte a lányát, ráadásul – a korszellemhez híven – közmegvetésnek örvendve, mint már férj nélküli fehér nő, aki feketének adott gyereket. Sheila rendületlenül tovább énekelt, de a kislány felnevelését gépírónői keresetéből biztosította.
Jó lett volna illusztrálni kezdeti próbálkozásait, valamint azokat, amelyek már maga Charlie Parker elismerését is kivívták, de Sheila Jordan, akire már a vájtfülű közönség és a kritikusok is felfigyeltek, csak 1962-ben, 34 éves korában vette fel első lemezét.
SHEILA JORDAN: Laugh! Clown! Laugh! (1962)
Teljesen egyéni hang volt, merész fordulatokkal. A lemez hatalmas kritikai sikert aratott, de természetesen a rock’n’roll fénykorában ebből már nem lehetett valaki milliomos. Sheila Jordan nagyon ritkán készített lemezt, gyakran csak mások felkérésére. Ez részben kóros önbizalomhiányának volt betudható, amiből ő maga sem csinált titkot. De kapott felkérést ugyancsak 1962-ben, George Russelltől a forradalmi elképzelésekkel rendelkező zeneszerző-hangszerelőtől, aki a hasonszőrű trombitás Don Ellisszel társulva egy szám erejéig meghívta Sheila Jordant közös albumuk felvételére. A You Are My Sunshine egy régi, roppant népszerű dal, ezesetben egy 12 perces szám, amelynek Sheila a felétől énekel minimális kísérettel, de érdemes az egészet végighallgatni, mint kordokumentumot az akkoriban ébredező avantgárd világáról.
GEORGE RUSSELL SEXTET feat. SHEILA JORDAN: You are my sunshine (1962)
Kevesen tudják, hogy a vokál-bőgő duetteket, amelyek manapság oly népszerűek a jazzben, Sheila Jordan honosította meg korábban hallott első albumán Steve Swallow-val.
SHEILA JORDAN: Baltimore Oriole (1962)
Miközben a múlt század hetvenes éveiben a jazz gyakran a tetszhalál állapotába került, Sheila Jordan abban a kis világban azért tudta fokozatosan növelni a követőtáborát. És ebben a kis világban vette lemezre Parker egyik legfantasztikusabb számának a scat változatát, amely némi elképzelést ad, miként hangozhatott annak idején a klubokban. Itt nem is vokál akrobatikáról van szó, mint Ella Fitzgerald vagy Sarah Vaughan esetében, hanem a kifogyhatatlan harmóniai leleményről, ami egész pályáját jellemezte.
SHEILA JORDAN: Confirmation (1975)
A zongorista az újzélandi Alan Broadbent volt. Sheila Jordan még 92 éves korában is énekelt, hű maradt önmagához, jóformán élete végéig muzsikált. Búcsúzzunk tőle egy 2016-os olaszországi koncertfelvételével, ahol tehát 88 évesen énekel. Mit mondjak? RESPECT! Isten nyugosztalja.
SHEILA JORDAN QUARTET: Falling in love with love (2016)
Sheila Jordan
Detroit, 1928. november 18. – New York, 2025. augusztus 11.
Fotó: Sheila Jordan honlapja